Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára:

Korábban már párszor bemutattuk a Many Eyes programot (ITT VAN), amivel különféle adatokat, adatsorokat lehet láthatóvá tenni. Használtuk már arra, hogy újságcikkeket elemezzünk (ITT), most egy másik izgalmas lehetőségét mutatjuk be.

A Many Eyes arra is használható, hogy kapcsolatokat tegyen láűthatóvá, ehhez egy olyan táblázatot kell készítenünk, aminek egyik oszlopában található, hogy ki, a másikban, hiogy kivel van kapcsolatban, ezekből készít egy hálózati képet a program. Az alább bemutatott példán a Hamletet elemezzük abból a szempontból, hogy ki kivel beszél. Az elkészült táblázatból készült az ITT LÁTHATÓ hálózat.

Az alábbiakban egy óravázlatot szeretnék megosztani mindenkivel. Ugyan biológiáról volt szó, érdekes lehet annak is, aki nem ezt a tárgyat tanítja.Témánk a biotechnológia volt. Magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyen véleményt formálnia modern biológiával kapcsolatos kérdésekben valamint képesek legyenek a médiából érkező információk értelmezésére és azok mérlegelésére. A genetikailag módosított élőlények témaköre erre jó lehetőséget ad.

Elsőként megkértem a diákokat, hogy az interneten kutatva keressenek újságcikkeket a GMO-król, a linkeket pedig küldjék el nekem. Ezt küldhetik akár egy közös szerkesztésű Titanpad dokumentumon, vagy feldobálhatják egy Stixy oldalra a linkeket. Ha van a csoportnak digitális osztályterme (Ning vagy Live Groups), az is jó lehet erre a célra. Ezt a feladatot akár házi munkának is kiadhatjuk a jövő órára, de gépteremben is biztosíthatunk rá időt (20 perc elég hozzá).

Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.

Nem megy a Word, vagy helyesírási hibának gondolja kissé egzotikus nevedet? Szenvedsz az Excel-lel? Vagy csak érdekel, hogy mint csinálnak a profik a Microsoft-nál, illetve diákok mire használják az Office-t? Nos, mindezt egy fedél alatt, ráadásul nagyon webkettesen, egy Facebook csoport keretein belül tették minden diák (és tanár) számára elérhetővé. EGyrészt fontos lehet, hogy az 'igazi' végfelhasználók mit is gondolnak ezekről a programokról, másrészt kellemes és kényelmes lehet, ha van egy olyan fórum, ahová fordulhatunk kérdéseinkkel - sajnos egyelőre még csak angolul ... a Facebook csoport pedig IDE KATTINTVA látogatható meg.

A minap egy kollégánk kétkedve, ám mégis felháborodva küldte át a Tiszta kezek nevű weboldalt az iskola tanári karának. Joggal lehetett megdöbbenve, hiszen a honlap szolgáltatása nagyon egyszerű: iskolában, vagy otthon vállal profi kivitelezésű testi fenyítést. Hogy a honlapot idézzem: 'Cégünk ... szolgáltatásként, szakszerűen, megfelelő engedélyek birtokában végrehajtja a fizikai fenyítést az érintett egyénen.' Másnap megmutattam az oldalt egy jó osztálynyi 16 éves diáknak, és adtam nekik 10 percet, hogy bebizonyítsák, hogy az oldal kamu. A lapozás után a feladat, illetve a megoldások!

Tegyük fel, hogy szeretnénk bemutatni több weboldalt egyszerre - egyszerűen. Erre létezik persze megoldás, mint például a JogTheWeb (ITT TALÁLHATÓ), de ha valami nagyon nagyon egyezerűre vágyunk, próbáljuk ki a Fur.ly alkalmazását (ITT TALÁLHATÓ). Illusztrált részletek a lapozás után. Kattintson Ön is, nem fogja megbánni!!

Rendkívül hasznos oldalra bukkantam a minap. Éppen egy beszkennelt képet tartottam a kezemben, és kárhoztattam a világot azért, mert azon a gépen, ahol dolgoztam éppen, nem volt szövegfelismerő szoftver. A helyzet ugye az, hogy találunk egy érdekes cikket, azt (pl. Google Books) oldalon kinyomtatjuk, de szeretnénk a szövegbe belenyúlni, de nem lehet, ha például képfájlként nyomtattuk ki. Vannak olyan szoftverek, amelyek a szkennelt képben felismerik a szöveget és sima, szerkeszthető szöveggé alakítják, de most mindehhez nem kell más, mint internetkapcsolat. Az oldal neve OCR Free (IDE KATTINTVA található), és egyszerűen fel kell töltenünk a képfájlt (max 2MB lehet!), majd várunk egy picit, és a program kiköpi a szerkeszthető szöveget. Nem rossz!

A Wix weblapszerkesztővel (ERRE TALÁLHATÓ) látványos weblapokat készíthetünk pár pillanat alatt. Választhatunk egy meglévő sémát (van vagy száz) és azt módosíthatjuk, vagy nekikezdhetünk egy üres lapról is. Az oldalra kéepekt, szövegeket, videókat pakolhatunk fel, majd ezeket mindenféle animációkkal, viselkedésekkel láthatjuk el.

Egészen komoly oldalakat is összehozhatunk, ráadásul még jól is néznek ki. Pár napja volt szó újonnan alapított együttesemről a Scleronomousról (ITT), most elkészült az új album honlapja, bárki mgtekintheti IDE KATTINTVA.

New York városi tanácsa komolyan veszi a nyilvánosságot és egészen lenyűgöző adatbányát tárt mindenki rendelkezésére. Az NYC DataMine (ITT TALÁLHATÓ) tartalmazza, nagyon részletes lebontásban a városüzemeltetés mindeféle adatát, legyen szó a közbiztonságról, egészség- vagy oktatásügyről.

Megtudhatjuk, hogy hol vannak graffitik, parkolóórák, elromlott parkolóórák, mosodák vagy éppen építési területek. Az adatok legtöbbje Excel-ben értelmezhető formában érhető el. Az adatbánya lehetőséget ad arra, hogy akár matematika órán a statisztikát valós adatokkal tanítsuk, akár földrajzból az urbanizációt tanítva lehetőséget adjunk a diákoknak arra, hogy az adatok segítségével maguk vonjanak le következtetéseket a nagyvárosról.