Nagy siker volt a PIL Akadémia záró konferenciáján a TeachMeet, ahová sok tavalyi akadémista is eljött. Mivel rengeteg nagyon ötlet került terítékre, azt gondoltuk, hogy ezekről egyesével írunk. Az egyik izgalmas újdonságot Toró Csilla hozta, aki a Fotor nevű (ITT TALÁLHATÓ) ingyenes online kollázskészítő alkalmazásról számolt be, ráadásul annyira profi volt, hogy egy képernyővideót is készített hozzá, így mindenki megtanulhatja Csillától (magyarul), hogy a Fotor mire jó. A képernyővideó IDE KATTINTVA érhető el! Köszönjük!

Érdekes online kurzust találhatunk a Codecademy oldalán (IDE KATTINTVA), programozni tanulhatunk meg a tanfolyam lépéseit követve. Az alapoktól kezdve (html és css) egészen a ma használt jquery, Python és Ruby nyelvekig ismerhetjük meg, miként kell a számítógépet az akaratunk alá hajtani. Ugyan a tanfolyam angolul van, nem kell hozzá nagyon komoly nyelvtudás, hiszen a programozás nyelvezete nem túl összetett (nem filozófiai értekezésekről van szó).

Nagyon érdekes a kurzusok felépítése is: három ablakban dolgozhatunk. Az elsőben maga a tananyag szövege szerepel, a másodikba írhatjuk be magát a kódot, amit éppen gyakorlunk, a harmadikban pedig azt láthatjuk, hogy mi történik ennek hatására. Minden leckében kapunk feladatokat is, ezeket nagyon intelligensen ellenőrzi a rendszer. Az oldal (miután regisztráltunk rá) nyilvántartja a haladásunkat, később folytathatjuk onnan, ahol abbahagytuk. Ezen túl még jelvényeket is gyűjthetünk a munkánkkal, ami egészen jó motivációt biztosít. Miután végigcsináltam pár leckét teljesen az az érzésem, hogy a dolog működik, ezen a módon valóban meg lehet tanulni a programozás alapjait.

Ha valaki másokkal dolgozik online feladatokon, az alábbi két szcenárió közül az egyik bizonyára ismerős lesz: a másik nem ért valamit, vagy ő nem ért valamit. Hová kell itt kattintani, nem értem a menürendszert, én ezt így nem tudom használni stb. Ezután jönnek a hosszadalmas és elkeseredett próbálkozások, úgymint 'írd le pontosan, hogy mit csináltál' vagy 'csinálj minden problémáról egy képernyőképet'. Akárhogyan is van, ez a folyamat az egyik szereplőnek sem szokott kellemes lenni. A QuickScreenShare (ITT TALÁLHATÓ) ezen segít. Semmit nem kell a gépünkre telepíteni (de Java kell, hogy legyen rajta), egyszerűen beírjuk, hogy a másik vagy a saját képernyőnket szeretnénk megosztani, adunk egy nevet, majd kattintunk a Start gombra. Ezzel megosztottuk egymással a képernyőképünket, és elég a saját gépünkön megmutatni, mit hogyan is kell. További izgalomra adhat okot az a plusz szolgáltatás, hogy (amennyiben a másik hozzájárul és békén hagyja az egerét) át is vehetjük a másik eszköz felett az irányítást, és a saját egerünkkel motozhatunk a gépén, így segítve. Ezt az utóbbit még magam sem próbáltam, de ígéretesen hangzik!

Nagyon vicces oldal a Google poetics (ITT TALÁLHATÓ), ami egy nagyon egyszerű ötleten alapul. Kezdjünk el beírni pár szót a kereső, majd másoljuk ki sorban a felkínált javaslatokat és már kész is a vers. Az oldalon több ilyen, elgondolkodtató remekművet olvashatunk.

A dolog magyar nyelven is elég jól működik, mint azt a Bővebben után olvasható pár világmegváltó verselet mutatja. Napközibe, helyettesítő órára vagy éppen időkitöltőnek azoknak, akik hamarabb befejezték a feladatukat nagyon jól használható szórakozás. És akkor következzenek a költemények:

Sokat lelkendeztünk már itt a TanárBlogon a Koduról, erről a gyerekeknek készített programozási környezetről. Bemutattuk a használatát (ITT), azt, hogy miként lehet feladatokat készíteni vele (ITT), mesélni Koduval (ITT) és még egy projektet is a pécsi Partners in Learning Forumról, ami a Kodura épült (ITT). nagyszerű eszköz ez akár a programozás alapjainak megtanítására, akár bármiféle játékos feladat elkészítésére.

Most azonban teljesen véletlenül ráakadtam az ELTE Informatikai Karának Kodu laboratóriumára (IDE KATTINTVA). Ugyan az oldal egy ideje (2012 júniusa óta) nem frissült, így is bőségesen találhatunk rajta izgalmas dolgokat. Letölthető innen a program és hozzá a magyar nyelvű csomag, ami a menüpontokat magyarítja. Az oktatóanyagok hat fejezetben ismertetik meg az informatikatanárokat a Koduval, összehasonlítva azt a ma még jóval elterjedtebb Logo programnyelvvel. Megtudhatjuk, miként léphetünk tovább a Logóról a Kodura, hogyan taníthatjuk meg ugyanazt ezzel, a modernebb eszközzel.

Végre elkészültek a december 8-i pedagógiai kávéházban tartott Teachmeet videói, rögtön be is mutatunk egyet. Ebben a videóban Benedekné Fekete Hajnalka mutatja be az általános iskolásoknak szervezett IKT tanulókört. A kör célja, hogy megszerezhessék mindazokat a felhasználói ismereteket, akire egy digitális polgárnak igazán szüksége van. A tanulókör blogja elérhető (IDE KATTINTVA).

Mondhatnánk, hogy milyen szép példája ez a kifordított osztályterem koncepciónak, ha lenne benne osztályterem, de nincsen. A résztvevők csak online tanulnak és úgy is osztják meg egymással munkáikat. Izgalmas, hogy több osztályból, más évfolyamokról is részt vesznek a munkában. A videó a Bővebben után látható.

A webes világ egyik nagy újítása az infografika, látványosan jeleníthetünk meg vele információkat, adatokat, koncepciókat. Érdemes lenne az oktatásban is használni, hiszen az infografikák sokszor látványosabbak, és többet mondanak, mint a klasszikus tankönyvi ábrák. Még érdekesebb feldat lehet, ha a diákokat kérjük meg arra, hogy valamilyen tananyagrészt dolgozzanak fel infografika formájában (ehhez ITT ADTUNK segítséget). Ehhez eleddig bonyolult grafikai programokra volt szükség, de most már nem.

Az easel.ly alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) ripsz-ropsz készíthetünk el látványos infografikákat, sokféle kép, háttér és stílus közül válogathatunk. Az oldal egyetlen baja, hogy a magyar karaktereket nem eszi, de nyelvórára így is jó lehet. Az alábbi kép elkészítése pontosan 17 perc volt (mértem!):

Az elmúlt napok (és remélhetően az elkövetkező évek) nagy tudományos szenzációja a Curiosity Mars-küldetése. A NASA mindent elkövet, hogy az űrkutatást népszerűsítse és ehhez jó partnerre talált a Kodu program készítőiben. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

A legújabb változat letöltésével (INNEN) kapunk egy új programozható egységet a Curiosityt és pár előre elkészített pályát is. A legegyszerűbb játékban irányíthatjuk a robotot, hogy minél több sziklát vizsgáljon meg, a későbbiekben viszont már programozással kell megoldanunk a feladatot.

Véget ért a PIL Akadémia a Microsoft és a TanárBlog közös, majdnem fél éves képzése, amiben 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT használattal és a hozzá társuló pedagógiával is. Záró konfrenciánk csúcspontja egy közel húsz szereplős Teachmeet volt, ahol az akadémia résztvevői osztották meg egymással pár percben ötleteiket, sikeres tanítási gyakorlataikat.

Tusorné Fekete Éva utazási irodákat készítetett diákjaival informatika órán és ezt mutatta be nekünk az alábbi videóban:

Dúl az Olimpia-láz és remélhetőleg még szeptemberre is marad belőle valamennyi. Ezért is lehet érdekes az a három játék, amik a gyerekeknek szánt programozási környezethez, a Kodu-hoz készültek. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

Ha már olimpia izgalmas feladat lehet a számukra, hogy bármiféle versenyek kodusított változatát csinálják meg. Kioszthatjuk az egyes versenyszámokat a diákok között és utána meg is rendezhetjük a saját olimpiánkat. Mutatóba érdemes megnézni (esetleg a diákokkal is megosztani) a következő három játékot, amik már erre a témára készültek, a Kodu olimpia változatai: EGYIK, MÁSIK, HARMADIK. azért is érdekesek lehetnek ezek a példák, mert a diákok láthatják, mások hogyan oldották meg ezt a feladatot és bőven szedhetnek belőle ötleteket.