Már írtunk róla, hogy az emojik remekül használhatóak valódi érzelmeket kifejező íráskészséget fejlesztő feladatokban. Közreadtuk például Miley Cyrus életét emojikkal elmesélve. Ma egy rövid, könnyednek tűnő, ám komoly társadalmi problémát tárgyaló emoji történet videót ajánlunk. Megállíthatjuk minden egyes emoji után, és hagyhatjuk, hogy a történet alakítsa önmagát. Külön izgalmas, hogy van jó megoldás, amit ki lehet találni, és logikusan vezet a végkifejlethez. A videó ITT TALÁLHATÓ, a poént nem lőjük le :)

Havassy András írása

A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.

A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).

Mostani posztunkban a zeneterapeuta Sőnfeld Mátyás YouTube csatornáját ajánljuk elsősorban éneket tanítóknak, de mindenki másnak is érdekes lehet (IDE KATTINTVA). A kis videókon minden hangszerré válik, de szó szerint értve minden. Hangszer lesz a már-már triviális befőttes gumiból és szívószálból, poharakból és evőeszközökből. de hagszerréválnak az utcai tárgyak is, a szellőztetőrácson szólal meg a népdal, a járdán a filmzene és így tovább. Izgalmas ötleteket ad a zenéléshez bárkinek, sőt remek feladat is lehet, hogy a diákok maguk készítsenek így zenét. Persze nem csak énekórán lehet hasznos ez a tudomány, hanem fizikából is, amikor a hanghullámokról van szó.

Mivel pár hónapja lehetőségem nyílott, hogy néhány billentyűzettel is ellátott tabletet használjak rendszeresen az óráimon, egyre élesebb kép kezd kirajzolódni bennem az úgynevezett "digitális bennszülött" nemzedék digitális írástudásával kapcsolatban, mivel naponta 4-5 órában szembesülök ennek a lenyomatával a tanórákon. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy jelenleg mit is látok, ami persze lehet, hogy csak ezekre a tizenévesekre igaz, de hátha más megcáfolja, vagy megerősíti az alábbiakat.

A KSH 2009-2010-ben egy zseniális kutatást végzett, amelynek érdekes interaktív grafika lett a vége (IDE KATTINTVA érhető el). Az Időmérleg névre keresztelt felmérésben arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar lakosság mivel is tölti a napjait. Az adatfelvételről ezt írja a KSH: "A KSH adatgyűjtéseiben a felvételre kijelölt, háztartásonként egy személy előre meghatározott napjának teljes napi időfelhasználásáról a kijelölt napot követő napon kérdezőbiztos tölti ki ún. tegnapinterjú keretében az időmérlegnaplót." Azaz elég részletes, alapos kutatásról van szó, amely ráadásul rengeteg információt nyújt. Én nyelvórán az 'egy napom' jellegű órákon használom, mert azt gondolom, hogy sokkal érdekesebb a diákoknak valódi emberek valódi időtöltéséhez viszonyulni. Lehet nyelvtan gyakorlására is használni, például megtippelni, hogy ki mit csinálhat és mikor. Angoltanároknak külön öröm, hogy az egész elérhető angolul is, azaz duplán is autentikus.

Az eddig általam látottak közül a legszebb és legjobban használható törzsfát találta meg, amit a lyoni bioinformatikai intézet készített el (IDE KATTINTVA). A Lifemap nem is egy, hanem rögtön három törzsfa van itt. Az egyik az Open Tree of Life knszenzusát tartalmazza, a másik csak genetikai adatok alapján rendezi a fajokat, a harmadik pedig nem csak fajokat, hanem törzseket, változatokat is besorol. Mindezt nagyon szépen, kereshető formában teszi, ráadásul ha megadunk két fajt, akkor még a közöttük levő legrövidebb utat is láthatjuk. Egy-egy csoportra kattintva rögtön olvashatjuk annak Wikipedia oldalát is. Rendszertan tanításakor nagyon hasznos szemléltetés lehet.

Az Ásványkincs.hu oldalt (ITT TALÁLHATÓ) láthatóan a bányászati lobbi hozta létre, de ezzel nincsen semmi baj. Olyan információk, anyagok vannak itt, amik a középiskolai tananyagnak a perifériáján vannak a legjobb esetben is, pedig érdekesek lehetnek. Az oldal szerzői ügyesen gyűjtenek egybe olyan anyagokat, amik a geológia, geofizika tanításában hasznosak lehetnek (ITT). A legizgalmasabb ezek közül számomra a geo-origami volt, olyan kivágható és hajtogatható minták, amik segítenek megérteni a rétegek mozgását és annak következményeit.

Gyorsan az elején lelövöm a poént, szerintem soha, de hogy miért gondolom ezt, az több szempontból is érdekes lehet. A robotizáció, a negyedik ipari forradalom itt van a nyakunkon és egye gyarapszik az olyan foglakozások száma, amik a jövőben jó eséllyel teljesen gépesítettek lesznek, a kamionsofőröktől a bolti eladókon át a postásokig, időről-időre felmerül a gondolat, hogy a tanárok is felkerülnek majd erre a listára. A nagy oktatástechnikai újítások kapcsán újra és újra előkerül, hogy az majd nem csak megkönnyíti, hanem ki is váltja a tanárok munkáját. Gondolták ezt a rádió megjelenésekor, a tévé vagy éppen a videómagnó bevezetésekor. Elhangzott többször, hogy mostantól elég lesz a legjobb fizikatanár, aki az ország összes tantermében egyszerre tud órát tartani. A behaviorizmus atyja B. F. Skinner tanítógépet tervezett (ITT MUTATJA BE), ami a programozott oktatás révén átveheti a tanár munkáját (bár mechanikus szerkezet volt, em különbözött sokban a mai e-learning platformok többségétől). A számítógépek és a hálózatok megjelenésével is felmerült a gondolat, hogy mostantól elég lesz, ha a diákok az oktatószoftvereken dolgoznak, legfeljebb egy rendszergazda kell majd az iskolákba. Aztán azt látjuk, hogy mindezek ellenére itt vannak a tanárok és órákat tartanak. Vajon miért?

Karl Nikoletta írása

Paolo! Figyelj! Még egyszer a feladatod. Holnap korán reggel Rómába repülsz. Várni fog egy taxisofőr. Odaadod neki ezt a címet.

Így kezdődött a történet két évvel ezelőtt a Tóth Tímea által tíz éve működtetett Nyelvsziget nevű pátyi nyelviskolában. Két fiú, két tanítvány, egy testvérpár éppen németet tanultak, és házi feladatként folytatták a megkezdett történetet. Aztán óráról órára hozták a folytatásokat, megbeszélték, javítgatták, változtatták. Amikor túlnőttek a nyelvóra keretein, bevezették a hetenkénti szerkesztőségi üléseket. Ekkor csatlakozott hozzájuk a harmadik kamaszfiú. Eljátszották a jeleneteket, utánanéztek a hiányzó információknak, ismeretlen helyszíneknek. Rajzoltak, interneten böngésztek, jegyzeteltek, sebességet számoltak, időt kalkuláltak, és sokat vitatkoztak. Tímea következetesen németül beszélt, a fiúk azonban kialakítottak egy sajátos nyelvhasználatot, ahol is a német volt az alap, a hiányzó részeket pedig angol és magyar szavakkal töltötték ki.

Nem sok öröme van mostanában azoknak a diákoknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, és persze a tanáraiknak se. Egy kis jó hírt azért mégiscsak mondhatunk, az Office olvasást segítő eszköze megtanult magyarul és bárki használhatja arra, hogy megkönnyítse számára az olvasást. Már elérhető a Wordből és a OneNote webes változatából is, beállíthatók benne diszlexiabarát színek, betűtípusok, nagyobb térköz, szótagolás. Most már felolvasni is tud az eszköz. Azt, hogy ez jelentősen segíti a diszlexiások szövegértését tudományos vizsgálatok is igazolták (ITT). Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként érhető el az eszköz és mire is használható.