Mi a Föld történetének 25 legfontosabb pillanata? A BBC egy remek oldalon mutatja be, IDE KATTINTVA láthatjuk. Az egyes fontos lépéseket rövid szövegek és linkek mutatják be. Nagyon látványos és tanulságos végignézni. De nem csak arra használhatjuk, hogy megnézzük, talán inspirációnak is jó. Könnyen készíthetünk mi magunk hasonló oldalt, vagy akár készíttethetünk a diákjainkkal, az ehhez használható eszköz a Sway (ITT ÍRTUNK RÓLA).

Két éve is már, hogy bemutattuk Arvind Gupta oldalát, ahol egyszerűen elkészíthető fizikai játékokat mutat be (ITT TALÁLHATÓ), nagyon sokféle, fillérekből elkészíthető és izgalmas szerkezet elkészítéséhez találunk segítséget itt. Marsi Zoltán kollégám is innen vette az inspirációt, miközben a mágnesességről tanított a diákjainak. A diákok csoportjainak az volt a feladata, hogy készítsenek el egyet-egyet az itt található mágneses szerkezetek közül, majd azok működését mutassák be a többieknek és magyarázzák el nekik, mit látnak. A bemutatókat videóra is vették, hogy később ebből is tanulhassanak. A videók IDE KATTINTVA tekinthetők meg vagy akár itt a TanárBlogon is.

A hang hullám, hangzik el gyakran a fizikaórán, de nem könnyű elképzelni, hogy ez valójában mit is jelent. Nigel Stanford azonban készített egy olyan videoklipet, amin ez a tény mindennél jobban látható. Sokféle módon jelennek meg benne olyxan kísérletek, amik a hang hullám voltát bizonyítják, a végén pedig még egy Tesla-tekercs és a Faraday-ruha együttműködését is megcsodálhatjuk. A videó a szerző oldalán is MEGTALÁLHATÓ, ahol részletes magyarázatot is találunk az egyes jelenségekhez, szövegekkel és videókkal is egyaránt.

Izgalmas játék angolul tudóknak a Cellcraft (ITT ÉRHETŐ EL). Egy vicces történetben egy sejt felépítését, működését ismerhetjük. Sorban kell beszerezni az egyes sejtalkotókat, majd megvédeni a sejtet mindenféle támadás, például a vírusok ellen. Ha valaki végigcsinálja a játékot, valóban megtanulja, miként épül fel és működik egy állati sejt.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.

Bármilyen karácsony közeli vagy akár karácsony utáni órán nagy sikerünk lehet, ha bemutatjuk a karácsonyfa-férget. Ez az állat nem a karácsonyfákat károsítja, hanem maga néz úgy ki, mint egy kis karácsonyfa. A Spirobranchus giganteus a soksertéjű gyűrűsférgek osztályába tartozik, a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Meszes vázat épít magénak az aljzatba, de ebből kilóg a testének egy része, ami a táplálkozásban és a légzésben is szerepet játszik. És ez a rész úgy néz ki, mint egy karácsonyfa. Ha be akarjuk mutatni órán, adunk pár ötletet:

A KFKI oldalán akadtunk egy olyan naptárra, ami kifejezetten a természettudományokkal foglalkozik (ITT TALÁLHATÓ), Minden napra olvashatunk arról, hogy milyen híres tudósok születtek vagy haltak meg az adott napon, milyen jeles, a természettudományokhoz kapcsolódó események történtek az adott napon. 1973-ban ezen a napon hunyt el a Kuiper-öv névadója, és 1620-ban ezen a napon született a svájci gyógyszerész Johann Jakob Wepfer. Ha hirtelen kell menni helyettesíteni valahová egy pillantás a tudósnaptárra életmentő lehet.

Mi történik, ha valaki a molekuláris biológia szak elvégzése után elmegy grafikusnak? Például ráérő idejében egészen fantasztikus infografikákat kezd el készíteni. A Tabletop Whale oldalon (IDE KATTINTVA) láthatjuk ezeket a csodákat. Ugyan angolul vannak, de kis biológiai ismeretekkel már teljesen jól érthetőek nyelvtudás nélkül is. A (gyakran animált) képeket nézve elgondolkodik az ember, hogy ilyenek miatt ehetne értelme a digitális tankönyveknek. A Tabletop Whale pár hete indult, de hasonló oldal John Kyrké, oda is érdemes ellátogatni (ITT TALÁLHATÓ).

Korábban is írtunk már a Scientix portálról (például itt) a matematikát és természettudományokat tanítóknak szánt weboldalról. Most egy olyan részét emeljük ki, amiről korábban kevés szó esett: az online kurzusokat. A Scientix oldalon elérhető egy Moodle felület (IDE KATTINTVA) ahol több rövid kis kurzust találhatunk. Vannak köztük olyanok, amik csak egy-egy kis, tanításban felhasználható ötletet mutatnak be, de vannak hosszabb lélegzetűek is. Regsztráció után megnézhetők,olvashatók könnyedén.

Fantasztikus tényfeltáró cikk jelent meg az Index oldalán (IDE KATTINTVA), érdemes megmutatni a diákjainknak! A természetudományokat tanítva az egyik legfontosabb dolgunk az lenne, hogy felvértezzük a diákokat a rájuk ömlő áltudományos maszlagokkal szemben. Elnézve az ország napi Pí-vz fogyasztását, nem túl nagy sikerrel dolgozunk ebben. A cikk jó segítség lehet, hogy megmutassuk a diákoknak, mi is a különbség a valódi és az áltudomány között.