A Fit brains nevű oldalon (amely IDE KATTINTVA látogatható meg) érdekes készségfejlesztő játékokat találhatunk, amelyet egy egyszerű regisztráció után tudunk használni. Lehet egyből a 'training' opciót választani, ebben az esetben a gép adja a feladatokat, de ha a 'games' fülre kattintunk, láthatjuk, hogy milyen feladatok közl válogathatunk. A játékok nagyobb hányada a fizetős részén található az oldalnak, de minden típusból találunk ingyeneset is, amellyel elkezdhetjük a játékot. MInden korosztály számára érdekes lehet, részletes eredményt kapunk a feladatok elvégzése után, sőt azt is megmondják, hogy hány játékosnál lett jobb az eredményünk.

A vázrendszer felépítése érdekes anyagrész, könnyű vele lekötni a diákokat. Fontos terület ez az elsősegély tanítása szempontjából is, hiszen a rándulások, ficamok azok a balesetek, amikkel nagyon gyakran találkozhatunk. Mindennek tanításához sokat segíthet ez a pár animált kép, ami röntgenfelvételen mutatja be izületek működését. IDE KATTINTVA nézhetjük meg őket.

Érdekes és mem is túl bonyolult játék a Streetmix, amely IDE KATTINTVA található. Az ötlet roppant egyszerű: megtervezhetjük az ideális utcát (ha szeretnénk elmenteni, esetleg megosztani a kész munkákat, akkor Twitter azonosító kell - de ahhoz, hogy órán használjuk, ez nem szükséges). Indulhatunk egy minta-utcával, de akár egy teljesen üres utcaképet is kaphatunk. Ezt aztán szívünk szerint benépesíthetjük. Olyan döntéseket kell meghoznunk, mint pl. legyen-e bicikliút, hány sáv legyen az autóknak, milyen növényeket telepítünk és hová, vagy éppen, hogy milyen tömegközlekedési eszköz fut és hol. Szóval nem bonyolult, de mégis hasznos kis játék ez, ahol a 'közlekedés' témakör szókincsét szinte észrevétlenül lehet elsajátítani, de ami talán még fontosabb, döntéseket kell hozni arról, hogy milyen is az ideális utcakép.

Egy kép felér ezer szóval - ezt tudjuk régóta. A Boston Globe 'The Big Picture' rovata pedig ennél is többet ad, hiszen kifejezetten mintha nyelvórára szánták volna a rendszeresen frissülő anyagokat. Hetente összeszedik nekünk a legfontosabb (vagy néha csak a legérdekesebb) eseményeket, ezekhez csodálatos képeket kapunk, minden esetben rövid magyarázatokkal. Személyes tapasztalatom, hogy a világ történései iránt elkötelezett kis százalék diák kivételével nem igazán tudják a gyerekek, hogy mi minden történik körülöttük. Régóta próbálkozom én is megoldásokkal. Volt olyan hónap, hogy az órát 2 perces hírösszefoglalóval kezdtük, volt, amikor a diákok mondtak angolul híreket, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legegyszerűbben megvalósíthatónak a Boston Globe ötlete tűnik: kiválasztok 4 eseményt, a képekről mint képekről beszélünk, és meg kell próbálniuk kitalálni, hogy miért kerülhetett fel ez a kép a táblára. Ezt kiegészítem néha egyéb képekkel is (pl. mit keres egy ukrán zászló a képek között), így ha másra nem is, de arra jut idő, energia, hogy pár nagyon fontos eseményt felvillantsunk az órán. Aztán hátha utánaolvasnak.

Nehéz kérdés a politika, illetve a politikai hitvallás helye az oktatásban. Én megpróbálom kerülni az aktuálpolitikát az óráimon, mert nem gondolom, hogy azzal kellene foglalkoznunk, hogy én éppen mit gondolok az aktuális politikai erőtérben zajló eseményekről. Van azonban a politikáról gondolkodásnak egy szelete, amit fontosnak tartok megbeszélni az órán. Ez pedig a politikai ideológiák léte, jelentése és szerepe. Úgy érzem - és lehet, hogy az csak az én szűrőmön látszik így és ez tévedés - hogy diákjaink nincsenek tisztában a különböző ideológiák jelentésével, szerepével. Alapértelmezetten gondolják azt, hogy a liberális vagy konzervatív szitokszavak, illetve a szocialista vagy szociáldemokrata az a Gyurcsány. Azt gondolom, hogy fontos, hogy a diákok ne a napi politika torz tükrében, hanem az egyes ideológiák elvi hátterével megismerkedve tudjanak döntéseket hozni, illetve a későbbiekben akár szavazni. A Politoszkóp egy olyan kérdőív, amelyen akár egyesével végig lehet menni, megbeszélni, hogy melyik lehet a liberális, vagy éppen konzervatív válasz, és miért éppen az. Akár kimásolhatunk 5-6 kérdést, és a kérdőívet nem kitöltve végigbeszélhetjük őket. A grafikonok is érdekesek, összehasonlíthatjuk magunkat az ország többi válaszadójával. Érdekes (bár nem veszélytelen) kísérlet.

A Smartypins egy zseniális új játék a Google-től, ahol (sajnos csak angol nyelven) próbára tehetjük földrajzi és kulturális tudásunkat. A játék annyiból áll, hogy kapunk 1500 km-t, maj kérdéseket, (pl. hol található az ókori világ 7 csodája közül az egyik), majd odadob a játék a térképre (a példa esetében Egyiptomba). Itt meg kell keresnünk pontosan, hogy hol is található a kérdésre a válasz. Picit idegesítő, hogy 15 másodpercig visszaszámol a játék, ha előbb válaszolunk, akkor plusz pontokat ad, ez kellemetlenül sürget. Szóval odabökjük a választ, ahová szeretnénk, majd a játék kiszámolja, hogy hány kilométert tévedtünk, és ezt az összeget levonja a kezdeti 1500 km-ből. A játék lényege: milyen messzire tudunk jutni mielőtt elveszik az összes kilométerünk?

Ma 100 éve lőtte le Gavrilo Princip a trónörököst. A következő négy év alapjaiban változtatta meg a világot. Sokan és sokféleképpen segítenek abban, hogy ma jobban megértsük az akkor történteket, a következő hetekben, években biztosan sokat bemutatunk majd közülük. Most egy teljesen a Nagy Háborúnak szentelt oldalra hívjuk fel a figyelmet (IDE KATTINTVA). Az angol nyelvű oldalon találunk térképeket, a csaták helyszínének mai fotóit, propaganda plakátokat, fotókat és videókat bőségesen.

Mivel nyelvtanárként állandóan érdekes témákat hajszolok, nagyon megörültem a The Map as history nevű oldalnak, ahol interaktív történelmi térképeket találhatunk, amelyekhez ráadásul narráció is társul. Mindegyik térkép más-más korból dolgoz fel egy témát, és mindegyik majdnem ideális hosszúságú (talán egy kicsit hosszabb, mint az ideális lenne). Ráadásul érthetően, lassan, artikuláltan beszélnek benne. Szóval minden adott egy remek multimédiás angolul tartott történelemórához. Izgalmas feladat lehet, ha először a videó alapján a narráció segítségével egy idővonalon feldolgozzuk az eseményeket, majd másodszor az idővonal alapján a hozá kapcsolódó szavakkal, kifejezésekkel, az eredetit lehalkítva a tanulóknak kell a narrátor szerepét betölteni.

A Tonematrix kellemes kikapcsolódás és talán nem minden pedagógiai haszon nélküli játék. Használatát, működését nem kell megtanulni, hiszen annyi csupán a dolgunk, hogy a megjelenő négyzetekbe kattintva hangokat írjunk le, amelyeket a program automatikusan loop-olva lejátszik. folyamatosan alakíthatjuk a számunkat, amíg el nem értük a kívánt hatást. Amikor végeztünk, az oldal alján található 'Copy link to clipboard' gombra kattintva elküldhetjük művünket másoknak, vagy - ha az vonzóbb - akár azonnal oszthatjuk Facebook-on is az eredményt.

Nagyon izgalmas oldalra akadtam, a neve EduCanon ITT TALÁLHATÓ és videókat szerkeszthetünk vele, oszthatunk meg osztályokkal, és ellenőrizhetjük a tanulók haladását. A folyamat rendkívül egyszerű: fogjunk egy videót (pl. a YouTube-ról), a linkjét írjuk be, bárhol megállítva a videót, azonnal hozzáadhatunk kérdéseket, de egy hosszabb videóból ki is vághatunk egy kisebb részt. Ezután az elkészült tananyagot megoszthatjuk osztályainkkal, amelyeket szintén nagyon könnyen lehet létrehozni, majd még az eredményeket is megkapjuk.