Izgalmas oldal a Színtan (ITT TALÁLHATÓ), ahol mindenféle a színekkel kapcsolatos adatot megtalálhatunk. Leghasznosabb része talán a színszótár (ITT VAN), ahol több mint 900 színről olvashatunk, és természetesen meg is nézhetjük. Hasznos lehet az oldal rajzórán, amikor a színekről van szó. Minthogy minden színnek a kódját is megtaláljuk, informatikából is hasznát vehetjük az oldalnak. Én csináltam belőle egy vetélkedőt, ahol az egyes színek nevét kellett kitalálni a nevét, lyukasórára, bemelegítő feladatnak is nagyszerű lehet.

Bár a cím nagyon ijesztően hangozhat, valójában egy remek dologról van szó. Egy éve jelent meg a BBC által kitalált mikrokontroller, amit kifejezetten az oktatáshoz terveztek és még az ára is megfizethető. Szerencsére ma már nálunk is lehet kapni (például ITT). Ehhez a jópofa kis eszközhöz most elérhetővé vált egy útmutató, ami azt mutatja be, miként lehet programozni az egyik legelterjedtebb modern programnyelvben, a Pythonban. Ami pedig külön öröm, hogy az ismertető/tananyag éppen fordul magyar nyelvre, az első leckék már így is olvashatók. Mindezt IDE KATTINTVA találhatjuk meg.

Bevallom, nagyon szeretem az órákon használni a World Press Photo gyűjteményét. Minden évben tervezek köré órákat, de most, hogy az iskolámban végre sikerült elindítani a Digitális Iskola Pilot Projektet (DIPP), és tudunk az órákon is tabletekkel dolgozni, teljesen új perspektívák nyíltak meg. Az oldal folyamatosan bővül, mára az összes díjazott kép megtalálható egy remekül kereshető archívumban (IDE KATTINTVA). Az elmúlt talán 7 év osztálytermi szempontból is kiválóan használható újítása a digitális történetmesélés verseny (íme a 2017-es díjazottak (digital storytelling contest), ahol rövid, max. 1 perces, szöveg nélküli videókban mesélnek el egy történetet (figyelem, ha az előző évek nyertes filmjeire vagyunk kíváncsiak, akkor a multimedia contest archívumot keressük, nemrég nevezték át). A zsűri értékítéletében megbízhatunk annyira, hogy teljesen érdektelen képekkel nem találkozunk. Ami különösen hasznos (angoltanároknak), az a történet, amely minden kép hátterét is megadja. Végül egy figyelmeztetés: a képek néha megrázóak tudnak lenni, erre hívjuk fel a diákok figyelmét, nézzük meg előre az anyagot, legyünk óvatosak.

Remek kis tananyagszerkesztővel jött ki a Google. Az Oppia segítségével szövegeteket, képeket, feladatokat rakhatunk össze, egészen komoly tananyagokat készítve el (IDE KATTINTVA). A megszokott feladattípusok mellett külön speciális kártyákat találunk a matematikai, zenei, földrajzi anyagokhoz. Az egyes feladatok megoldása alapján elágazó bejárási útvonalakat is készíthetünk, amivel a differenciálás is könnyen megoldható. Nem csak mi készíthetünk anyagot, hanem másokét is könnyen megnézhetjük, hiszen minden létrehozott anyag a Creative Commons engedélyekkel érhető el.

Pár éve robbant be a köztudatba a Duolingo, mint a nyelvtanulás új formája. Ugyan nekünk vannak kétségeink ITT ÍRTUK LE azzal kapcsolatban, hogy mennyire hasznos csak így tanulni a nyelvet, az tény, hogy sokan használják és remek motivációt ad ahhoz, hogy valóban minden nap csinálja az ember. Hasonló rendszerben működik a SoloLearn (IDE KATTINTVA), csak ebben programnyelveket lehet tanulni. Sajnos jelenleg csak angolul, de a nyelvezet nem olyan bonyolult, hogy ne lehetne belevágni minimális angoltudással.

A fejlődést nem lehet megállítani, az az érzése az embernek, hogy egyre gyorsabban jönnek ki egyre összetettebb, a problémákra mégis egyszerűbb válaszokat adó alkalmazások, ötletek. Az AutoDraw ( ITT TALÁLHATÓ ) remek példája mindennek. Az oldalra kattintva nem kell mást tennünk, mint elkezdeni valamit rajzolni, amit a program megtippel, majd sokkal szebb, kidolgozottabb verzióban felkínálja. Aki ült már végig alsós rajzórákat úgy, hogy folyamatosan frusztrálta saját tehetségtelensége (ahogy ezt e sorok írója is sokszor átélte), különös szabadságot ad az érzés, hogy egyrészt azért fel lehet ismerni nagyjából, amit rajzolni szeretne, másrészt a gondolataiban létező szép rajznak digitális papíron is lesz lenyomata. Jogosan vethetjük fel, hogy az AutoDraw a kézzel rajzolás Instagram filtere, mégis jólesik. és órán egy interaktív táblával az Activity-nek új dimenziót adhat.

Új eszközzel bővült az Office 365 csomag, ami minden iskola számára ingyenesen elérhető! A Teams egyfajta csevegőfelület, magán-Facebook, projekt bonyolító felület, akár magában virtuális osztályterem is lehet. A meghívott tagok témákat indíthatnak, fájlokat tölthetnek fel és le és dolgozhatnak közösen azokon. Ha akarjuk, mindenfélét beágyazhatunk az üzeneteinkbe (például tankockákat is), és egy teljes wikit is nyithatunk a csapatnak. Mindezt egy egyszerre ismerős és nagyon tetszetős felületen tehetjük. A Teams nem váltja ki a OneNote Osztályjegyzetfüzetet, de ha nem akarunk tananyagokat, feladatokat kiadni és ellenőrizni, hanem csak olyan felületet keresünk, ami a csoport kommunikációját gyorsítja, remek választás lehet. Szintén hasznos lehet egy-egy projekt menedzselésére.

Sokszor hallhatjuk a folyamatábra kifejezést, de ritka az olyan ábra, ami tényleg bemutatja a folyamatokat. a Loopy nevű alkalmazással (IDE KATTINTVA) tetszetős ábrákat készíthetünk, amiken megadhatjuk, hogy mi mire milyen hatással van, majd elindíthatjuk a rendszert és megnézetjük, miként is működik. Ez így nem hangzik olyan egyszerűen, pedig a valóságban nagyon egyszerű és intuitív és kifejezetten izgalmas ábrák készíthetők vele. A példák között van ökológiai, pszichológiai és szociológiai is, de készítettem magam is egyet a házi feladat csapdájáról:

Remek játék az Euclidea, ami weben és mobiltelefonon is játszható (ITT AZ OLDALA). Mint a név is utal rá, szerkesztenünk kell, mégpedig euklidészi módon. Nem csak a feladatok adottak, hanem az is, hogy hány lépésből kell megoldanunk őket. Az egyszerű dolgoktól, mint a szögfelezés a kifejezetten összetettekig lépkedhetünk előre. Ahhoz képest, hogy annak idején nagyon nem kedveltem a geometriát, most egy délutánt eltöltöttem vele és biztos vagyok benne, hogy sok diák is így lesz vele. Remek lehet szorgalmi feladatnak vagy akár időkitöltőnek, ha valaki gyorsabban végezne, mint a többiek.

A digitális történetmesélés egyik legjobb eszköze az animáció, a rajzfilm. Nagyon sok eszköz közül válogathatunk erre a célra, az egyik ilyen a Google Toontastic nevű mobil alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ). Ebben válogathatunk meglevő hátterek és karakterek közül, de akár a sajátjainkat is elkészíthetjük. A karaktereket három dimenzióban jeleníti meg az app, így is mozgathatjuk őket. A felvétel egyszerű, kiválasztjuk a jelenet szereplőit és azokat mozgatjuk, miközben felvesszük hangot is. Pár perc alatt meg is van egy-egy jelenet, a vége pedig egy rendes kis rajzfilm.