Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (ITT VANNAK a cikkek róla). Azután néztem körbe, hogy vajon van-e más is, aki hasonlóval próbálkozott és így találtam rá a Zombi alapú tanulás oldalára (ITT TALÁLHATÓ). David Hunter amerikai földrajztanár találta ki, hogy a a földrajzot egy zombitámadáson kerestül tanítja meg. A diákoknak ki kell találniuk, hogy hol építsék fel a bázisukat (ehhez meg kell határozniuk a megfelelő helyet), táplálékról, közlekedésről kell gondoskodniuk, mindeközben az alapvető földrajzi fogalmakat ismerik meg a térképezéstől a talaj felépítésén át a folyók tulajdonságaiig. A letölthető mintalecke azzal foglalkozik, hogy mi is a földrajz és mit is csinálnak a geográfusok.

Mire jók és mire nem a közösségi oldalak? Érdekes kérdés, és mivel éppen ezze a témával foglalkozom a 9. osztályban, gondoltam, megosztom azt a pár hasznos oldalt, amit én ahhoz használtam, hogy lehetőség szerint értelmes diskurzust tudjunk folytatni a fentebb említett közösségi oldalak lehetséges hasznát. Mivel egy előző posztomban az iróniát néhány lelkes kommentelőnek sikerült félreértenie, szeretném már most kijelenteni: NEM gondolom azt, hogy a közösségi oldalakat tiltani kellene. Egyáltalán nem. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy tanuljunk a gyerekektől, próbáljuk meg követni, hogy mi most éppen a 'menő', és megpróbáljunk értelmes beszélgetést kezdeményezni a kérdésről. Ezzel nem a szabadságukat korlátozzuk szerintem, mint ahogy a KRESZ órákkal sem a szabad közlekedésnek szabunk gátat. Ennyi a bevezető, a lapozás után következzenek az órán használt anyagok!

Egy biológiatan rnak kevés nehezebb dolog van, mint az egészségfejlesztés. Aki már próbált a diákoknak a dohányzásról érvelni tudhatja, hogy kicsit kevesebb sikerrel kecsegtet, mint hollókat tanítani víz alatt repülni. Adódott az ötlet, hogy ahelyett, hogy én győzködném őket, győzködjék ők magukat. Korábban kis tájékoztató füzeteket készítettem velük, de most úgy gondoltam, a Sway tökéletesen alkalmas lesz erre a célra. A dohányzásról és az egészséges táplálkozásról kellett tájékoztatókat készíteniük, azzal az egyetlen megkötéssel, hogy minden felhasznált anyag (szöveg, kép) a sajátjuk kell legyen, nem másolhatnak be semmit. Íme az eredmények:

Mit lát a világból az, aki a bulvársajtóból tájékozódik? Ezt a kérdést tettem fel diákjaimnak, és szót tett követte, úgy döntöttünk, megnézzük. Én megvettem az aznapi Blikk és Bors napilapokat, valamint hoztak a diákok Metropolt (nem szükséges ezeket megvenni, mindkét újságnak van weboldala). Ebből a három forrásból igen sokan tájékozódnak, érdekes megnézni, hogy milyen világban élnek. Ez persze nem rosszabb vagy jobb, egyszerűen más világ. A diákok feladata (angolóra lévén) az volt, hogy egy közösen szerkesztett OneNote oldalon összegyűjtsék a legfontosabb hírek rövid, angol összefoglalóját. Hogy sikerült mindez? A laozás után megmutatjuk.

Megvallom, sosem szerettem Bartos Erika könyveit, komoly erőfeszítésembe került, hogy se Anna, se Peti, se Gergő ne tegye be a lábát a gyerekszobánkba és az édibédi gerinctelenekből is csak egy könyvünk volt. Többször el kellett olvasnom, de aztán szerencsére valami véres kalóz-történet letaszította a trónról. Most azonban azt gondolom, hogy Bartos Erika nagyszerű szerző. Az Őrzők Alapítványoldalán érhető el ugyanis a Bátorságpróba című könyv (IDE KATTINTVA), amit ő illusztrált és ami daganatos gyerekeknek meséli el, mi is történik velük. Érthetően, az ő nyelvükön szépelgés nélkül.

Aki játszott már a Virágkarnevál című társasjátékkal, annak ismerős lehet a címben idézett mondat. A nevezett játék szülői létem egyik megkeserítője volt, kislányom ugyanis valamiért szerette, miközben én ennél unalmasabb dolgot elképzelni sem tudtam. Ez a társasjáték jutott eszembe, amikor kipróbáltam a Fornetti internetes játékát, a Rókalandozót (ITT TALÁLHATÓ). A játék 1.-4. osztályos diákoknak készült, egyénileg és az osztályok is versenyezhetnek benne. Alapvetően nagyszerű dolog, hogy egy cég veszi a fáradságot és készít egy olyan oldalt, amin a gyerekek játszhatnak és még tanulhatnak is, de én most mégis megvizsgálnám ennek az ajándék lónak a fogazatát.

Ma egy nem annyira kedves oldalt ajánlunk, amelyben egy képzőművész a legrejtettebb és legkomolyabb belső félelmeinket jeleníti meg rajzok formájában. Az oldal ITT TALÁLHATÓ és tényleg nem minden csoportban használható. Én most éppen egy olyan anyagrésznél tartok, ahol nagyrészt szociálpszichológiával foglalkozunk, ezért érdekes volt és a (már 18 éves) diákok nagy örömmel és borzongással írták le egymásnak a képek tartalmát (angolul) és beszélték meg, hogy kinek melyik a visszatérő rémálma. De azért nem biztos, hogy minden csoportba minden képet bevinnék!

A második világháború egyik legvéresebb ostroma Budapestért folyt. A harcok nyomai itt-ott még láthatók a belváros, a Vár házain. Két weboldalt is ajánlunk, amik az esemény feldolgozását segíthetik. A Budapest ostroma nevű oldal ITT TALÁLHATÓ térképekkel, napról-napra lebontott eseménytörténettel, filmhíradó részletekkel és a korabeli sajtó írásaival. Az Utolsó percek művészete blog (ITT TALÁLHATÓ) december 31. és február 14. között közöl dokumentumokat az ostromlott város életéről, naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből.

A világ legrégibb egyetem Cambridge egy ideje már gyűjtögeti a könyveket. Aki elmegy Angliában meg is nézheti, de szerencsére ma már nem kell utazni ahhoz, hogy egy kicsit megnézzük, mi minden is van ott. A Cambridge Digitális Könyvtár (ITT TALÁLHATÓ) könyvritkaságok, kéziratok digitalizált változatát tartalmazza. Az egyes odalakt akár képként le is tölthetjük. A könyveket több gyűjteménybe is rendezték, érdemes azzal kezdeni a keresgélést. megtalálhatók itt Newton és Darwin kéziratai, iszlám és zsidó könyvek gyűjteménye vagy éppen az első világháború katona költőjének jegyzetfüzetei.

A Metropolitan Museum of Art megnyitotta és ingyenesen elérhetővé tette kiadványinak egy részét - közel 400 (nyomtatásban már nem kapható) művet. A gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, és mindenki talál benne biztosan érdeklődésre számot tartó kiadványt - sajnos angolul. Emellett hasonlóan kedves a Guggenheim múzeum is, ahol szintén sok könyv elérhető ingyen (ÍME egy Munch munkásságáról, ITT ÉRHETŐ EL egy Klimt és Schiele témájú mű, míg IDE KATTINTVA Kandinszkij rajongói örülhetnek.