Tavasszal egy nemzetközi projekt keretében az volt a feladatunk, hogy valahogy mutassuk be külföldi diákoknak a helyet, ahol élünk. Hoszas töprengés után úgy éreztük, hogy el kellene tekinteni a Mátyás templom, Váci utca, Parlament háromszögétől, és úgy lenne érdemes Budapestről szólni, hogy a diákoknak is érdekes, újdonság legyen.

Ma a Wiseline nevű oldalt (amely ITT ÉRHETŐ EL) és a róla készült e-learning bemutatót (amely letöltéséhez IDE KELL KATTINTANI) ajánljuk mindenki figyelmébe. Az ötlet nagyon szimpatikus: idővonalon ábrázolhatjuk életünk legfontosabb állomásait, eseményeit.

A Web 2.0 hívei gyakran hangoztatják, hogy a jövőben akár semmilyen operációs rendszerre nem lesz szükség a gépen (pl. Windows Vista) hanem csupán egy böngészőre, és gyors internet kapcsolatra. A webkettes alkalmazások segítségével mindent meg tudunk majd oldalni, amire most a drága, (elvileg) fizetős szoftvereket használjuk. Erre példa a Fotoflexer is, amely a gépünkön található képszerkesztőket teszi/teheti feleslegessé. Gyorsan az oldal linkje (IDE KELL KATTINTANI),

(Fontos: megjelent Kis-Nagy IKT könyv címmel egy közel 100 oldalas, ingyenes IKT kiadvány (pdf), amely ITT LETÖLTHETŐ. Emellett 30 fejezetes IKT AKADÉMIÁT is indítottunk, a Napi Angol oldalon rengeteg ingyenes angoltanító anyaggal, nem is beszélve az interaktív táblákra szánt Tananyagbázisról!)

Nem is olyan régen szó volt már e sorok írójának a kapcsolatáról a művészettel. Megemlékeztünk a tehetségtelenség öröméről, és szomorúságáról. Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy Picasso stílusában leszek képes rajzolni - és ezt 1 perc alatt meg tudom tanulni - valószínűleg hitetlen kacajjal reagáltam volna. Hiszen ehhez én teljesen tehetségtelen vagyok! (Megj.: azok kedvéért, akik csak idáig olvassák a posztokat, álljon itt az oldal címe (KATTINTS IDE), valamint az interaktív bemutató linkje (EHHEZ IDE KELL KATTINTANI).

A vers, az irodalom, a művészet szerepét és lényegét sokan próbálták egy-egy definícióban (vagy akár egy szép versben, vagy műalkotásban) megragadni Platóntól T.S. Eliot-ig. Nem is próbálnék meg beállni a sorba, részben azért, mert nincs jobb ötletem, részben pedig azért, mert sokan azzal keresik a kenyerüket, hogy ilyen definíciókat gyártanak. És ahogy Piszkos Fred is megmondta: “Gyilkolás közben nem zavarok senkit, mert olyankor én is elvárom, hogy békén hagyjanak.”

Ezután a rövid kitérő után essék szó a mai weboldalunkról is, ami nem más mint a Rhymezone (IDE KATTINTVA LEHET MEGLÁTOGATNI).

A Habitat maker nevű oldal (amely IDE KATTINTVA LÁTOGATHATÓ MEG) segítségével érdekes módon tudjuk ötvözni a földrajz, és az angol tanulását/tanítását. Több interaktív játék is található az oldalon, először ki kell találnunk, hogy ki/mi hol él, majd összeállíthatjuk saját világunkat is, amelyet szabadon összeválogatott állatokkal/növényekkel népesíthetünk be (interaktív e-learning anygunk ITT TÖLTHETŐ LE).

A Mindmap-készítő oldal segítségével gyorsan érdekes, praktikus illusztrációkat készíthetünk bármilyen témában, bármi illusztrálásához. Nem kell mást tennünk, mint bemásolni a szöveget, és kattintani egyet - az igényes illusztrációt máris tölthetjük le a saját gépünkre, hogy azután bárhol felhasználhassuk. Az egyes elemek közötti kapcsolatokat persze nekünk kell kitalálni, ám a program (amely IDE KATTINTVA

Elsőre talán szadistának tűnik a gondolat, de ha jobban belegondolunk, mindenkinek jobb ez így - a békáknak leginkább, hiszen nem szükséges minden labor minden csoportjának boncolnivalóról gondoskodnia.

A vizuális megjelenítés nagyon szép, lépésről lépésre haladva teljesen fel lehet boncolni szegényt. Az oldal egyébként ITT TALÁLHATÓ;

A Maps ETC oldalán (ami mellesleg ITT TALÁLHATÓ) 5000 ingyenesen letölthető, elvihető, és nem kereskedelmi céllal felhasználható. Rengeteg régi térképet találtam, többek között Budapest belvárosának a térképét 1914-ből. De a monarchia idejéből is letölthetünk több hasznos térképet.

Mivel a zenéhez sem értek, folyamatosan keresem annak a legetőségét, hogy az internet segítségével valahogy közelebb hozzam magamhoz - és viszont. Arra is emlékszem még halványan, hogy mindig is passzív élvezője lehettem csak a zenének - eltekintve az általános iskolai énekkart, ahonnan mutálás okán elég gyorsan kiszavazódtam - ezért azt hittem (és hiszem most is), hogy zenét írni csodálatos dolog (lehet). Meg nagyon nehéz is - olyasmi, amit én soha sem érthetek meg.