Forradalmi időket élünk, ha csak más nem is, de a mesterséges intelligencia megjelenése csak az internethez vagy a számítógépek megjelenéséhez hasonló hatású. De nem csak a technikában zajlanak éppen forradalmak, talán kevésbé látványos, de az elmúlt húsz évben a társasjátékok világában is lezajlott egy igazi revolúció. Az úgy nevezett modern társasjátékok az ezredforduló táján jelentek meg és mára teljesen kiszorították a korábban a társasjátékok szinonimájaként kezelt őskövületeket, a Ki nevet a végén?-t vagy a Monopoly-t. A modern társasokban a hangsúly a játékélményen van, kicsi a szerencse szerepe, nem lehet kiesni, többnyire arra sincs lehetőség, hogy valaki reménytelenül lemaradjon. A modern társasjátékokban arra is figyelnek, hogy sokféle és izgalmas döntéssel szembesüljenek a játékosok, legyen lehetőség a taktikára és a hosszabb távú stratégiára is.

Ezek között az újfajta társasjátékok közül iskolateremtő volt a 2008-ban megjelent Pandemic, ami az első nagy sikerű kooperatív játék volt. A játékban világjárványokat kellett megállítania a játékosoknak közösen, tehát vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít. Egy ilyen játék azonnal kínálja magát az iskolai használatra, csak hát nem olyan könnyű hatékonyan bevinni az osztályba. Egy átlagos társas játékosainak száma legfeljebb öt, nagy ritkán nyolc, egy osztályban pedig lényegesen többen vannak. Lehetne megoldás, hogy csapatokban dolgoznak, de úgy nagy a veszélye annak, hogy sokan unatkoznak, amíg igazából a csapatból egy-egy gyerek játszik. A másik gond az idő, a komolyabb társasjátékok legalább két, de nem ritkán négy órán át is eltartanak, nem könnyű olyan iskolai helyzetet találni, főleg, ha 45 perces órákba vagyunk szorítva, amikor lehetőség van arra, hogy egy játékot végig játszunk.

A modern társasjátékok között nagyon sokféle témájút találhatunk, vannak, amik valamilyen történelmi időszakban vagy helyzetben játszódnak, vannak, amik valamilyen szakma működését játszák le, de ha mégoly csábító is, hogy ezeket tanításra használjuk, hamar kiderül, hogy a téma csak egy váz, ami a játékra rá van húzva. A Virtú ugyan a reneszánsz Itáliában játszódik, de hiba léenne azt gondolni, hogy abból bárki megtanul valamit az adott korról, ahogy a remek Clinic Rush sem alkalmas arra, hogy a biológiai ismereteket bővítsük. Ez persze nem is csoda, ezek elsősorban játékok, amiknek a célja a szórakozás és a jó játékélmény, nem a tanítás. Sajnos a kifejezetten tanítási céllal készített játékok pontosan az ellenkező végletbe esnek és többnyire nem túl izgalmasak játéknak, hanem valamiféle kvíz ilyen-olyan köntösbe bújtatott variációi. Így aztán korábbi próbálkozásaim, hogy társasokat vigyek be az órára nem voltak sikeresek.

A minap viszont megjelent egy olyan társas, ami nagyon kínálta magát arra, hogy a tanításban is szerepet kapjon, az egyik szerzője a Pandemicet is kitaláló Matt Leacock, természetsen kooperatív játék a témája pedig a klímaválság kezelése. A holnap társadalma című játékban a játékosok az USA, Kína, Euorópa és fejlődő világ vezetői, akik különféle rendelkezésekkel, projektekkel próbálják meg megelőzni a katasztrófát, elérni a karbonsemlegességet, amikor az emberi tevékenység már nem növeli a légkör szén-dioxid tartalmát. Ami kiemeli ezt a játékot sok más közül, hogy ebben kifejezetten cél volt az, hogy tudományosan megalapozott legyen benne minden, lehetőség szerint valósághű legyen benne minden. Ezt segíti az is, hogy minden kártyán egy-egy QR-kód is van, ami alaposabb, részletesebb leírást ad arról, amit a kártya tesz. A játék remekül működik, egyértelmű belőle, hogy a megoldáshoz globális együttműködésre van szükség, de az is erénye, hogy valamiféle apokaliptikus képet fest, hanem lehetőségeket kínál arra, hogy megoldjuk ezt a problémát. Tökéletes lehet a játék például a hamarosan érkező fenntarthatósági témahétre is.

A kérdés azonban továbbra is fennáll, hogyan lehet ezt jól használni az osztályteremben? Azt hiszem, sikerült egy elég jó megoldást találnom erre. A játékot négy csapat játszotta, akik az USA-t, Kínát, Európát és a fejlődő országokat irányították, egy-egy csapatban 4-7 diákkal. Mindenki kapott egy szerepet, ami meghatározta, hogy mit kell csinálnia. A miniszterelnök döntött arról, hogy az ország milyen projekteket hajt végre (milyen lapokat játszik ki), a külügyminiszter volt az, akim a többi csapattal egyeztetett, az ökológus figyelhette a központi táblát, amin a környezet állapota látszik, a kutató feladata az volt, hogy a QR-kódokat beolvasva nézzen utána annak, hogy pontosan mi is történik. Ezt azután a média képviselőjének kellett összefoglalnia, aki minden fordulóban cikket írt az előző forduló eseményeiről. A forduló végén pedig mindenki továbbadta a szerepét, így mindenki többféle pozícióban kipróbálhatta magát. A játék így remekül működött, és ami legalább olyan fontos, a tanulást is szolgálta.

A rendszer pontos leírása és kinyomtatható kártyák a szerepek leírásával lentebb érhetők el:

Sokszor kapjuk meg képzéseken azt a kérdést, hogy VALÓJÁBAN hogyan segít az AI a diákoknak, ehhez nbéha az is társul, hogy a mesterséges intelligenciát úgyis csak a csalásra használják, inkább azt kellene kitalálni, hogyan lehetne kikerülni teljesen a beépüléést az oktatásba. Mivek folyamatosan, és többféle kontelxtusban is használunk a diákjaimmal AI eszközöket, bebizonyosodott, hogy azért vannak olyan helyzetek, amikor igenis hasznosak tudnak lenni. Adott volt egy egyedi helyzet, egy olyan diákkal, aki sikeres sportolóként napi 5-6 óra edzés mellett gyakorlatilag csak az otthon, iskola és az edzés közötti utazás alatt tudott tanulni (ha nem este 10-kor szerette volna elkezdeni). Leültünk, és kitaláltunk egy olyan módszert, amely AI segítségével képes nagyrészt megoldani a problémáit. A lapozás után részletesen bemutatjuk, hogy mit is találtunk ki, és hogy működött.

Bár majdnem minden a mesterséges intelligenciáról szól, azért másból is áll az élet! Ma például egy zseniáls, és rendkívül egyszerűen használható, oldalt mutatunk meg, ahol például csak 'katonai' hangeffektusból 1093 van, állatok, harangok, rengeteg minden. És ami még ennél is szebb, lehet a hangokból 'mix'-et készíteni, akár 10 hangot is egymásra pakolhatunk, és egy 'számként' letölthetjük, elvihetjük. Felvehetünk egy olyan mixet, ahol 5-6 különböző hang található (mondjuk harangok a távolban, emellett szarvasok bőgnek egy autópálya mellett), és ezt visszafejtethetjük a diákokkal. Vagy akár ők maguk készíthetünk audió mixeket. Az oldalt a lapozás után mutatjuk!

Ami pár hónapja még teljesen elképzelhetetlennek tűnt, az ma már reálisan elképzelhető lett: mi történik, ha Amerika és Európa között megszakad az együttműködés? Egyáltalán jó-e az, hogy Európa, különösen az informatika területén olyannyira rá van utalva az amerikai cégekre? A válasz valószínűleg az, hogy nem, ahogyan az sem jó, ha a mindennapokban olyan cégeket támogatunk, akiknek a politikai szerepvállalásával nem tudunk egyetérteni. Korábban már mutattuk azt az oldalt, ahol mindenféle informatikai szolgáltatás európai alternatíváit gyűjtötte egybe az Európai Bizottság, most különösen egy AI megoldást mutatnánk be.

Gombamód szaporodnak az AI alkalmazások az élet minden elképzelhető területén. Nem csoda tehát, hogy egyre több olyan gyűjtemény is megtalálható az interneten, amely kifejezetten ezeket kategorizálja, értékeli, gyűjti, ajánlja stb. Van olyan is, ahol AI-val gyűjtik az Ai alkalmazásokat, szóvel teljesen posztmodern lett a világi körülöttünk bizonyos szempontból. Ugyanakkor az elvitathatatlan, hogy nagyon sok hasznos eszköz, vagy csak jó ötlet található ezeken az oldalakon. Mi most összegyűjtöttünk hetet a lapozs után, több tízezer oldalt, eszközt, alklamzást ajánlva.

Ha valaki az utóbbi időben az internet közösségi terein bóklászott biztosan találkozott a mellékelt ábrán is látható grafikával, ami valamilyen dologot rnagsorol. A dolog a videójátékos szubkultúrából ered, ott használták arra, hogy az egyes játékokban használható szereplőket rangsorolták így a szubjektív benyomások alapján, melyik mennyire használható. Az oldalon található betűk a klesszikus japán osztályozás kategóriái, amiben az S a kiemelkedőt jelenti. Ha már itt van egy ilyen mém, miért ne használjuk a tanításban is!

Amikor az OpenAI elkezdte azt tervezni, hogyan vezesse be a ChatGPT 4-es verzióját (vagy talán még a 3.5-est), aggódtak a társadalmi hatása miatt, féltették a sokktól a világot, hiszen már látható volt, hogy a ChatGPT 3 is elég nagy megrázkódtatást okozott. Mintegy a baj elébe menve, azt találták ki, hogy megpróbálják bemutatni, hogyan lesz az AI hasznára az emberiságnek, és többek között az oktatásnak. Megkeresték hát a Khan Akadémiát, és kidolgoztzak egy személyre szabható tutor rendszert, amit Khanmigo-nak neveztek el (a spanyol conmigo - együtt szóból. Sajnos a Khanmigo szolgáltatásai nem elérhetőek magyar felhasználók számára, és az iskolai verzió nem is olyan olcsó. Most azonban elkészült a 'Khanmigo light', ami szabado hozzáférhető, és bár nem olyan, mint az igazi, de mégis egy érdekes alkalmazás. Mutatjuk a lapozás után, hogy hol találhatjátok, és hogyan tudjátok beüzemelni.

A nagy nyelvi modellek mellett egyre nagyobb teret kapnak a kisebb, egy-egy feladatra specializálódott eszközök. A TanárBlogon folyamatosan teszünk közzé mostantól ilyen alkalmazásokat, amelyek különböző pedagógiai helyzetekben tudnak segítségünkre lenni. Ma egy lakberendező alkalmazást mutatunk, ahol nagyon könnyen lehet egész jó minőségű lakás- vagy házbelső terveket készíteni.

Kiváló eszköz lehet a gondolattérkép, ha egy témában szeretnék kicsit jobban elmélyülni, vagy akár az első lépéseket megtenni a megértésében. Létezik már több olyan alkalmazás, amely képes gondolattérképeket készíteni, ám ma egy olyan oldalt mutatunk, amely ezekhez képest azzal az előnnyel (is) rendelkezik, hogy ingyenes, regisztráció nélkül használható, és pillanatok alatt készíti el a gondolattérképet. Részletek a kattintás után!

Talán már senki nem emlékszik rá, de a mesterséges intelligencia első hétköznapi használata nem a ChatGPT és társai voltak, korábban megjelentek a képeket generáló alkalmazások, mint például a Dall-E (két és fél éve írtunk róluk először, AI időszámítás szerint az őskorban). Valamivel később jöttek a videót generálók, de ezek rettenetesen nagy erőforrás igényűek voltak, mára már kezdenek az ingyenesen elérhető változatok is. Logikusnak tűnt, hogy amiként képeket tud leírás alapján generálni az AI képes lehet arra is, hogy tárgyakat, 3D objektumokat tudjon készíteni, de ez valahogy nem nagyon ment. Magam is próbálkoztam azzal, hogy megkerüljem a dolgot például az OpenSCAD használatával (az erről szóló cikkünk egy évvel az előző után született). Azért ez sem volt tökéletes. Most viszont már van olyan alkalmazás, ami egészen jó, főleg, ha a megfelelő workflow-t is kitaláljuk hozzá. Ezt mutatjuk be a cikkben.