Tarczal-Márta Edit írása

Nyár lévén az előző évi anyagaimat rendezgetve bukkantam rá a spiral.ac alkalmazásban elkészített kérdéssoraimra. Az alkalmazást Hipersulis kollégáim ajánlották figyelmembe és Böngyik Edit kolléganőm küldött róla egyik este egy rögtönzött leírást. Ettől kezdve teljesen „bespirálozódtam”. Azaz a Spiral (ITT TALÁLATÓ) alkalmazás Quickfire részét használtam a tanítási órákon előzetes tudás felmérésére, matematikát tanítván a fogalmak számonkérésére óráról-órára, összefoglalásnál a rendszerezésre, óra végén annak ellenőrzésére, hogy mit sikerült elsajátítani az aznapi anyagból, tehát tulajdonképpen olyankor, ha a feltett kérdésemre a válasz egy- egy szó vagy kifejezés volt. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyénileg számon kérjük a diákjainkat. Tulajdonképpen csak a tanárnak van szüksége regisztrációra, (elég hozzá egy gmail fiók, egy facebook-, egy twitter- vagy egy edmondo regisztráció) laptopról, asztali gépről, tabletről, de akár saját telefonjáról is elindíthatja a kérdéseket. A diákok egy tanár által adott kóddal tudnak belépni és belépéskor nevet adni maguknak. A kérdések a diákok mobil eszközein jelennek meg. Minden diák beírja a válaszokat, majd elküldi a tanárnak. A tanár ahányféle válasz érkezik, annyiféle keretben látja a válaszokat. A keretek jobb felső sarkában lévő számok jelzik azt is, hogy hányan adták ugyanazt a választ egy-egy kérdésre, erre kattintva megjelennek a válaszadók nevei is. Na persze a válaszok adásánál már csak a kérdések feladása egyszerűbb. Létrehozásukhoz csak a Quickfire-re kattintunk majd címet adunk a kérdéssorunknak és feltesszük a kérdéseinket. Nem szabad elfeledkezni a mentésről sem, ami a jobb felső sarokban található pipával történik. A feladattípusok alatt oktató videók találhatóak, amelyek bemutatják az alkalmazás használatát. Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok a programmal.

Régebben magam is sokat beszéltem arról, hogy a digitális bennszülöttek mennyire mások mint mi és mennyire másként viszonyulnak a technikához. Aztán hat évvel ezelőtt írtam arról, hogy ez a digitális szupersztár, mindentudó csodalény talán nem is létezik (ITT A CIKK), most is azt gondolom, hogy igazam volt akkor. Mégis időről-időre megdöbbent, hogy milyen igazi digitális analfabétákkal, sőt igazi ludditákkal találkozom néha a tanteremben. Amikor nekikezdtünk a digitális iskola projektünknek (ITT VAN egy film róla), több olyan diák is volt, aki nem tudta használni a gépet, nem igazodott ki a OneNote-ban, nem mentette el a munkáját, elfelejtette megnyomni a Beadás gombot stb. Olyan is volt, aki ült a gépe felett és kérdésemre közölte, hogy lemerült, mondtam neki, hogy esetleg dugja be a konnektorba. Eszembe jutott erről, amit John Holt ír az Iskolai kudarcok című könyvében (Gondolat,1991):

A (már nálunk is kapható) micro:bit mikrokontroller teljesen új lehetőségeket nyit meg a programozás tanításában. Az eszköz egyik nagy előnye az a blokkokra épülő programnyelv, ami böngészőből elérhető és nagyon könnyen elkezdhető vele a munka. A Microsoft nemrég elérhetővé tette ezt a felületet más környezetekre is. A MakeCode oldalon (IDE KATTINTVA) választhatunk, hogy mit szeretnénk programozni, jelenleg elérhető a micro:bit, az Adafruit Circular Playground, a Sparkfun Inventors Kit, a Chibi Chip készlete és a MineCraft.

A mestermunka sokféle pedagógia rendszerben kap szerepet, a középkori céhektől kezdve a Waldorf-iskolákig. Az én iskolámban kicsit hasonló szerepe van a 11. évfolyamban (amikor amúgy a második idegen nyelvet tanulják a diákok) az éves projektnek. Egy éven keresztül kell valami olyanon dolgoznia a diákoknak, amivel demonstrálják, hogy mire képesek már, mit tanultak a nálunk eltöltött négy év alatt. Ezek a munkák mindig tanulságosak, néha egészen kiemelkedőek. Mezey Dorka, akinek a kémia a kedvenc tantárgya úgy döntött, hogy gyerekeknek ír kémiai ismeretterjesztő könyvet és hozzá saját maga megtervez és elkészít egy modellező készletet.

A Playphrase.me (ITT TALÁLHATÓ) egy rendkívül érdekes kezdeményezés. Az ötlet egyszerű: híres (és kevésbé ismert) filmekből kiemelt részletekből készítettek egy nyelvi korpuszt. A működése rendkívül praktikus; ki kell választanunk egy általunk megtanulni kívánt szót vagy kifejezést, és máris kapunk 50 rövid videó részletet, amelyeket egymás után fogja lejátszani az oldal. Nagyon hasznos nyelvtanulóknak, hogy a videók természetes nyelvi környezetben, különböző helyzetekben hallgathatóak meg. Mivel ez egy nyelvi korpusz, egy adott szó, kifejezés sokoldalú, érdekes és hasznos megismerése válik elérhetővé számunkra.

Megérkezett a legújabb digitális osztályterem a Microsoft Teams, ami leginkább a Microsoft Classroom és a Yammer szerelemgyerekének tekinthető. Online beszélgetéseket folytathatunk (a Messengerhez hasonlóan) amit a Yammerből ismerhetünk, de feladatokat is kiadhatunk, ahogyan ez a Classroomban történt (erről ITT ÍRTUNK. Az eredmény kifejezetten felhasználóbarát és hatékony eszköz, ami a OneNote Osztályjegyzetfüzettel együtt minden szempontból tökéletes digitális osztályterem lehet. Használatához iskolai Office 365 kell csak. Az alábbi bemutató végigveszi a Teams főbb tulajdonságait:

Már írtunk róla, hogy az emojik remekül használhatóak valódi érzelmeket kifejező íráskészséget fejlesztő feladatokban. Közreadtuk például Miley Cyrus életét emojikkal elmesélve. Ma egy rövid, könnyednek tűnő, ám komoly társadalmi problémát tárgyaló emoji történet videót ajánlunk. Megállíthatjuk minden egyes emoji után, és hagyhatjuk, hogy a történet alakítsa önmagát. Külön izgalmas, hogy van jó megoldás, amit ki lehet találni, és logikusan vezet a végkifejlethez. A videó ITT TALÁLHATÓ, a poént nem lőjük le :)

Havassy András írása

A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.

A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).

Mostani posztunkban a zeneterapeuta Sőnfeld Mátyás YouTube csatornáját ajánljuk elsősorban éneket tanítóknak, de mindenki másnak is érdekes lehet (IDE KATTINTVA). A kis videókon minden hangszerré válik, de szó szerint értve minden. Hangszer lesz a már-már triviális befőttes gumiból és szívószálból, poharakból és evőeszközökből. de hagszerréválnak az utcai tárgyak is, a szellőztetőrácson szólal meg a népdal, a járdán a filmzene és így tovább. Izgalmas ötleteket ad a zenéléshez bárkinek, sőt remek feladat is lehet, hogy a diákok maguk készítsenek így zenét. Persze nem csak énekórán lehet hasznos ez a tudomány, hanem fizikából is, amikor a hanghullámokról van szó.

Mivel pár hónapja lehetőségem nyílott, hogy néhány billentyűzettel is ellátott tabletet használjak rendszeresen az óráimon, egyre élesebb kép kezd kirajzolódni bennem az úgynevezett "digitális bennszülött" nemzedék digitális írástudásával kapcsolatban, mivel naponta 4-5 órában szembesülök ennek a lenyomatával a tanórákon. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy jelenleg mit is látok, ami persze lehet, hogy csak ezekre a tizenévesekre igaz, de hátha más megcáfolja, vagy megerősíti az alábbiakat.