Az eddig általam látottak közül a legszebb és legjobban használható törzsfát találta meg, amit a lyoni bioinformatikai intézet készített el (IDE KATTINTVA). A Lifemap nem is egy, hanem rögtön három törzsfa van itt. Az egyik az Open Tree of Life knszenzusát tartalmazza, a másik csak genetikai adatok alapján rendezi a fajokat, a harmadik pedig nem csak fajokat, hanem törzseket, változatokat is besorol. Mindezt nagyon szépen, kereshető formában teszi, ráadásul ha megadunk két fajt, akkor még a közöttük levő legrövidebb utat is láthatjuk. Egy-egy csoportra kattintva rögtön olvashatjuk annak Wikipedia oldalát is. Rendszertan tanításakor nagyon hasznos szemléltetés lehet.

Az Ásványkincs.hu oldalt (ITT TALÁLHATÓ) láthatóan a bányászati lobbi hozta létre, de ezzel nincsen semmi baj. Olyan információk, anyagok vannak itt, amik a középiskolai tananyagnak a perifériáján vannak a legjobb esetben is, pedig érdekesek lehetnek. Az oldal szerzői ügyesen gyűjtenek egybe olyan anyagokat, amik a geológia, geofizika tanításában hasznosak lehetnek (ITT). A legizgalmasabb ezek közül számomra a geo-origami volt, olyan kivágható és hajtogatható minták, amik segítenek megérteni a rétegek mozgását és annak következményeit.

Havassy András írása

Nagy örömünkre szolgál, hogy vendégszerzőt köszönthetünk a TanárBlogon, Havassy András írása saját blogján jelent meg (IDE KAttintva), szíves engedelmével mi is közöljük. Ebben a cikkben két csoportmunkát elősegítő alkalmazást vet egybe, érdemes kipróbálni őket!

Történetmeséléshez nagy előszeretettel használom az emotikonokat. Az emotikonok érzelemgerjesztő erejére akkor döbbentem rá teljes valóságában, amikor messenger üzenetekhez egy időben teljesen random emotikonokat kezdtem hozzárakni (ennek az elvi hátteréről - mert hogy az is volt neki - IDE KATTINTVA lehet olvasni. Az eredmény az lett, hogy minden véletlenszerű emojisor mögé komoly történeteket kerítettek ismerőseim (majd néhányan töröltek, de ez más kérdés). Őszintén meglepett, hogy sikerül ilyen mély érzelmeket kiváltani pár ténylegesen random ikonnal. Ugyanakkor ez remek ötletet adott egy órához, amit a lapozás után meg is osztok a nyájas olvasóval.

Egyre többet hallani arról, hogy az internet leginkább a dezinformáció forrása, a legjobb médium az álhírek, fabrikációk terjesztésére, a valóságon túli világ motorja. Ez részben igaz is, tényleg hihetetlen mennyiségben áradhat ránk és a diákokra is a megalapozatlan információ, de azért ne felejtsük el, hogy az internet arra is lehetőséget ad, hogy minden korábbi módnál gyorsabban és könnyebben jussunk megbízható információkhoz és adatokhoz is. Ilyen forrás az Our World in Data nevű oldal is (IDE KATTINTVA), ahol nagyon alaposan egybegyűjtött (és a források pontos megjelölésével ellátott) adatokat találunk a világ helyzetéről. Legyen szó az oktatásról, energiahordozókról vagy éppen a népességről nem csak adatokat találunk, hanem látványos és interaktív diagramokat is, valamint részletes elemzéseket is. Ha a világ helyzete, a környezetvédelem kerül szóba az órán, érdemes forrásként felhasználni.

Szinte mindenki ismeri és szereti is a Geogebrát, ezt a remek matek programot, ami egy egyetemi szakdolgozatból nőtte ki magát világjelenséggé. Az ingyenes program nagyban megkönnyíti a matematikai szemléltetést akár függvényekről, akár geometriáról van szó. A napokban azonban a meglevők mellett három izgalmas mobilos változatára is rátaláltunk: A Geomerty Calculator (Androidra, iOS-re) tulajdonképpen egy Geogebra, amit mobilra, érintőképernyőre optimalizáltak és ebben a környezetben is gyorsan, könnyen használható.

Remek mobilos virághatározóra akadtunk, ami ilyenkor az erdei iskolák, iskolai kirándulások idején kiváló szolgálatot tehet. IDE KATTINTVA érhető el az alkalmazás Android telefonokra. Segítségével könnyen azonosíthatók a leggyakoribb virágok, a virág alakja, szerkezete és az élőhely alapján. A fajokról tudományos részletességű leírást is kapunk.

Fantasztikus interaktv infografikát leltünk az emberi testről a BBC oldalán (hol máshol?) IDE KATTINTVA. Ha megadjuk a magasságunkat, életkorunkat, nemünket és testtömegünket, máris láthatjuk, hogy milyen anyagok építenek fel minket, milyen sejtekből állunk, hányat vert a szívünk életünkben és így tovább. Hogyan lehetne közelebb hozni az embertant a diákokhoz, ha nem így, hogy róluk magukról van szó. Ráadásul mindezt nagyon szépen, nagyon látványosan követhetjük végig.

Mi lenne, ha a tankönyvi ábrák nem csak mozognának, hanem akár mozgathatóak is lennének? Milyen lehetne egy olyan digitális tankönyv, ami messzemenőkig kihasználja a médium adta lehetőségeket? Mi lenne, ha ilyen diagramokat, ábrákat könnyedén lehetne készíteni valamilyen ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazással? Mi lenne, ha már létezne ilyen megoldás? Az Apparatus nevű alkalmazás a korábban felsoroltakat tudja (ITT TALÁLHATÓ). Rajzolhatunk benne, mozgásokat rögzíthetünk és összekapcsolhatunk dolgokat, hogy egyik a másikat irányítsa és valóban csak az öteteink szabnak határt annak, hogy mit csinálunk meg.

Talán már közhely, hogy a mai technikai lehetőségekkel nem az a nehéz, hogy adatokhoz férjünk hozzá, adatokat szerezzünk meg, hanem az, hogy a hihetetlen mennyiségű adatot informatív, könnyen érthető formában mutassuk be. Ebben segíthet a FindTheData nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sokféle adatot találhatunk meg és vethetünk össze könnyen érthető formában. Nagyon sokféle dolgot találunk itt meg, amiket azután összevethetünk egymással: színeket, híres műalkotásokat, exobolygókat és dinoszauruszokat, országokat és vallásokat.