Mindenkit megnyugtatott az illetékes államtitkár a Magyar Nemzet hasábjain, a magyar oktatási rendszer nagyszerű és csak politikai okokból támadják tuddjukkik. Az alapos riporter nem engedi, hogy a politikus könnyedén csak elmondja, amit szeretne, kemény kérdésekkel szorongatja meg. Hiába nyugtat meg az államtitkár hogy 2018-ben nőtt az érettségizők száma (1 százalékponttal, de még így is 78 százaléka a 2011-esnek), az újságíró rákérdez, hogy mi a helyzet a minőségi mutatókkal. Kiderül, hogy itt sincs gond aggodalomra, mivel az utóbbi években a Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt és a diákjaink sorra aratnak a technikai, robotikai és informatikai megméretéseken is. És ez az, amiről érdemes lenne egy kicsit beszélni, vajon az oktatás minőségét mennyiben jellemzik a kiemelkedő eredmények, a bajnoki címek és a díjak.

Nyelvtanulóként vagy nyelvtanárként makacsul visszatérő probléma, hogy honnan találhatunk bizonyos szavakhoz sok, jó, de nem feltétlenül nehéz példamondatot. Erre egy remek megoldást kínáló oldal a Your Dictionary (ITT TALÁLHATÓ), amely többet ad, mint egy egyszerű szótár, hiszen szinonima szótárt, cikkgyűjteményt minden egyes szóhoz, kifejezéshez. Villámgyorsan lehet keresni, tanulni, akár tanárként órára készülni.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Most, hogy véget ért a Trónok harca, talán fel elhet egy kicsit kelteni az informatika iránt is érdeklődő diákok kedvét egy saját Trónok harca térképpel. A Florish nevű vizualizációs oldalon található meg egy teljesen szemályre szabaható térkép (IDE KATTINTVA), amit felhasználva mindenki elkészítheti a saját változatát. Ugyanitt még egyéb adatsorok vannak, amikkel izgalmas vizualizációkat csinálhatunk, vagy éppen a csinálhatnak a diákok a sorozatról. Hátha ezzel sikerül felpiszkálni az érdeklődésüket az adattudomány iránt!

Jó ideje már, hogy szinte minden attól hangos, milyen fontosak is a természettudományos tárgyak, egy ország fejlődése, versenyelőnyének megtartása szempontjából mennyire elengedhetetlen, hogy ezekre a pályákra (is) menjenek a gyerekek. Egybefoglalóan STEM (vagyis természettudomány, technika, mérnőki tudomány, matematika) ezeknek a tárgyaknak a neve. Az oktatáspolitikában a STEM stratégia kapott elég nagy hangsúlyt az elmúlt évtizedben. Noha ennek a sok erőfeszítésnek nem sok eredménye látszik (még most is inkább celeb, influencer vagy közgazdász szeretne lenni mindenki, esetleg a három egyben), oda már a eljutottunk, hogy kezd a STEM közhelyszerű kifejezéssé válni. Kicsit erre is reagálva hozta létre a European Schoolnet a STEM Iskola Tanúsítványt, amivel egy iskola meghatározhatja, hogy mennyire hangsúlyos a számára ez a megközelítés. A tanúsítvány oldala IDE KATTINTVA érhető el, de nagyon nagy meglepetésekre ne számítson senki. Egy iskola nagyjából attól lesz STEM iskola, amitől 21. századi iskola vagy éppen innovatív iskola is lesz. A kritériumok olyan tágak, hogy abba majdnem minden belefér.

A mai poszt egy - sajnos csak angol nyelven elérhető - rendkívül érdekes kísérletről szól! Az ötletet ezúton is köszönjük Novák Károlynak :) . A Thinkalong.org oldala (ITT TALÁLHATÓ) a fenti 3 elvet követi. Először nyomozni ('investigate', ) kell a diákoknak, ahol gondosan válogatott tartalmak segítségével tanulhatnak érdekes dolgokról. Ezután jön a Gondolkodj elem ('Contemplate'), ahol kártyákon kapnak további kérdéseket a diákok, amiről gondolkodniuk kell. Végül jön a Vita ('Debate'), ahol online, vagy akár offline is vitázhatnak a felmerült kérdésekről. Letisztult, világos, egyszerű struktúra. És nem is kell hozzá weboldal, bármikor lehet ebben a rendszerben projekteket szervezni.

Sokat gondolkodom arról, hogy vajon milyen oktatási tartalmakat lehetne készíteni, amely a videót, mint formátumot jól használja. Felső tagozatban, és középiskolában lett is egy ötletem, amelyről később még több szó lesz, viszont nekem nagyon tetszik a Tökéletlen történelem nevű YouTube csatorna (ITT TALÁLHATÓ), amelyben nagyon kreatívan használják fel a szövegek kreatív illusztálására használható ún. doodle videók koncepcióját, ráadásul úgy, hogy az végig érdekes tud akár maradni. Azt érzi a néző, mintha valóban egy rajzfilmet nézne, a szöveg (szerintem) jól megírt, érthető, és a célcsoporthoz igazodik. Érdekes tartalmak, és olyan koncepció, amivel akár lehetne kezdeni valamit szélesebb körben is.

A Bűvösvölgy jóvoltából és gondozásában érdekes E-könyv érhető el ingyenesen IDE KATTINTVA , a címe: Hogyan használjuk a közössségi médiát a oktatásban?. A válasz szerintem egyébként roppant egyszerű és nem kell hozzá egy hosszú e-könyv: SEHOGY! Számolatlanul alakulnak Facebook csoportok minden egyes iskola miden egyes órájához. Természetesen én is sokat használtam ezeket egészen addig, amíg azt nem éreztem, hogy a hátrányokat, és azt, amit adnom kell ezért, már nem képesek az előnyök kompenzálni. Hogy mire is gondolok? Nos, nem szeretnék 0-24-ben elérhető lenni, nem szeretném, hogy a Messengeren lehessen nekem írni, és azt sem gondolom korrektnek, hogy akinek nincs Facebook-ja, azt vagy ezzel gyakorlatilag kötelezem, vagy alternatív útvonalakat kell kitalálnom, hogy őt is mindenről tájékoztassam. És akkor még arról nem is beszéltem, hogy a csoportban közzétett posztok kommentek nyomán segítek a Facebook-nak profilozni a diákjaimat, akiknek ezáltal még jobban targetált hirdetéseket tud küldeni, netán pár év múlva sikeresen menioullája őket egy választáson. Azt gondolom, hogy lassan eljön az a pont, amikor annyira torzítanak a világunkon a közösségi oldalak, hogy az iskolában már nem lesznek használhatóak.