Nagyon izgalmas oldal a Yummimath (IDE KATTINTVA), ahol matematikához találhatunk ötleteket, foglalkozásokat, projekteket. Sajnos, az oldal angolul van, de ahhoz, hogy az ötleteket megértsük nem kell nagy nyelvtudás. A foglalkozásoknak közös, ogy aktualitásokhoz, a mindennapokhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban például az 50. Superbowllal, az amerikai futbalbajnokság döntőjével kacsolatos feladatokat találhatunk (milyen függvény fektethető a reklámárak alakulására?, megjósolható az eredmény?, mik is a római számok, amikkel jelölik a verseny sorszámát? és így tovább). Az ötletek könnyen adaptálhatók akár a foci EB-re vagy éppen az olimpiára, a lényeg, hogy valami nagyon aktuális alapján jön elő a matematika. Vannak persze mással kapcsolatos feladatok is, kiszámolhatjuk például, hogy mennyire pontos időjárás előrejelző a híres mormota.

Videót használni az órán remek dolog. Videóhoz kapcsolódó kvízt használni kifejezetten prograsszív. Ez utóbbit teszi lehetővé a blubbr nevű oldal, ahol YouTube videókhoz fűzhetünk kérdéseket (ITT TALÁLHATÓ). Semmi nagy ördöngösség nem kell a dologhoz, megadjuk a videó linkjét, kiválasztjuk, hogy hova kerüljön a kérdés és megadjuk, hogy melyik a helyes válasz. A felhasználók pontokat kapnak az alapján, hogy milyen gyorsan válaszolnak. Érdemes kipróbálni, biztosan népszerű lesz a diákok között.

Megjelent az Origón egy cikk az oktatás bajairól (ITT OLVASHATÓ). A cikk szerzője engem is megkeresett pár kérdéssel levélben és a válaszaim egy része (már a kérdések nélkül) be is került a cikkbe, de nem minden. Ezt azért sajnáltam igazán, mert volt a felvetett dolgok között egy, amit kifejezetten izgalmasnak találtam és el is gondolkodtam rajta. Talán itt a TanárBlogon helye lehet. Azt kérdezte az újságíró, hogy Ön szerint a problémákat miért óraszámnöveléssel akarja megoldani a kormány?

Csodaszép földgolyót találtunk a Szertárnak köszönhetően IDE KATTINTVA. A valós adatokból dolgozó vizualizáción láthatjuk, hogy épen milyen erősségű szelek és merre fújnak, milyen tengeráramlatok áramlanak, milyen a szén-dioxid eloszlása a bolygón vagy éppen a relatív páratartalom. Mindezek között egy kattintással válthatunk, amiként a különféle kartográfiai vetületek között is. Ez utóbbi kifejezetten hasznos, hiszen annyira hozzá vagyunk szokva két típushoz, hogy gyakran nem is érzékeljük azok torzításait.

Amikor 21. századi pedagógiáról van szó gyakran előkerül, hogy mennyire jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkozhatnának. Amilyen jól hangzik az elv, annyira nehéz lehet gyakran olyan problémát találni, ami megfelel az adott tananyagnak, életkornak és valóban valós adatokkal dolgozik. Az Imaginary oldalon (IDE KATTINTVA) olyan programok sorakoznak, amik megfelelnek ennek a célnak. A szabadon letölthető programok többségével matematikai úton modellezhetünk földrajzi, geológiai jelenségeket. A programok között vannak olyanok, amik inkább matekosok és olyanok is, amik inkább a földrajz szempontjából érdekesek, de mindegyik jól használható és ami a legjobb, ingyen elérhető.

Mi mindenre nem jó az internet - gondolhatnánk. A StickK IDE KATTINTVA érhető el egy újabb érdekes lehetséges felhasználást mutat be. Annyit kell tennünk, hogy regisztrálunk, majd meghatározunk célokat magunknak - pl. rendszeres edzés, leszokás a cigiről, vagy bármi egyéb. Ha szeretnénk, meghívhatunk zsűrit, aki ellenjegyzi a célok részleges megvalósulását, vagy tehetünk pénzt is fel, amit jótékonysági szervezetek kapnak meg, valamint hívhatunk 'szurkolókat', akik - nem meglepő módon - szurkolhatnak nekünk. Érdekes kipróbálni, hogy így vajon tovább tartanak-e az újévi fogadalmak :)

A digitális készségek fejlesztése, a digitális nevelés egyre nagyobb szerepet kap a XXI. század társadalmában. Az EMMI kezdeményezésére a köznevelésben 2016. április 4-8. között első alkalommal kerül sor a Digitális Témahétre (DTH) a digitális pedagógia terjesztésének jegyében.

A Digitális Témahéten a köznevelési intézmények a képzési célokhoz köthető szabadon választott témával vehetnek részt. Cél a digitális kompetencia fejlesztése és a kerettantervi fejlesztési célok megvalósítása az infokommunikációs technológia hatékony alkalmazásával. Nem elsősorban az informatikai eszközök használata a cél, hanem a korszerű készségek, a digitális írástudás fejlesztése minden évfolyamon és minden tantárgy keretén belül a választott témához kapcsolódóan.

A szabaduló szobák egyre népszerűbbek, sőt sokak szerint a romkocsmák mellett Budapest fő turisztikai vonzerejét jelentik. A lényeg, hogy adott helyzetből csak fejtörők megoldásának sorával lehet kijutni, gyakran úgy, hogy a bezárt szoba ajtaja csak akkor nyílik ki, ha minden rejtvényen túl jutottunk. Nem kellett sokat várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogyan lehetne ezt a tanításban is használni. A Breakout EDU oldalon (IDE KATTINTVA) tanításban használható szabadulószobák forgatókönyvét találjuk meg. A regisztráció után megkapjuk a jelszót, amivel megnézhetjük a már elkészült szcenáriókat.

A MakerBot és a FreeDee Printing Solutions meghirdeti a 3D nyomtatási ismeretek hazai elterjedését célzó programját, a ‘MakerBot a tanteremben!’ oktatási intézmények számára kiírt pályázatot, amely keretében 10 db MakerBot Replicator 2 és fődíjként egy darab ötödik generációs MakerBot Replicator típusú 3D nyomtató talál gazdára a pályázó iskolák között. Emellett a győztes intézmény egy tanárának technológiai oktatása a 3D Akadémián szintén a nyeremény részét képezi. Részletek IDE KATTINTVA.

A nagy digitális oktatási forradalom ígérete ma még inkább csak ígéret. Az ígéret arról szólt, hogy a tanárok majd személyre szabott, differenciált. adaptív. kompetenciákat fejlesztő, valódi interaktivitást kínáló anyagokat tudnak adni a diákjaiknak. Ehelyett azt látjuk, hogy vannak a nagy kiadók által megjelentetett, gyakran könyv-szerű (pdf, amiben akár a lapozás hangját is lehet hallani) egyenkönyvek, esetleg bennük pár párósító, memory vagy tologatós feladat (1998-ban Forgács Tamás mutatott be egy rendszert, ami minden olyan feladattípust tudott már, mint a mostani digitális tananyagok, csak még 256 színben). "Repülő autókat ígértek és kaptunk 140 karaktert." - mondta csalódottan Peter Thiel a Paypal alapítója és ez a csalódottság fokozottan igaz lehet az oktatásra. A nagy digitális tananyag forradalom egyre inkább olyannak tűnik, mint a fúziós reaktor és a Marsra szállás, mindig 5-10 év múlva fog megtörténni. Vagy lehet, hogy mégsem és egyre jobban a kezünkben van az a technika, ami segíthet elhozni az áttörést.