A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.

Mindig szívesen számolunk be izgalmas, érdekfeszítő eseményekről, és ezt tesszük most is, amikor az Év fája (ITT TALÁLHATÓ ) versenyről szólunk röviden. Természetesen több előnye is van az oldal nézegetésének, a vérnyomás komoly csökkenése mellett. minden fának külön története van, amit megismerhetünk a weboldalon. Mellesleg pedig a képek alapján talán könnyebben különböztetjük meg a hársat a szelídgesztenyétől. És akinek még ez sem elég, egészen 2010-ig böngészheti visszamenőleg az indulókat. Szépségverseny a javából!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oldalán akadhatunk nagyszerű anyagokra, amik az emelt szintre készülést segíthetik (IDE KATTINTVA). Vannak itt anyagok matematikához, fizikához, kémiához és biológiához is. Az anyagok jellemzően azokra a részekre koncentrálnak, amik nehézséget szoktak jelenteni a felvételizőknek. Sok anyagot felhasználhatunk az órán is, de az egyéni felkészülésben is segíthetnek.

gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

Nap mint tapasztalom, hogy milyen izgalmas a maker világ, milyen sok lehetőséget ad a tanárnak, ha szabadon gondolkodik. A maker hozzáállás lényege, hogy az ember némi ötletességgel, olcsó alapanyagokból is meg tud csinálni bármit, amire éppen szüksége van. Éppen elektromosságtant tanítottam és szerettem volna olyan eszközt, amivel a diákok szabadon és könnyen csinálhatnak áramköröket. Így találtam rá a réz ragasztószalagra (20 méter 300 forint belőle például ITT). Már csak egy elemtartó és pár filléres LED kellett és már készíthették is maguknak egy papírra ragasztva az áramköröket. Külön hasznos volt, hogy az áramkört először megrajzolhatták a papírra, majd arra jött a megvalósítás, így:

A mikrokontrollerek világa egyre lenyűgözőbb és egyre több lehetőséget ad arra, hogy a botcsinálta barkácsolók is egyre izgalmasabb projekteket csináljanak meg. Most tudtam meg, hogy a már hazánkban is elérhető micro:bit képes a neopixel ledek irányítására, úgy éreztem, ez azonnal ki is kell próbálnom. Pár szó az alkatrészekről:

A mestermunka sokféle pedagógia rendszerben kap szerepet, a középkori céhektől kezdve a Waldorf-iskolákig. Az én iskolámban kicsit hasonló szerepe van a 11. évfolyamban (amikor amúgy a második idegen nyelvet tanulják a diákok) az éves projektnek. Egy éven keresztül kell valami olyanon dolgoznia a diákoknak, amivel demonstrálják, hogy mire képesek már, mit tanultak a nálunk eltöltött négy év alatt. Ezek a munkák mindig tanulságosak, néha egészen kiemelkedőek. Mezey Dorka, akinek a kémia a kedvenc tantárgya úgy döntött, hogy gyerekeknek ír kémiai ismeretterjesztő könyvet és hozzá saját maga megtervez és elkészít egy modellező készletet.

Érdekesnek látszó mobiltelefon alkalmazást készített az MME, amelyben kétéltűeket és hüllőket határozhatunk meg, vagy csak tanulhatunk róluk a lexikonból. Összesen három alapfunkciója van az appnak: Milehet?, Lexikon, és Játék. Ha a Mi lehet?-re kattintunk, ott lépésről lépésre választhatunk, egészen addig, amíg meg nem határozzuk az előttünk lévő állatot. Választhatunk pl színt, testalkatot, míg végül jó eséllyel csak egy akad fenn a szűrőn. A sikeres meghatározás után rengeteg további információt kaphatunk az állatunkról. A Játék - nem meglepően - egy határozó kvíz, ahol ki kell választani kép (és pl. békák esetében hang) alapján, hogy milyen élőlényről is van szó. Részletesebb leírást, és linkeket az alkalmazásokhoz az MME oldalán, (IDE KATTINTVA) találhatunk.

A Csipogó (IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL) online verziója kicsiknek szól és madarakról tanít. Találhatunk néhány madárfajról (mérsékelten) interaktív játékokat, kis madárhatározót (de csak nagyon kicsit), illetve viszonylag egyszerű szerkezetű, vizuálisan egy kisiskolás igényeihez alkalmazkodni próbáló kisokost. Összességében használhatónak tűnik az oldal, és pedagógusok számára is tartogat kellemes meglepetéseket, hiszen a letölthető anyagok adatbázis (*ITT TALÁLHATÓ igazán számukra lehet hasznos. Akárhogyan is van, egy-két tanórányi érdekes tananyagot feltétlenül össze lehet szedni a Csipogóban.

Pont egy éve a budapesti E2 konferencián láttam először a FluidMath alkalmazást, ami már akkor nagyon izgalmasnak tűnt. Nem csak írhatunk egyenleteket, amiket aztán felismer a rendszer (ezt már a OneNote és a Word is tudja), hanem azonnal ábrázolhatjuk őket, sőt még izgalmas animációkat is készíthetünk velük. A jó hír, hogy most már ez egyszerű Powerpoint bővítményként is elérhető, így akár a ppt-be is beszúrhatunk ilyen interaktív egyenleteket. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Beszúrás menüben a Bővítmények között beszerezni a FluidMath modult (vagy megtehetjük ezt IDE KATTINTVA is).