Szerencsére egyre több iskolába jutnak el a LEGO robotok és egyre többen tapasztalják meg, hogy milyen csodálatos oktatási eszközök lehetnek. A robotozás egyik hajtóereje a First Lego League verseny, amiről már szóltunk párszor itt a TanárBlogon is. Tavaly az európai döntőben beszéltünk arról Faragó Attilával az SAP programozójával, hogy milyen jó lenne, ha itthon lenne egy fóruma a robotokkal foglalkozóknak, ha időnként összejönnénk és megmutatnánk egymásnak, hogy min dolgozunk, milyen ötleteink, megoldásaink vannak. Ebből született meg a Mindstorms meetup, amit elsőként november 13-án tartottunk meg, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Nagy örömünkre az ország több részéből is jöttek felnőttek és diákok egyaránt, és a meetupok hagyományainak megfelelően pár rövid előadás után a kötetlen beszélgetéseké, az ismerkedésé volt a fő terep.

Ebben a hónapban már nem lesz semmi, ami ennél menőbb: megjelent a Kódolás órája legújabb játéka, ahol Csillagok háborúja robotokat programozhatunk. Ráadásul nem csak a jó öreg R2-D2-t, hanem a még sem jelent film cuki gömbdroidját a BB8-at is. Miközben pedig ezt csináljuk, megismerkedünk a Javascript nyelv alapjaival. IDE KATTINTVA érhető el az első feladat.

Rendszámokat tervezni vicces - és hasznos is. Ezt gondolta Szabó Zsolt, aki informatikatanár, és azt találta ki, hogy az informatikában található rengeteg furcsa és szokatlan rövidítésből autórendszámokat készít. A diákok feladata pedig nem más, mint hogy megfejtsék, hogy mit is jelentenek az egyes rendszámok. A feladat kitalálója ezt írta: " Előtte viszont egy remek, könnyed feladat, már megadott rendszámok megfejtése. Kutatómunkát igényel (páros-, csoportmunkában ideális) a mozaikszavak mit takarnak, valamint mit jelenthet a szám? Több megoldás is lehet egyes rendszámoknál! Gondolom más tantárgyaknál is hasznosítható az ötlet." És valóban, bárhol, ahol rövidítések (évszámok) vannak, izgalmas feladat lehet. Akár lehet menő rendszámokat készíteni fontos történelmi személyiségeknek, és egymás rendszámait is meg lehetne fejlteni. Szabó Zsolt rendszámai IDE KATTINTVA letölthetőek PDF dokumentumként.

Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.

Javában zajlik az Európai Programozás Hete (ITT ÍRTUNK róla valamint arról, hogy a programot szervezők még nyerhetnek is). A célja az, hogy minél több gyerek ismerkedjen meg a programozással, lássa, hogy ez milyen érdekes és izgalmas dolog lehet. Az alábbi cikkben ehhez kívánunk segítséget adni olyan oldalak bemutatásával, amikkel játékosan, ötletesen vezethetjük be a programozást a diákoknak. Nem feltétlenül informatika órán, a napközi, egy lyukas óra is alkalmas lehet erre. A cikk végén pedig egy kifejezetten rmek hírről is beszámolunk!

Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

Egyre több és egyre jobb olyan oldalt lehet találni, ami a programozásba vezeti be a diákokat. Most bukkantunk rá a Google egyik remek oldalára, aminek a címe: Made with Code, azaz programmal készült (ITT TALÁLHATÓ. Az oldalon projekteket találhatunk, amik mindenféle a valós élethez is kapcsolódó dologról szólnak, divattervezés, zene, tánc például, amikben egyszerű kódolással lehet érdekesebbé tenni a dolgokat. Nem kell nagyon bonyolult feladatokra gondolni, az a Scratch-ből is ismerős blokkos módszerrel rakosgathatunk dolgokat egymás után és a paraméterekkel játszhatunk. Az eredmény nagyon szórakoztató és bárkit bevezet egy kicsit a programozás mikéntjébe.

A programozás tanításának egyik legjobb eszköze a LEGO Mindsorms robot. Az egyetlen gond vele, hogy elég drága, kevesen engedhetik meg maguknak, az iskolák sem vásárolgatják tucatszámra. Az alapok elsajátításához azonban nincs is szükség rá, remek számítógépes programok, játékok is vannak, amik a programozást tanítják. Korábban mi a Lightbot játékot használtuk a belépő szinthez (majd innen léptek tovább a diákok a Kodura), de ezt a Flash alapú játékot nem volt könnyű megtalálni, a legtöbb oldalon bosszantó reklámok körítették. Nagyon hasonló elven működik a LEGO saját játéka a Fix the Factory (ITT TALÁLHATÓ Chrome böngészőből nem fut!), itt is egy kis robotot kell programoznunk, hogy elérje a kijelölt pontot, tárgyakat vegyen fel és rakjon le, közben elágazásokat és ciklusokat is készítünk.

A mesterséges intelligencia egyre többre és többre képes, most már alkotni is tud. A Google régóta használ neurális hálózatokat (olan számítógépes programokat, amik az idegsejtek elvén működnek és taníthatók) arra, hogy eldöntse, mi látható egy képen. A kutatók viszont most visszájára fordították a folyamatot, a program nem csak megmondja, hogy szerinte mi van a képen, hanem oda is rajzolja, amit látni vél. Ezt többször teszi egymás után és ebből izgalmas, gyakran ijesztő, leginkább a szürrealisták munkira emlékeztető képek születnek. A technika a deep dream (mély álom) nevet kapta és IDE KATTINTVA mi is kipróbálhatjuk. Fel kell töltenünk egy képet, megadni az e-mail címünket majd várni (több órát is akár), amíg elkészül ár változat. Itt látható, egy kép és a belőle készült álomváltozat:

Hogyan kezdtem el programozni? ez a címe a ma bemutatott weboldalnak (ITT TALÁLHATÓ) és a cím valóban mindent elmond. Történetek sorakoznak itt olyan emberektől, akik valamilyen formában a programozást használják a munkájukban (többnyire programozók) arról, hogy ők miként vágtak neki. Közös bennük a lelkesedés, hogy milyen remek dolog is, ha az ember megondhatja a számítógépnek, hogy az mit csináljon. Az oldalon véletlenszerűen kapjuk a történeteket, de akár egy listából is kiválaszthatjuk, hogy kinek a sztorija érdekel minket. Pályaválasztáshoz remek eszköz lehet, de akár a felső tagozatban is segíthet abban, hogy meghozza a diákok kedvét a kódoláshoz.