Talán még soha nem volt olyan aktuális az Európai Meteorológiai Intézet szolgáltatása, mint most: élőben követhetjük az időjárási műholdak képeit IDE KATTINTVA. Választhatunk, hogy a látható tartomány képét akarjuk-e követni, vagy a felhővastagságot, légtömeget, esetleg a por vagy éppen a hamu mennyiségét. Az adatokat öt napra visszamenőleg, óránkénti bontásban nézetjük meg. Készíthetünk belőle animációt és le is tölthetjük. Arra is lehetőségünk van, hogy a nyers képeket nézzük meg és arra is, hogy különféle számításokkal készített vizualizációkat (pl. légtömeg mozgás, légtömeg instabilitás) kövessünk.

Kiváló szórakozást nyújt a Super Planet Crash nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) és még a tanításban is jól fel lehet használni. Ha éppen csillagászatot tanítunk vagy a gravitációt, az óra végén levezetésnek lehet jópofa (akár interaktív táblán is), ha bemutatjuk ezt a játékot, vagy kiadjuk gépteremben a diákoknak, hogy játszanak vele. A feladatunk egyszerű, hozzunk létre egy stabil naprendszert, minél nagyobb testekkel.

Nagyon gyors kamerával nagyon lassú felvételeket lehet készíteni, erre vállalkozott az UltraSlo oldal (IDE KATTINTVA) legénysége is. Az oldalon vagy akár a YouTube csatornájukon (ITT TALÁLHATÓ) böngészve találunk itt felvételeket madarak és rovarok repüléséről (én ezeket használtam biológiaórán), égésről, robbanásokról, vízről és villámokról is. A pár perces videók biztosan feldobnak bármilyen órát, tátott szájjal nézik a gyerekek.

Mindenki tudja, hogy hogyan néz ki a Naprendszer: Középen van a Nap, ami elég nagy. Utána a Merkúr, nem sokkal mögötte a Vénusz, aztán a Föld és a Hold, a legszélén meg a Plútó. Az egész ráfér egy fektetet A/4-es lapra. Pedig ez a kép kifejezetten hamis. A Naprendszer nagy része ugyanis üres. Ezt kívánta bemutatni az ITT TALÁLHATÓ oldal is.

A vulkánok mindig megmozgatják a diákok fantáziáját. IDE KATTINTVA látható gy videó arról, ahogy egy vulkánból kiömlő láva találkozik egy konzerv raviolival. Elég egyértelmű, hogy ki fog nyerni.

Terjed a weben egy videó arról, hogy miként lehet kifűteni a lakást pár teamécsessel. Természetesen a dolog nem működik, de jó feladat lehet, hogy a diákjaink választ adjanak arra, miért nem. Vagy akár végezzenek kísérleteket, hogy tényleg így van-e. Íme a videó:

{youtube}nzKbFzUEWkA{/youtube}

A hvg.hu oldalán pedig (IDE KATTINTVA) pontos levezetést is találunk, hogy miért nem igaz.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

Az EU készítette ezt a reklámot a tudományos pályák népszerűsítésére, de bármilyen kémia órát feldobni hasznos lehet:

{youtube}HDw4gk5pYl8{/youtube}

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.

Csodálatos galéria különféle állatok szemeiről, jól jöhet az érzékszervek tanításakor: IDE KATTINTVA.