A Vállakozás-oktatási hálózat nevű szervezet (Network for Teaching Entrepreneurship) nagy, globális versenyt hírdetett meg diákok számára. A versenyben 5 fős csapatok indulhatnak, akiknek ki kell találniuk egy új terméket majd el kell készíteniük egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy miért lenne üzletileg sikeres a termék. A kitalált terméknek az alábbi kategóriákba kell illeszkednie: mobil játék, mobil alkalmazás, innovatív ital, franchise ötlet, fenntartható életmód, pályaválasztási és továbbtanulási segítség.

Az oldalra regisztrálnia a tanároknak kell, ezt követően kapnak egy csomagot, amiben a feltételek és az órai anyagok is vannak (mindezt angolul). A tanórai foglakozások kétszer 45 percet vesznek igénybe, utána a diákoké a pálya, hogy előálljanak a javaslataikkal. A határidő október 20. A nevezés és a résztvétel teljesen ingyenes!

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Az angol Moneyville (ITT TALÁLHATÓ) oldal kisebb gyereknek készült és a pénz, az üzlet, a gazdaság világát mutatja be játékos formában. A gazdálkodás legalapvetőbb ismereteit segít elsajátítani. Munka, kereset, családi költségvetés, vállalkozás. Ugyan az oldal angolul van, minden elhangzó szöveget olvashatunk is, így szerényebb nyelvtudással is jól használható.

Kicsit nagyobbaknak szól a Control your money (ITT TALÁLHATÓ), ezen az oldalon, gazdálkodni, takarékoskodni segíthetünk elképzelt teenagereknek. Később azonban a saját költségvetésünket is vezethetjük az oldalon. Mindezekhez tanári segédeletek és bemutatók találhatók a Teaching Financial Capability oldalon (ITT). Miközben az utóbbi évek különféle hitelválságai azt mutatják, hogy ma már nem lehet meg senki alapvető pénzügyi ismeretek nélkül, a közoktatásból ez jobbára még mindig hiányzik. Talán ilyen játékos és látványos módon közelebb hozható a gyerekekhez.

Az IATEFL Hungary szervezésében készülődik a már jól bejáratott konferencia - ezúttal valódi nagyágyúkkal a fedélzeten, hiszen többek között Michael Swan is az előadók között lesz, akinek a Practical English Usage című könyve (több egyéb mű mellett) sok angoltanárnak még ma is a párnája alatt van. Szintén az előadók között lesz Jamie Keddie, aki többek között a Lessonstream.org nevű oldalt is jegyzi, ahol rövid, nyelvórán használható videókat ajánl - szintek, téma stb. szerint rendszerezve. (Aki angoltanár, és a konferenciára szeretne jelentkezni, IDE KATTINTSON, mert még megteheti! A konferencia 2011. október 7-9 között lesz Budapesten).

Többször előfordult, hogy YouTube videót szerettem volna használni, de nem az egészet, hanem egy kis részét csupán. Erre van több alkalmazás, most a Splicd nevűt ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol nincs más dolgunk, mint beírni a kezdő, illetve a végpontot, majd egyetlen kattintással kivághatjuk a számunkra kedves részt a videóból. Ezt aztán egy link segítségével meg is oszthatjuk másokkal, beágyazhatjuk blogunkba, vagy digitális osztálytermünkbe. Ennél egyszerűbb megoldás a problémára nem nagyon létezik, ráadásul valóban csak egyetlen mozdulat, és semmilyen IT előélet, vagy tudás sem kell hozzá.

Az Open Culture nevű oldal összegyűjtötte az érdeklődők számára hasznos filózófia előadásokat Bertrand Russell-től Michel Foucault-ig. IDE KATTINTVA egy nagyon igényesen válogatott videó gyűjteményt találunk, előadásokkal, akár iTunes-ról is. Szintén az Open Culture gyűjtött össze 400 ingyenesen letölthető, vagy online követhető kurzust (ez ITT TALÁLHATÓ). A tanulsága mindennek az, hogy bármit szeretnénk tanulni, bármi iránt érdeklődjünk is, találunk olyan online kurzust, ahol mindezt megtehetjük - ingyen  és a legjobbaktól tanulva.

Nem tudok készülni, az iskolában hagytam a könyvet! - sóhajtottam fel a minap. És sajnos valóban ez történt, hiszen valaki kölcsönkérte, majd kicsit arrébb tete le, én meg az asztalon hagytam. Node mire való az internet, ha nem erre - gondoltam magamban. A Scribd nevű oldalon (már írtunk róla ITT, ITT és ITT) teljes könyveket publikálhatunk, de ami fontosabb, mások is ezt teszik. Megnéztem, hátha elérhető az általam keresett könyv feltöltött pééldánya is. És nyertem, ott volt, De nem csak az, hanem pl. IDE KATTINTVA közel 70 kiadvány érhető el. Nincsen ötlet az órához? Nem tudta az iskola megvenni a kommunikatív játékokat tartalmazó könyvet? Csak ebben az egyetlen egy gyűjteményben is több ezer oldalnyi ötlet, játék, feladat található. Hátha valaki még jobban beleássa magát a Scribd világába ....

A tanáriban éppen arról beszélgettünk, hogy a 9/11 milyen napra esett. Érdekes volt, hogy mindenki másról volt teljesen meggyőződve (pl. biztosan kedd volt, hiszen éppen a szerdai órámra készültem, vagy csak hétvége lehetett, hiszen nálunk volt anyósom stb.). Érdemes talán nagyon röviden eljátszani azzal, hogy éppen ki mit tett, hol volt, mire emlékezik így, 10 évvel az események után. A Guardian egy kiváló, és órán is remekül használható alkalmazást készített (ITT ÉRHETŐ EL), ahol mindenki (akár mi is) röviden leírhatjuk, hogy miként éltük meg azt a bizonyos napot. Az oldal szerkezete egyszerű, és nagyon jól kezelhető. Órán 'emlékek' tanítására kiváló, engedjük a gyerekeket az oldalra, majd mindenki válasszon (olvasson el) 8-10 rövid beszámolót. Ezután akár online, akár a teremben ezt beszéljük meg. Gond az lehet, hogy mindig más-más emlékeket ad az oldal (azaz a 'bal felső 5. minden gyereknél más lesz), illetve nagyon nehéz (nem is lehet) mindent előre átolvasni, esetleges nehéz szavakból felkészülni. Ha engedjük, hogy használják (első körben) pl. a Google translate-et, akkor ez sem nagy gond.

Érdekes megfigyelni, hogy a különféle alkalmazások, programok milyen sebességgel terjednek el. A blogolás és a digitális osztályterem egyre jobban polgárjogot nyer, egyre többen látják, hogy ez mire jó, a Facebookot senkinek nem kell bemutatni, de azzal kapcsolatban, hogy miként lehet az iskolában, az oktatásban használni sokaknak vannak kétségei.

Úgy tapasztalom, hogy még nehezebben megy a Twitter integrálása a mindennapokba vagy akár a tanításba. Ugyan itt, a TanárBlogon is voltak arról ötleteink, hogy ezt miként lehetne (pl. ITT, ITT és ITT) a különböző beszélgetésekben, továbbképzéseken többnyire értetlenség fogadja, ha arról beszélek, milyen jó is ez az eszköz. Pedig az egyéni szakmai fejlődésnek (a Personal Learning Network néven emlegetett saját szakmai hálózatnak) is kulcseleme lehet. Aki még csak most ismerkedik a Twitterrel nagy segítséget találhat abban az anyagban, amit kedves ismerősünk, az ELTE oktatója Abonyi-Tóth Andor írt, a pár oldalas ismertető ITT ELÉRHETŐ.

Provokatív és ellentmondásos cikk jelent meg a napokban a neves New York Times hasábjain (ITT OLVASHATÓ), a címe: A jövő iskolájában semmivel sem jobbak az eredmények. Az írásban egy arizonai iskolakörzet esetét bemutatva hívják fel a figyelmet arra, hogy bár az oktatás IKT-sítását szinte mindenhol a reformok zászlójára tűzik, nem sok kutatás támasztja alá, hogy ez valóban javítja a tanítás minőségét.

Az említett körzetben 2005 óta 33 millió dollárt költöttek a technikára, de az iskola eredményei nem javultak (egy kicsit még romlottak is).  A szerző idézi az oktatás megújításán fáradozó Bill és Melinda Gates alapítvány egyik korábbi munkatársát is, aki szerint: Nincs túl sok adatunk [az IKT alkalmazásának oktatási hasznáról]. Nehéz helyzetben vagyunk, ha tényeket kérnek számon rajtunk. A teljes képhez azonban fontos tudnunk azt is, hogy az említett körzetben az iskolák technikai fejlesztését egy népszavazáson megerősített adó hagyta jóvá, emiatt ezt a pénzt másra nem lehet költeni. A technikai fejlesztésekkel egyidőben viszont a teljes oktatásra szánt keret csökkent. Emiatt nőttek az osztálylétszámok és sok tanárt elbocsájtottak, a tanári fizetések pedig 2008 óta változatlanok.