Többször írtunk már a TED ('technology, education, design' - eredetileg) nevű oldalról, amely (hitem szerint) a 21. századi tudás tárháza. A kérdés az, hogyan lehet az előadások közül a legérdekesebbeket, leghasznosabbakat kiválasztani. Erre - mivel lassan 10 éves a program - előttünk is gondoltak tanárok, így hát most megpróbálok pár olyan olyan oldalt ajánlani, ahol elindulhatunk. Az egyik egy megosztott OneNote fájl, ahol mától kezdve heti rendszerességgel teszek közzé ingyenesen elvihető, használható, változtatható komplex óravázlatokat és tananyagokat, amelyekben az a közös, hogy egy-egy TED talk köré épülnek. A TED LESSONS anyagai IDE KATTINTVA érhetőek el. Emellett érdekes lehet az az egyszerű Excel fájl, amelyben az összes TED talk fel van sorolva naprakészen.

Izgalmas, használható, szép alkalmazás a Storyboard That! (ITT TALÁLHATÓ), amely segítségével pillanatok alatt tudunk meglepően érdekes, jól használható történeteket készíteni három kockában. Természetesen bármilyen hosszú lehet a történet, de a három kockás mindig ingyenes marad. Én ezt csináltam: nem a főoldalon, hanem az IDE KATTINTVA elérhető 'próbaterepen' dolgoztam, megcsináltam a 3 kockás képregényt, majd a Windows "Képmetsző" nevű kis alkalmazásával (ha valaki nem ismerné, és nem tudná, hogy valószínűleg az ő gépén is van ilyen, az KATTINTSON IDE kivágtam és elmentettem. Így bármennyit lehet készíteni. Képleíráshoz, történetmeséléshez stb. kiválóan alkalmas.

Kérdés, hogy mennyire legyünk aktuálisak nyelvórán - vajon fontos-e, hogy foglalkozzunk azzal, ami a világban éppen történik. Ilyen lehet a bevándorlási hullám kérdése jelenleg, ez a három részes videó a Vice oldaláról (angolul, angol felirattal, IDE KATTINTVA) például arról szól, hogy mi a helyzet Líbiában. Sokszor tapasztalom, hogy diákjaink propaganda hírek, vagy egyéb érzelmileg túlfűtött kommentárok alapján formálnak gyakran szélsőséges véleményt egyes aktuális kérdésekről. Én jobban szeretem a magyar forrásoknál a BBC vagy egyéb külföldi források elemzéseit. Ebben nagy segítség például a héten ismét új anyagokkal jelentkező CNN Student News (ITT TALÁLHATÓ). Diákoknak szánt érdekes hírekkel lehetünk folyamatosan aktuális az órán, ellenben nem kell nekünk felkutatni és feldolgozni a forrásokat.

A fotók a valóságot tükrözik - gondolhatjuk. A történelem ránk cáfol azonban. és sokszor kiderült már, hogy nem feltétlenül igaz minden, amit a fényképeken látható. Az Altered images nevű oldal (IDE KATTINTVA látogatható meg) ezekből állít össze egy gyűjteményt, és nyújtja át nekünk egy képzeletbeli tálcán. Vajon miért lehet, hogy O.J. Simpson arca a Time címlapján sokkal sötétebb, mint a Newsweek-nél? Sok egyéb trükk és ravasz történelemhamisítás gombolyítható fel az oldal segítségével. Szerintem minden gimnazistát érdekelne egy erről szóló óra!

Nem szabad hagyni, hogy a TanárBlog jellegű szakmai blogot aljasul behálózza az egyes sportok iránti irracionális rajongás. Azt is tudom, hogy a labdarúgás feltétlenül rezonál pozitívan mindenki szívében manapság. Ezért is gondoltam, hogy távol tartom a labdát kergető eszetlen felnőttek szőtte talmi ragyogást az IKT és a 21. századi pedagógia valódi dicsfényétől. Nos, ez egészen eddig sikerült, azonban a BBC olyan, az angol első osztály történelmét feldolgozó interaktív alkalmazást készített, amely nálam erősebb férfiakat is a nyílt érzelemnyilvánítás szűkülő, sötét alagútjába csalt volna. A neve My premier league life (ITT TALÁLHATÓ), és annyit kell tennünk, hogy kiválasztjuk kedvenc csapatunkat (pl. Arsenal), beírjuk a születési dátumunkat, és megtudhatjuk, hogy e sártekén eltöltött rühes pár évünk hogyan teljesedik ki kedvencünk focitörténelmének napsugaraiban. Aki szereti az angol focit, ettől jobban megszereti; aki nem, az most lesz rajongó.

Nagy kedvencem az Economist, és most is egy csodálatos ötlettel álltak elő. Mi lenne a világgal, ha ...? címmel a jövőbeli eseményekre probálnak szcenáriókat gyártani (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Mi lesz a világgal, ha megtáamdnak egy NATO tagországot, ha felbomlik Oroszország, ha Hillary Clinton lesz az elnök, vagy éppen ha tényleg megnő az orrunk, ha hazudunk. Összesen 20 kérdésben találunk érdekes információkat ... ezek lehetnek audiók, videók, vagy szövegek. Akár tematikusan feloszthatjuk a leírásokat, vagy választhatnak a diákok egy-egy érdekesebbnek tűnő jövőképet és arról beszámoilhatnak egymásnak.

NAgyon egyszerű, ám annál hasznosabbnak tűnik a Write well névre keresztelt oldal (IDE KATTINTVA érhető el), ahol pont ezt tanulhatjuk meg - hogyan írjunk jól. Ez mondjuk az alkalmazást nézve azért túlzás, de segíteni biztos segíthet. A regisztráció egy pillanat, és máris indíthatjuk a fogalmazást. Kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú írást szeretnénk készíteni (pl. vita, egyetemi dolgozat stb.), és máris megkapjuk az esszé szerkezetét pontról pontra. Ha valaki próbálta már pl. az érvelő esszé szerkezetét megtanítani magyar gomnazistáknak, örülni fog a Write well-nek és értekeli, amit tud. Hiába mondjuk el ugyanis 50szer, hogy mi a pontos szerkezet, mindenki ír, amit gondol. Természetesen a magyar és angol esszék szerkezetükben is mások, nem is beszélve arról, hogy hol mit gondolnak az esszé szerepéről, jellegéről. Ezért is különösen hasznos, hogy a kevésbé szabad, kreatív írásként megélt angol nyelvű esszéket ilyen segédlettel taníthatjuk meg.

Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.

A New York Times érdekes képgyűjteményeket tesz közzé időről időre. Ilyen a Családok a világban című is (ITT TALÁLHATÓ), amelyben 23 család életéből mutatnak be egy-egy villanást. Én azért szeretem ezeket a képeket használni, mert mindegyikhez pár sorban megtalálható a háttértörténet is. Cseh házaspár imádkozik, vagy román utcagyerekek feszítenek a föld alatt - mind-mind olyan kép, ami bármit jelenthet és bárhol lehet. Ha órán használom, először általában csak a képeket mutatom, majd onnan kiindulva kezdünk a történetről beszélgetni. Valamiért pont eléggé érdekesek, és mégis tartanak némi távolságot a képek.

A ma bemutaott oldalcsalád érdekes híreket ad közzé különféle olvasási nehézségben diákoknak angolul és spanyolul. A Smithonian Intézet munkatársai választanak ki naponta több olyan hírt, cikket, amit érdekes lehet diákoknak, ezeket azután beosztják az olvasási nehézségük (Lexile szint) szerint is. ITT TALÁLHATÓ az összes cikk, ITT a nagyobbaknak szántak, ITT a kisebbeknek valók és IDE KATTINTVA pedig mindez spanyolul is. Termsézetesen kereshetünk témák és az olvasási szint szerint is.