A második világháború egyik legvéresebb ostroma Budapestért folyt. A harcok nyomai itt-ott még láthatók a belváros, a Vár házain. Két weboldalt is ajánlunk, amik az esemény feldolgozását segíthetik. A Budapest ostroma nevű oldal ITT TALÁLHATÓ térképekkel, napról-napra lebontott eseménytörténettel, filmhíradó részletekkel és a korabeli sajtó írásaival. Az Utolsó percek művészete blog (ITT TALÁLHATÓ) december 31. és február 14. között közöl dokumentumokat az ostromlott város életéről, naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.

Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy milyen is lehetne egy jó közszolgálati médium. Hogyan szolgálhatná a nemzet felemelkedését, próbálhatna meg nem politikai (na jó, nem kizárólag politikai) igények kiszolgálására berendezkedett szervezetként egyre kevésbé népszerű élni életét. És ilyenkor gyakran hozzuk fel a BBC-t, hogy no lám, bezzeg ők. Ha valaki rendszeresen többet időzik a BBC oldalán (vagy nézi az adásait), ennek virtuálisan kézzel fogható bizonyítékait is találja. Kedvencem a BBC Future cikkgyűjteménye, de említhetnénk a GCSE Bitesize oldalát is, ahol az angol érettségire készülhetünk fel. Most egy YouTube csatornát ajánlunk minden angolul tanuló vagy tanító figyelmébe, melynek Head squeeze a neve, és rövid - 4-6 perces, azaz órán is kiválóan használható - videók segítségével tanít, magyaráz, segít megérteni a világot (IDE KATTINTVA érhető el).

A világ legrégibb egyetem Cambridge egy ideje már gyűjtögeti a könyveket. Aki elmegy Angliában meg is nézheti, de szerencsére ma már nem kell utazni ahhoz, hogy egy kicsit megnézzük, mi minden is van ott. A Cambridge Digitális Könyvtár (ITT TALÁLHATÓ) könyvritkaságok, kéziratok digitalizált változatát tartalmazza. Az egyes odalakt akár képként le is tölthetjük. A könyveket több gyűjteménybe is rendezték, érdemes azzal kezdeni a keresgélést. megtalálhatók itt Newton és Darwin kéziratai, iszlám és zsidó könyvek gyűjteménye vagy éppen az első világháború katona költőjének jegyzetfüzetei.

A Metropolitan Museum of Art megnyitotta és ingyenesen elérhetővé tette kiadványinak egy részét - közel 400 (nyomtatásban már nem kapható) művet. A gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, és mindenki talál benne biztosan érdeklődésre számot tartó kiadványt - sajnos angolul. Emellett hasonlóan kedves a Guggenheim múzeum is, ahol szintén sok könyv elérhető ingyen (ÍME egy Munch munkásságáról, ITT ÉRHETŐ EL egy Klimt és Schiele témájú mű, míg IDE KATTINTVA Kandinszkij rajongói örülhetnek.

Lassan szokás, hogy minden év első posztjában írunk arról a számról, ami éppen elkövetkezik. Most sem teszünk másképp, ebben a Number Empire nevű oldal lesz segítségünkre (ITT TALÁLHATÓ), ahol minden egyes számról olvashatunk érdekes információkat. Nos az egyértelmű, hogy nem prímszámmal van dolgunk, prímtényezős felbontása: 5* 13* 31. Osztói pedig: 1, 5, 13, 65, 155, 403 és természetesen 2015. Kettes számrendszerben így néz ki: 11111011111.

Megígérjük, hogy ez lesz az utolsó lista ebben az évben. Most a saját kedvenc cikkeinkből válogattunk, azokat, szedjük itt sorba, amik nekünk voltak a legérdekesebbek, amiket szerintük a legizgalmasabbak lehetnek az olvasóknak. Gazdag év volt az idei, nem volt könnyű válogatni.

Itt a 2014-es vége legvége, ahogy azt kell, mi is elkezdtünk elszámolni az elmúlt 365 nap hozadékával. A legnépszerűbb TanárBlog cikkek toplistáját már közzétettük, de nem állunk meg itt! Megalkuvást és kompromisszumokat nem tűrő kutatómunkával átbogarásztuk a TanárBlog Facebook oldalon megosztott több ezer posztot, hírt és érdekességet, és egy csokorra valót szeretnénk átnyújtani a legnépszerűbbekből. Avagy: mire ugrottunk a 2014-es évben? (Megj.: itt most nem népszerűségi listát állítottunk fel, mert pl. 8900 és 9000 elérés között nincs olyan mértékű különbség, amely egy toplistát hitelessé tehetne). Szóval a lapozás után minden kiderül!

Hosszú év volt 2014, legalább 365 nap volt benne (egy pár még hátra van), ez pedig a TanárBlogon 365 cikket is jelent. Lássuk, hogy melyek voltak az olvasók körében a legnépszerűbbek:

• Tizedik helyre került a John Hattie kutatását bemutató cikk arról, hogy Mi működik az oktatásban?.

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!