Interaktív kézárnyjáték, nem olyan könnyű, de nagyon vicces
Internet a tanórán - 2 éve
Mai ajánlatunk egy elég egyszerű(nek tűnő), mégis remek és vicces játék - akár év végéhez közeledve jó játék lehet. A játék menete egyszerű - némi AI segítséggel állatokat kell árnyjátékban kiraknunk. Nem vagyunk teljesen magunkra hagyva, mert mindig láthatjuk azt is, hogyan kellene tartanunk a kezünket ahhoz, hogy az adott állat (a kínai zódiákus jegyek állatai egyébként) megjelenjen. És ha még ez sem lenne elég, ha egyes állatok megjelenítéséhez elég közel járunk, mesterséges intelligencia tölti ki az üres teret, és segít tippelni. Az idő nem végtelen, kicsit stresszes is a játék, de ettől talán csak érdekesebb. A lapozás után mutatjuk, hogy található.
Komoly kérdés, hogy ki, hogyan és mire használja fel az adatainkat. Egy remek felmérésben azt próbálták felmérni, ohgy egyes weboldalak felhasználási feltételei mennyire bonyolultak, és ehhez különböző könyveket hoztak példaként, illetve azt vizsgálták, hogy menniyre hosszúak ezek. Mint kiderült, az AirBNB-ről téjékozódni annyi, mintha Kant A tiszta ész kritikája című méltán híres művét próbálnánk értelmezni. A kérdés a gombamód szaporodó AI alkalmazások iskolai terjedésével még élesebbé vált hiszen hogyan is várhatnánk el egy tanártól, hogy órákat töltsön érthetetlen jogi szövegekkel, és azokból kiszálazza a diákjaira esetleg veszélyes részeket. Természetesen van másik megoldás is, egy egyszerű, elég üzembiztos, és 2 perc alatt kivitelezhető módszert mutatunk a lapozás után!
Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy mesterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.
Amióta megjelentek a nagy nyelvi modellekre épülő mesterséges intelligenciák, a ChatGPT és társaik, szinte mindenkiben az a kérdés motoszkál, hogy vajon mennyire okosak ezek a rendszerek. Papagájok csupán, amik értelem nélkül ismételgetnek dolgokat vagy valami olyasmi van mögöttük, ami hasonlít az emberi gondolkodásra. Egyáltalán hol van a különbség a gondolkodás és aközött, ami pontosan úgy néz ki, mint a gondolkodás? Erre egyhamar nem fogunk tudni válaszolni, de egy érdekes kísérlet eredményét megosztjuk.
A 21. századi iskola egyik fontos jellemzője, hogy a tanulást minél jobban közelítsük a valósághoz. Ahelyett, hogy mindenféle kitalált feladatokat adnánk a diákoknak, amik leegyszerűsítve tartalmaznak olyan elemeket, amikről az adott tudomány szól próbáljuk meg valós helyzetekbe helyezni a gyerekeket és ott kapnának lehetőséget a megfelelő képességek elsajátítására. Ezzel párhuzamosan a tudományban is egyre kiemeltebb szerepet kap a laikus kutatás, vagyis citizen science, amikor bárki bekapcsolódhat egy kutatás adatgyűjtésébe vagy akár az adatok feldolgozásába is. Az ilyen projektek kiválóan alkalmasak lehetnek arra, hogy bevigyük őket a tanításba, valós kontextust teremteni a tanulásnak.
Gondolom, sok rajztanár kattintott ijedten a cím láttán - eljöt hát az iső, az ő munkájukat is elveszi a mesterséges intelligencia? Nem, nem fogja (legalábbis a ma bemutatott eszköz nem). Ellenben elég vicces, viszonylag könnyen és izgalmasan működik. Annyit tud, hogy az általunk rajzolt 'béna' vázlatból rengeteg stílusban készít rendes, szép képeket. De ezzel az is történik, hogy ahogy nézzük, hogyan alakul az 'igazi' kép, folyamatosan segít az alkalmazás abban, higyan lehet a megadott stílusban jobban rajzolni. És valóban, csak 15 perc után sok dolgot tanultunk belőle.
Nem is olyan régen azt kezdték el mondani szakértők, hogy a jövő 'írástudása' a prompting lesz, azaz annak a képessége, hogy a mesterséges intelligenciától úgy kérdezzünk, hogy a lehető leghasznosabb választ kapjuk. Ezt egyre kevesebben hiszik ma már, mivel olyan gyorsan fejlődik ez a terület, hogy valószínűbb, hogy egy éven belül akár az AI-k már lesznek annyira intelligensek, hogy képesek lesznek sokkal hatékonyabban olvasni az 'intencióinkat', így a prompt-nak nem lesz akkora szerepe. Mindenesetre most még nagyon fontos, hogy tudjunk jó promptokat írni, így hát most összegyűjtöttünk néhány hasznos 'előregyártott' prompt-ot, amit tanárként érdemes lehet kipróbálni - nekünk működtek (inkább többé, mint kevésbé).




