IKT Híradó - 2011. 02. 05.
Hírek - 15 éve
Az utóbbi hetekben hónapokban sorra adtunk hírt olyan esetekről, amikor a Facebook okozott problémát egy-egy iskolában. Volt már szó az Üss meg egy tanárt! napot szervező diákokról, de arról is, hogy egy önkormányzat korlátozni akarja a tanárok és diákok Facebookos kapcsolatát. Azonban minden ilyen hír Amerikából vagy Angliából jutott el hozzánk. A legfrissebb botrány viszont teljesen hazai. Egy kiskunmajsai iskolaigazgatót vádoltak meg azzal, hogy elfogadhatatlan kapcsolatot tartott fent diákjaival és ennek bizonyítékául a Facebookon folyó csevegésüket hozták fel. A híradás szerint: Az egyik diákkal folytatott chatből az is kiderült, hogy az alpolgármester egy nyolcadikos fiút százezer forinttal segített ki a szülők tudta és beleegyezése nélkül, más bejegyzésekben Abonyi többször is ribanckának, dögnek nevezte a fiúkat, akik őt viszont smileyk kíséretében lebuznyákozták. Természetesen nem Magyarország lenne, ha nem kapna azonnal politikai színt a dolog, az inkriminált tanár ugyanis alpolgármester.
Ne foglalkozzunk azzal, hogy politikai támadás-e a dolog és mennyire elfogadható védekezés, hogy ismeretlenek feltörték a Facebook oldalt. Annál fontosabb lenne elgondolkodni azon, hogy valóban mi lehet a szerepe a közösségi oldalaknak az oktatásban. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ha már a Facebookon vannak a diákok, érdemes ott megfogni őket és bevinni az iskolát a közösségi térbe is (ha a hegy nem megy Mohamedhez...). Ismerünk sok olyan kifejezetten izgalmas projektet, ami a Facebook felhasználásával készült, ilyen nyerte tavaly az Innovatív Tanárok versenyét is. De ahány érvet fel tudunk hozni a Facebook használata mellett, annyi szól ellene is.
Izgalmas párbajra hív a Könyvmoly blog: olvassunk el hét, általunk választott könyvet hét hónap alatt. A kezdeményezéshez 
Amikor elkezdtük az IKT Híradót, nem gondoltuk volna, hogy naponta ennyi minden történik. Pedig de. Ma például megjelent a Microsoft Office online verziója itt, Magyarországon is.'Szerdán hazánkban is elérhetővé vált az Office Web Apps nevű online szolgáltatás, amely a Google Apps riválisa. Az ingyenes online programcsomag 150 országban használható.' - tudósít az index. Részletek
Mai kitekintésünk itthonra és a világra az alábbi érdekességeket kínálja: Működőképes-e a 
Újabb kezdeményezésünk a TanárBlog Nyári Akadémia (TANYA), ami nem is igazán akadémia, hiszen elsősorban gyakorlati képzésre helyezi a hangsúlyt. Amit kínálunk: 30 órás képzés angoltanároknak, interaktív tábla képzés, laptop-órák tartása, tesztelés (online és offline), valamint egyéb gyakorlati alapok a tanításhoz. Mindez TELJESEN INGYEN, 6 napos, bentlakásos turnusokban kínáljuk. A résztvevők anyanyelvi lektorokkal taníthatnak, minden délután mentorokkal készülhetnek az óráikra (pl. a TanárBlog is ott lesz, legalábbis én, Prievara Tibor :) segítünk az órák összeállításában, folyamatosan látogatjuk az órákat, tanulunk az előző napok hibáiból, használjuk az interaktív táblát, a kis számítógépeket minden nap - de anélkül is próbálgathatnak újdonságokat. Az ingyenes kurzus mellé teljes ellátást is biztosítunk - mindezt júliusban és Kecskeméten, ez fontos. További részletek és jelentkezés a lapozás után.
Az IKT Híradó ezúttal némileg bővebb profillal jelentkezik. Ezúttal (és ezután is) célunk, hogy tanárok számára hasznos cikkeket tegyünk közzé - magyarul. Kutatások összefoglalása, érdekességek, ellentmondások, kérdések az oktatásról - ezt adja az IKT Híradó (akár helyenként IKT nélkül is). Most a lapozás után három rövid cikk található, az elsőben a lányok és a fiúk esélyeiről, illetve az esélyegyenlőségről készült felmérésről számolunk be, amely a Global Education Digest átfogó tanulmányából szemezget, ezután a sokatmondó Az egyetemisták nem tanulnak semmit, mégis frusztráltak című cikkbe merülhetünk bele. Végül egy igazi tech hír: a YouTube videók mellett fognak az adott videóhoz kapcsolódó Facebook kommentek, vagy Twitter bejegyzések megjelenni. Micsoda kedd, mennyi hír!
Az IKT világa nem lassul - hiába az influenzajárvány. Mi is szeretnénk gyógyító hatású hírkapszulákkal hozzájárulni a tanártársadalom egészségéhez. Ajánlunk ma rajzpályázatot lányoknak, részvételt tanároknak űrprogramban, internet biztonsági tanácsadást a Microsoft támogatásával, de itt lesz velünk a Facebook örök is - most éppen az állapotfrissítésekbe helyeznek el reklámokat (ejnye), de megtudhatjuk azt is, hogy közel 1.8 millióan keresnek állást online, valamint hogy hogyan járt az a család, ahol teljes digitális aszkétizmust hirdettek hat hónapra! Lapozás után megdöbbentő részletek a hírek színe-javával.
A Beszélő folyóirat kétnapos konferenciája novelláról, rövid prózáról 
Érdekes felmérés eredményét közölte a CNET a minap: a felmérésben kb. 2200 anyuka vett részt (összesen 10 országból, többek között amerikaiak, japánok, németek és franciák) a világ fejlettebb részeiből. Az eredmények meglepték a kutatókat is. Kiderült, hogy a 2-5 év közötti gyerekek 58%-a képes 'egyszerű számítógépes játékkal' játszani, 62% be és ki tud kapcsolni egy számítógépet, és 69% pedig tudja az egeret is használni. Ezzel szemben csak 52% tud biciklizni, 20% képes segítség nélkül úszni, és 11% tudja bekötni a cipőfűzőjét. További érdekesség, hogy nem mutatott eltérést a kutatás lányok és fiúk között, ugyanakkor egyesek számára már-már ijesztő volt, hogy 25% képes weboldalakon navigálni, és 15% tudott fejből legalább egy weboldal címet mondani, és 19% tudja a szülei okostelefonját használni. Tony Ascomba (AVG) azt nyilatkozta erről, hogy 'mivel mi, felnőttek, ennyire be vagyunk hálózva, nem is igazán vesszük észre, hogy ezeket a készségeket adjuk tovább' - természetesen az egyéb szociális készségek rovására.
A Web 2.0 gyors térhódítása és fejlődése alapvetően megváltoztatta a fiatalok információ feldolgozási és értelmezési stratégiáit. Ezen jelenségek miatt, elengedhetetlennek tűnik annak megértése, hogy az új technológiák milyen szerepet töltenek be a diákok életében, hiszen azok felhasználásával és az internet segítségével a pedagógusok hatékonyabbá tehetik a tanulók iskolai munkáját, sőt akár globális szociális- vagy környezeti problémákra is felhívhatják azok figyelmét. A tanárok azonban sokszor tanácstalanok abban, hogy az internet, mint interaktív szociális médium, hogyan illeszthető be a (konstruktív) tudásmegosztás bonyolult és összetett folyamatába.
