Ha már kéthetente jelent be a Google egy-egy új fejlesztést, és az oktatásban használható, vagy állítólag használt, alkalmazások száma jóval 100 felett van, jogos törekvésnek tűnik, hogy valahogy ezeket az eszközöket, oldalakat megismertessék a felhasználókkal. Szerencsére mindegyikhez van egy rövid bemutató videó, úgyhogy adódott az ötlet: miért is ne csinálnának egy Google demo párbajt (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerre mindig két alkalmazás demo videóját versenyeztetik, nekünk pedig választanunk kell, hogy melyik a nyerő. Unalmasnak tűnhet talán, pedig nem az, mert a videók néha elég viccesek, ugyanakkor rövidek, és akár nyelvórán is taníthatóak (pl. a Google fordítós fiú, aki egy szerinte kínai lányt szeretne megismerni - persze kiderül, hogy a lány maláj, meg különben is tud angolul, de elég viccesen van megcsinálva!).

Az interaktív tábla szinte tökéletesen képes helyettesíteni a hagyományos táblákat, de egészen mostanáig volt egy olyan mozzanat, amiben nem tudott a tábla-kréta páros nyomába érni. Az interatív táblán nemcsikorog olyan idegesítően a kréta és a köröm,ahogy az egy jól megszokott osztályteremben néha megesik.

Most azonban itt a megoldás! A mellékelt Notebook állományban a jobb alsó sarokban egy alig látható kis szürke kör van, ha erre kattintunk azonnal hallhatjuk a jól meszokott nyikorgást. Április elsején vagy akár így év végén is jó szórakozás lehet felrázni az unalmasnak tűnő órát.

Sajnálatos tény, hogy az angol nyelv dominanciája a fejlesztett tananyagok mennyiségében (és minőségében is) tükröződik. Ezért is próbálunk megragadni minden lehetőséget, hogy egyéb byelveken született érdekességek is minél szélesebb körben kaphassanak nyilvánosságot. Ma franciát tanítóknak ajánlunk ingyenesen letölthető SMART Notebbok-ban készült tananyagokat. Az anyagok egy CD-ről származnak, ami természetesen pénzbe kerül, de ne csüggedjünk, hanem menjünk el a lap aljára, ahol bátran szemezgethetünk ez ingyenesen letölthető minták között. Összesen 12 letölthető Notebook tananyagot találunk az oldalon, amely IDE KATTINTVA látogatható meg.

Sok gondot jelent, ha jogtisztán szeretnénk képeket felhasználni, elsősorban nem is azért mert nincsenek ilyen képek, hanem inkább az a nehézség, hogy pont olyan kép nincs, amilyet szeretnénk. Az Ookaboo (IDE KATTINTVA látogatható meg) minden problémánkat ugyan nem fogja megoldani, mégis sok mindenben segíthet. Nem tesz mást, mint hogy összegyűjti a lehető legtöbb ingyenesen felhasználható képet a képmegosztó adatbázisokból, és ezeket elérhetővé teszi számunkra. Kedves. És hasznos is, mivel például nekem mindig gondot szokott okozni, ha pl. egy híres emberről szeretnék jogtiszta képet találni. Leteszteltem az oldalt egy régi iskolai projekt során felmerült - megoldhatatlannak tűnő - probléma kapcsán: lehet-e Daviid Beckham-ről jogtiszta képet ? Sejthetjük: a válasz igen! Szóval, Ookaboo-ra fel!

Zseniális és kiválóan tanítható infografikát közölt a Guardian (IDE KATTINTVA található). A témája a modern zene, a kivitelezése pedig nagyon profi. Egy hatalmas csúszdán haladhatunk 1973 januárja és 2008 júniusa között, és összesen 17 témakörben találhatunk eseményeket (pl. együttes alapítása, halál, összeütközés a törvénnyel stb.). A csúszdán aztán egyre sűrűbben jönnek az események, és mindegyikhez egy cikk is tartozik - ha szeretnénk bővebben is tájékozódni. Órára összeállíthatunk egy pl. 10 eseményből álló listát, a diákoknak pedig a megfelelő sorrendbe kell rakni az eseményeket (pl. én sem tudtam, hogy a 'scratching'-et véletlenül találták ki 1973-ban). Ezután bevihetjük a diákokat a számítógépterembe, választhatnak 2-3 eseményt, és a szövegek alapján feldolgozhatják ezeket. Ha később meg is osztják egymással, akkor akár 90 perc alatt elég kerek képet kaphatunk az elmúlt három évtized könnyűzenei történéseiről.

Itt a bizonyítványírás boldog időszaka. Több olyan iskola is van, ahol a jól megszokott jegyek mellé szöveges értékelést is kapnak a diákok. Ez persze nagyon sokféle lehet, van, ahol minden tanár mélylélektani elemzést és pedagógiai szaktanulmányt ír minden egyes diákról és vanahol a szöveges értékelés csakannyit jelent, hogy pár kategória közül aláhuzogatják a tanulóra megfelelőket. A mellékelt és letölthető Excel állomány segíthet abban, hogy tartalmas szöveges értékelőket készítsünk és ne is kelljen ezzel nyolc hetet dolgoznunk.

A fájlban különféle (összesen 5) szemponthoz adhatunk meg számértékekekt (például szódolgozatok, órai munka, késések száma stb.), majd minden kategóriaára megadhatjuk az egyes intervallumokhoz tartozó szövegeket. Az Excel automatikusan összefűzi az egyes diákokra vonatkozó szövegrészleteket és generálja belőle a szöveget. Az így megkapott Excel állományból azután Wordben nagyon könnyen készíthetünk például körlevelet. Természetsen az így generált szöveg csak kiiindulópont lehet (de annak nagyszerű) érdemes valódi személyes gondolatokat is hozzáfűzni azután mindenkinek. Az Excel használatát bemutatjuk egy videóban is:

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy horrorfilmekkel nem illik tanítani, és nem is szoktam. Az év utolsó angolóráján azonban erre szavaztak a diákok (16-17 évesek). Még így sem helyes, és ezt tudom, viszont van néhány érdekesség, amiről talán érdemes beszélni. A műfaj szempontjából nem a zombi-filmben, hiszen az elég egysíkú, hanem abban az interaktív, rövid (kb. 1.5 perces) filmrészletekből álló játékban, amely segítségével elég sok szót/kifejezést lehet megtanítani, elégszer ismétlődnek az egyes részletek, végig érdekes, fenntartja a diákok érdeklődését, és elég rugalmas ahhoz, hogy ne üljön le az óra. Szóval erős idegzetűeknek ajánlom megtekintésre a Survive the Outbreak című oldalt (ITT TALÁLHATÓ), arról pedig, hogy az órán mit csináltunk vele, a lapozás után szólunk!

A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó:

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Sokak szerint helyesebb lenne úgy megfogalmazni: mi mindent NEM csinálnak a diákjaink az interneten. Gyakorlatilag semmi nem szabhat határt annak, amit az interneten csinálni lehet. És mégis; ha valaki rendszeresen jön-megy gyerekek között, egy idő után az az érzése támad, hogy egyáltalán nem használják olyan sok dologra a világhálót, mint ahogy azt gondoljuk, vagy - talán még rosszabb - mint ahogy azt tehetnék. Egy rövid, asszociációs feladattal próbáltuk megtudni, hogy mi is az, ai 'zsigerből' jön a gyerekeknek, ha az internetről van szó. Összesen majdnem 40 15-17 éves diák vett részt a felmérésben, amelyben két feladatuk volt: először le kellett írniuk, hogy milyen oldalakat néznek a leggyakrabban, majd azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük a többiek melyik oldalakat írták. A két lista eredményeit külön-külön összesítettük, majd egy beszélgetés során próbáltuk meg az eredményt árnyalni. A lapozás után található egy rövid összefoglalás arról, amit találtunk, illetve amit ez talán jelenthet.