Mostanra már teljesen elfogadott kifejezéssé vált a mentális egészség, a mentálhigiéné, pedig az ezredfordulón még sokan akadtak meg azon, hogy vajon mit is jelenthet. Ma már mentálhigiénás szakembereket is képzünk és senki nem döbben meg azon, hogy a mentális egészségünkkel éppen úgy kellene törődnünk, mint a fizikaival. Itt az idő, hogy egy új fogalom is a mindennapok részévé váljon, ez a mentális egészség egy részét képező digitális egészség. Ha tetszik, ha nem a digitális eszközök folyamatosan jelen vannak az életünkben és komolyan hatnak a mentális egészségünkre, így aztán a digitális egészség, vagyis a digitális eszközök hatása a mentális állapotunkra olyasmi, amivel érdemes, sőt kell foglalkozni az iskolában is. Mutatunk egy olyan tanulmányt, ami remek kiindulópontja lehet a beszélgetésnek erről akár az osztályfőnöki órán is.

Egyre több helyen találkozunk mesterséges intelligenciával az oktatásban, természetesen a nyelvtanulás területe sem fog kivételt képezni. A rengeteg adat rengeteg lehetőséget rejt, az egyik fontos szempont, amely megkülönbözteti a minőségi, hosszabb távon is fennmaradó alkalmazásokat az átgondolatlanul összedobált adatalapú megoldásoktól a tervezés, a kreatív gondolat, ötlet. Ez egyébként tanulság általában az AI osztálytermi felhasználása kapcsán, és ennek szellemében egy egészen zseniális oldalt ajánlunk ma, amely segítségével sokkal hatékonyabban tudunk nyelvet tanulni. Kiejtést, nyelvtant tanít, beszélget veled, hangos olvasás feladatokat ad, és részletesen elemzi a nyelvtudást, valamint segít fejlődni - és mindezt érdekesen teszi, úgy, hogy akár hosszabb ideig is le tudja kötni a nyelvtanulót, nyelvtanárt egyaránt.

Sok kérdést feltettek már az mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Mivel naponta jönnek újabb és újabb hírek, eddig talán soha nem látott sebességgel változik a világ körülöttünk, úgy döntöttünk, hogy a TanárBlogon elindítunk egy rövidebb, Hírek rovatot is, ahol a pedagógiával, osztálytermi munkával kapcsolatos, max. 5 perc alatt fogyasztható hasznos, rövidebb írásokat teszünk közzé. Érdemes lesz követni minket - és előfizetni is! Mai írásunk a környezettudatosság kérdését járja körbe - vajon tisztában vagyunk-e azzal, tudjuk-e, hogy egy AI alkalmazás használata mekkora ökológiai lábnyomot hagy? Egyre több ilyen számítás van, érdekes eredményekkel. Részletek a cikkben.

A mesterséges intelligencia térhódításának egyik kellemetlen (mondjuk ez nézőpont kérdése) következménye volt az AI segítségével megírt esszék, szövegek, beadandók sora. Természetesen ezzel kezdetét vette az a rabló-pandúr játék, amit annyiszor láttunk már. Itt az első lépés az MI-vel megírt esszé volt. A második, kitalálhattátok, azoknak az eszközöknek a megjelenése, amelyek képesek az AI által megírt szövegeket felismerni, sőt, egy olyan eszközt is mutatunk, amely százalékra megmondja, hogy mennyi készült MI-vel, és ezeket a mondatokat ki is emeli nekünk sárgával. Nagyon menő! De nem eléggé, hiszen a lapozás után egy olyan AI alkalmazást is bemutatunk, amelyik nem kevesebbet állít, mint hogy a mesterséges intelligencia által megírt szöveget ismét - és az algoritmusok által felismerhetetlenül - emberivé teszi. Az összes alkalmazást mutatjuk a cikkben. Vajon hol lesz ennek a vége???

Rengeteget beszélünk a mesterséges intelligenciáról, se szeri, se száma az újabb és újabb alkalmazásoknak, de egyre többen kérdezik tőlünk is, hogy mindezt hogyan lehetne egyszerűen, szemléletesen bemutatni a diákoknak. Nos, most egy hihetetlenül egyszerűen működő megoldást mutatunk, ahol a diákok 5 perc alatt a gyakorlatban megtapasztalják, hogyan is működik egy MI, és a 'tanítása' hogyan történik. Bármilyen órán, 10 perces kiváló aktivitásnak is használható, de lehet ez az MI-vel elmélyültebb foglalkozás első lépése.

Ha bármilyen kérdésed van, ahogy régen a válasz az volt, hogy 'biztosan van rá egy app', most már azt mondják, hogy 'biztosan van rá egy AI'. És ez nagyjából igaz is. Most egy olyan alkalmazást ajánlunk mindenki figyelmébe, amely hosszú youtube videókat foglal nekünk össze, illetve segít feldolgozni a tanórán. Mutatjuk, hogyan.

Amióta megjelentek a nagy nyelvi modelelkre épülő chatbotok és ezzel a mesterséges intelligencia belépett az életünkbe egyszerre lehet arról hallani, hogy hamarosan feleslegessé teszi a tanárok munkáját, de arról is, hogy a tanárok legjobb pajtása lehet majd, ami minden problémájukra válszt ad a dolgozatok összeállításától és javításától kezdve a differenciálásig. Közben arról is sokat hallhattunk, hogy mennyire nem egyszerű jól használni ezeket az eszközöket. Új szakmaként jelent meg a prompt szakértő, aki képes jól kérdezni a mesterséges intelligenciát és már képzések is indultak erről. Mi úgy gondoltuk, hogy arról, miként érdemes a mesterséges intelligenciától kérdezni, érdemes lenne megkérdezni a mesterséges intelligenciát. Mutatunk is ehhez egy bárki által használható remek promptot!

Most csak gyorsan ajánlok egy 8 perces animációs filmet, ami egyfelől remek rajzokkal dolgozik, másfelől viszont nagyon komoly témát érint, az energiaválságot, fenntarthatóságot. Remek beszelgetések kiindulóalapja lehet. IDE KATTINTVA érhető el. Nem feltétlenül vidám a kicsengése, de hát a téma sem az.

Amikor a 21. századi készségek kerülnek elő, szinte mindig előkerül a kreativitás is. Sir Ken Robinson is azt hagsúlyozta, hogy az iskola legfontosabb feladata a kreativitás fejlesztése kellene, hogy legyen. Ezzel mindenki egyetért, de igazából hogyan lehet fejleszeteni a kreativitást? Hogyan lehet növelni? Egyértelmű, hogy csak akkor lehet, ha erre lehetőséget adunk. A 21. szőzadi iskola egyik lényege kell legyen az olyan projektek használata, amiben szerep jut a kreativitásnak. De hogyan lehet segíteni a kreativitiást? Elég, ha a tanár azt mondogatja: Legyél kreatív!, nem olyan ez, mint amikor a rendező arra utasítja a színészt, hogy Légy spontán!, aztán várja a remek alkotást?

Érdekes lehet, hogy mit kezdett ezzel a problémával ötven évvel ezelőtt a modern zene egyik legmeghatorozóbb alakja Brian Eno, aki Peter Fuchs médiaművésszel együtt dolgozta ki a kreativitást elősegítő részútos stratégiákat. Száz kis kártyát készítettek, mindegyiken csak egy-egy mondat, egy-egy javaslat szerepel, ami segíthet továbblökni a megakadt kreatív folyamatot. A gyűjteményt azóta is széleskörűen használják.

Mostanra elég elterjedt lett a gamifikáció fogalma (pedagógusok között is), ugyanakkor ahogy köznapiasodik, úgy tágul, hígul is az értelme. Ma már gyakorlatilag mindent gamifikációnak hívunk, a Kahoot!-tó-l a fogócskázásig. Ez persze nem feltétlenül baj, ugyanakkor érdemes egy kicsit megvizsgálni a gamifikáció és a motiváció lehetséges összefüggéseit. Vajon káros-e, ha pontokat adunk a gyerekeknek? Külső motivációs eszközzel valójában demotiváljuk őket, ha jelvényeket kapnak a jegyek helyett? Ehhez Yu-kai Chou keretrendszerét hívjuk segítségül, amely számunkra kényelmesen megkülönböztet fehér és fekete kalapos gamifikációt. Vajon mivel teszünk jót, és mivel ártunk, ha gamifikálni próbálunk?