Zseniális oldal az Analyze my writing (ITT TALÁLHATÓ ), bár nyilván nem lesz mindenki lelkes követője. Azért, ha angolt tanítunk, vagy akár csak angolul tanulunk, érdemes idelátogatni és próbát tenni az oldallal egyszer. Látszatra nem egy különösen igényes oldal, és ez talán a gyengéket elriaszthatja ... ne hagyjuk magunkat. A menetrend egyszerű: fogunk egy szöveget, amit írtunk, a megadott mezőbe betöltjük, majd élvezzük a rengeteg adatot, amit kapunk. A szavak gyakorisága mellett az olvashatóságát is elemzik a szövegünknek, a szavak hosszáról kaphatunk grafikonokat, a mondatok, szavak számát elmondják (jó, ez nem annyira kurrens), viszont a leggyakoribb szókapcsolatokat is elemzik. Végül kapunk egy szófelhőt is az írásunkból. Na, ebbe kössön bele, aki tud.

Lefordítunk gyakran egy szórt szótár segítségével, majd rájövünk, hogy abban a mondatban nem pontosan azt jelenti. és ez gond, mert a szótár nem lehet felkészülve arra, hogy minden szó minden árnyalatát visszaadja - még jó, ha néhányat. Nyilván nem lesz a legnépszerűbb jelentésrétegekkel gond, de azért a finamhangolt apróságokon sok múlik / múlhat. Ezért érdekes a Linguee ötlete (IDE KATTINTVA látogatható meg az oldal), hogy a szótárat egy több százmillió szövegben keres - az oldal szerkesztői szerint legalábbis - majd a példamondatokat a fordítással kiköpi nekünk. (Az ötlet természetesen nem egyedülálló, minden szótár korpuszokkal dolgozik, de a nyers kétnyelvű korpusz érdekes lehet nekünk, magyaroknak).

Már megint a BBC, mondhatnánk. És igazunk lenne. Közszolgálatiság másképpen. Itt az is feladata az állami médiának, hogy megértesse többek között azt a polgárokkal, hogy mi miért történik a világban. Így készült az az interaktív 'játék', amelyben végigélhetjük egy szíriai menekült dilemmáit, sorsát. Angolul kell tudni a játékhoz, nem is túl bonyolult, de rendkívül intelligens és érdekes. Kiterjedt kutatások és személyes beszámolók összegzése után készült el. Tanórán (ha van internet) is érdemes lehet végigjátszani a játékot (amely ITT TALÁLHATÓ ) nem hosszú és van elég játékelem benne, hogy valóban érdekes legyen.

Ma egy elsősorban angolosoknak érdekes tesztet mutatunk be (ITT TALÁLHATÓ ), amely azt hivatott megmondani, hogy az angol szavak hány százalékát ismerjük. A játék egyszerű: szavakat kapunk és meg kell mondanunk, hogy ismerjük-e avagy talán mégsem. Természetesen ez így túl egyszerű lenne, vannak ugyanis valódi és valódinak látszó, kitalált szavak is a listában és gyorsan kell dönteni. A játék végén megtudhatjuk, hogy hogyan is állunk az angol szavakkal, de ami még hasznosabb, megomnják azt is, hogy mely szavakat nem nem ismertünk fel, valamint melyikekről gondoltuk azt, hogy valódi szavak, pedig nem is. És a tetejébe mindennek, a nem ismert szavakat meg is tanulhatjuk. Érdekes játék, egy próbált megér, köszönjük Ács Timinek a tippet!

Találjuk ki, mit írna a Google kereső autocomplete szolgáltatása egyes kérdések, nevek, vagy éppen események kapcsán. Egy ilyen játékot fejlesztett a Google, a neve Googlefeud ( ITT TALÁLHATÓ ), és rendkívül egyszer, eléggé szórakoztató, de könnyű sikerélményt nem ígérő időtöltésre nyílik lehetőségünk. Összesen 4 kategória közül választhatunk (Culture, People, Names, Questions), és kapunk egy kérdést, ahol nekünk kell kitalálni, hogy mit adna az autocomplete. Ha eltaláljuk a leggyakoribb válaszokat, kapunk sok pontot. Három lehetőségünk van.

Minden évben megemlékezünk a World Press Photo nevű kiállításról (az idei nyertes képek ITT TALÁLHATÓAK ), mert minden évben annyi információ, érdekesség nyerhető ki a sorozatokból, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni szerintünk. Az idei képsorozatokat egyébként nagyon egyszerűen dolgozom fel. Mindig tartozik ugye egy történet is a képekhez, ezt kell visszafejteni a képek alapján. Például a fenti képen egy iráni meghíusult kivégzés látható. Amennyiben a kivégzés napján a sértett rokonai ahelyett, hogy kirúgnák a bűnös alól a széket, egy pofont adnak neki, az a megbocsátás jele, a kivégzés elmarad. A képek drámai erejűek, a történet teljesen más fordulatot vesz, mint ahogy azt gondolnánk. Sokat találgatnak a képekről a diákok, és szívesen teszik.

Új kedvenc oldalam lett mától! Csak abban bízom, hogy sok TanárBlog olvasónak is. Sajnos angolul kell tudni hozzá, de még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy elkészítjük a magyar verziót. A TED videók fordítóinak lett egy zseniális ötlete. Mi lenne, tették fel a kérdést, ha a saját nyelvük legérdekesebb idiomatikus fordulatait lefordítanák? Vicces lenne, pl. már azon is nevetnek külföldiek, hogy mi a @-t kukacnak hívjuk. De ez ennél sokkal érdekesebb. Sok nyelvről tanulhatunk. Pl. a Bagoly mondja verébnek ... Koreában úgy hangzik, hogy a Az összekakált kutya beszél a kukuricacsutkásnak. Ha azt szeretnénk kifejezni, hogy 'ez a világ rendje', azt Hollandiában megtehetjük úgy, hogy a kiscica mindig bejön a kicsi ajtón. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és még mutatunk példákat a lapozás után

Zseniális, egyszerű és mégis sok-sok dologra használható infografikát találtunk. Az ITT TALÁLHATÓ interaktív grafika azt mutatja be, hogy híres emberek milyen rendszerben élték mindennapjaikat. Közel harminc híresség napi rutinját követhetjük, köztük Thomas Mann, Beethoven, Vonnegut, Kant, vagy éppen Murakami életének eseményeit. Mindegyik ismert emberről egy rövid leírást is találhatunk, ami segíthet, ha órán használnánk az anyagot, nem kell magyarázni, ki is volt Styron, Amis vagy éppen Nabokov. Emellett izgalmas, hogy a megadott 6 kategóriát (kreatív munka, alvás, napi teendők, pihenés/étkezés, mozgás és egyéb) külön színnel jelzik nekünk, sőt, azt is megtudhatjuk, hogy mi volt az adott ember életében az, amit a kategóriában végzett (pl. ki sétált, ki futott vagy éppen gyúrt testmozgás gyanánt). Órán további lehetőségeket is kínál az oldal ...

Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy milyen is lehetne egy jó közszolgálati médium. Hogyan szolgálhatná a nemzet felemelkedését, próbálhatna meg nem politikai (na jó, nem kizárólag politikai) igények kiszolgálására berendezkedett szervezetként egyre kevésbé népszerű élni életét. És ilyenkor gyakran hozzuk fel a BBC-t, hogy no lám, bezzeg ők. Ha valaki rendszeresen többet időzik a BBC oldalán (vagy nézi az adásait), ennek virtuálisan kézzel fogható bizonyítékait is találja. Kedvencem a BBC Future cikkgyűjteménye, de említhetnénk a GCSE Bitesize oldalát is, ahol az angol érettségire készülhetünk fel. Most egy YouTube csatornát ajánlunk minden angolul tanuló vagy tanító figyelmébe, melynek Head squeeze a neve, és rövid - 4-6 perces, azaz órán is kiválóan használható - videók segítségével tanít, magyaráz, segít megérteni a világot (IDE KATTINTVA érhető el).

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!