A Dreampire ITT TALÁLHATÓ egy zseniális oldal, ahol megoszthatjuk egy egyszerű felvétel gomb megnyomásával másokkal álmainkat. Ha felvételt készítenénk, akkor egy már meglévő, máshol felvett videót is feltölthetünk, de egyszerűen bekapcsolhatjuk a webkamerát a gépünkön, és úgy is feltölthetünk álmot. Természetesen nem kell felvételt készítenünk, ha nem szeretnénk, és böngészhetünk rengeteg álmot, amit mások készítettek. Mindegyik videó rövid, gyakran érdekesek is, rengeteg akcentust is megtapasztalhatunk. No és álmokról ki nem szeret beszélgetni? Az oldalon egyébként megadhatjuk azt is, ha egy adott álmot mi is átéltünk, de nyomhatunk egy Wow-t akkor, ha csak szimplán tetszik. Angolórán biztosan kipróbálom - ha nem is biztos, hogy kötelező feladatként adnám, hogy diákok álmokat töltsenek fel.

Milyen lehetett egy középkori vár? Milyen részei voltak? Hogyan folyt az élet a várban? Mi történt várainkkal? Megannyi kérdés, ami biztosan érdekli az éppen a Középkorról tanuló diákokat. A Virtuális vártúrák nevű oldal abban segít, hogy mindezt el tudjuk képzelni (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk várakkal és azzal, honnan tudjuk, mindazt, amit tudunk róluk. Az oldal gerincét egy 26 perces film adja, ami a Magyar Televízióban volt látható. Ideális anyag lehet tanórára, de egyéni feldolgozásra is. Sajnos maga a film az oldalon nem található meg, de szerencsére a YouTube-ról elérhető.

Szerettem volna molekulákat modellezni a diákokkal, de a modellező készletek nagyon drágák. Miét ne nyomtathatnék magamnak valamilyet. gondoltam, ha már itt ez a 3D nyomtató. Az is eszembe jutott, hogy ennyivel jobb lenne, ha a pálcikák helyett tényleg valamiféle vonzás kapcsolná egybe az atomokat. Erre jó ötletnek tűnt a mágnes, de az persze megint egy nehézség, hogy akkor a pólusok határozzák meg, hogy mi mivel tud kapcsolódni és így nem könnyű bármit bármivel kapcsolni. Azért csak nekiláttam tervezni, gondolkodni.

Ma egy nagyon egyszerű játékot ajánlunk. IDE KATTINTVA érkezünk el a The reaction Time Test nevű oldalra, ahol nem kell mást tennünk, mint egy virtuális autóban ülve minél gyorsabban rálépni a 'fékre' (ami bármely billentyűzet a számítógépen). A reakcióidő alapján az oldal megmondja, hogy hány évesek is lehetünk. Én például 20. De dolgoztam rajta. Érdekes kipróbálni, illetve angolórán esetleg a hátteret és a módszertant is megvitatni, amelyhez egy viszonylag könnyen érthető leírást mellékelnek az oldal szerkesztői. Három perces bevezető, ébresztő játéknak feltétlenül izgalmas lehet!

Emlékszik még valaki erre a szlogenre? Valamikor az őskorban, amikor a Sziget még Diáksziget volt és nem gigantikus vidámparknak, hanem közösségi élménynek készült, ez volt a mottója. Most a múlt héten befejeződő Digitális Témahét kapcsán jutott eszembe, mert valamilyen számomra is érthetetlen módon ez a hét is közösségi élmény volt. Miközben azt gondoltam, hogy az oktatás modernizációjával, az IKT használattal, a digitális iskolával kapcsolatban már nem sok meglepetés tud érni, ez a hét számomra hatalma és nagyon pozitív meglepetést hozott. Egy kicsit megpróbálok elgondolkodni azon, hogy miért és hogy ennek milyen tanulságai vannak.

Az Annotation studio (IDE KATTINTVA érhető el) nagyszerű, bár nem annyira egyszerű alkalmazás. A lényege, hogy szövegeket tehetünk fel, megoszthatjuk másokkal, majd annotálhatjuk őket. Ez alatt azt értik az oldal megálmodói, hogy szöveges, audió vagy akár videókommentárt fűzhetünk a szöveghez. Az ötlet nem egyedi, de használható. Ha valakinek mondjuk van OneNote a gépén, vagy rendelkezik az iskolája Office 365-tel, akkor az alkalmazás teljesen felesleges, hiszen ha erre képes gépekkel dolgozunk, akkor akár digitális tintával kézírással is javíthatunk, kommentálhatunk diákmunkákat. Erről ITT ÍRTUNK részletesebben. Érdemes belenézni, ha pedig csak annotálnánk, de nem OneNote-ban, akkor megoldást jelenthet az Annotation Studio.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.

Jön az érettségi szünet és vele együtt az osztálykirándulások időszaka is. ilyenkor van lehetőség arra, hogy a diákokkal kiránduljunk, akár egy erdei iskolában, akár egynapos túrákon. Az OpenStreetMap oldalán egy nagyszerű alkalmazást találhatunk, amin szerepel az összes hazai jelzett turistaút (IDE KATTINTVA). Ami talán még jobb hír, hogy az oldalon egy teljesen jól használható útvonaltervező is van (IDE KATTINTVA). A tervező a megadott pontokon keresztül számolja ki a túra útvonalát, arról pontos leírást ad, megtekinthetjük a magasság profilt és akár képként is lementhetjük az adott túra térképét.

Ahogy Hofi mondta (lehet, hogy nem tudom pontosan idézni); olyan, mint az egyszeri munkás ... azt hiszi, nem figyelik. Nos, az online létet behálózó hatalmas keresőmotorok szorgosan gyűjtögetik rólunk az információkat. Néhán tippet adunk most, a Telegraph nyomán, arra, hogy mi is kutakodhassunk a rólunk gyűjtött adatok között. Először is, látogassunk el a Google history oldalára (amely ITT TALÁLHATÓ) - persze mindezt a saját Google fiókunkba bejelentkezve (Gmail is ér :), különben semmit sem látunk értelemszerűen, mert nem tudja a Google, hogy mi vagyunk mi. Na szóval, itt a Statisztika felirattal egy sorban látható, hogy 'Múlt héten'. Ezt állítsuk át arra, hogy Összesített. Itt minden keresésünk visszakereshető. A jó hír az, hogy a felső menüsorban a 3 kis pontra kattintva kapunk törlési lehetőséget. De ez még mind semmi!