Blogunk most egy blogot ajánl, olyat, aminek az osztálykirándulások elkövetkező szezonjában jó hasznát vehetjük. Az őskövületek gyűjtése izgalmas program lehet minden kiránduláson és erdei iskolában egyaránt. Ugyan nagy figyelem és türelem kell ahhoz, hogy az ember megtalálja egy adott helyen az első izgalmas fosszíliát, de utána a többi már könnyedén meglesz. Az az érzés pedig, hogy sokmillió évvel korábban élt élőlények nyomait tarthatjuk a kezünkben semmi máshoz sem fogható. A jó őslény-vadászathoz azonban tudni kell, hogy hova menjen az ember, ebben segít az Őslénytani lelőhelyek blog (IDE KATTINTVA).

Az egyes helyekről képeket és pontos szakmai leírást egyaránt találhatunk. Érdemes böngészni a (remélhetőleg bővülő) blogot, mi is így jutottunk el Pénzesgyőrbe, ahol az alábbi példányt is találtuk:

Érdekes játékra akadtam a New York Times interaktív oldalai között. Azt is be kell vallanom, hogy megpróbáltam felnőni a feladathoz, de csúfosan kudarcot vallottam. Sebaj, majd a magyar gimnazisták megoldják, szeptemberben pont lesz ilyen témánk. A feladat rendkívül egyszerű, egy hat sávos autóúton haladunk, ahol a felvillanó számoknak megfelelő sávba kell mindig sorolnunk. Emellett a feladatunk rendkívül egyszerű: válaszolnunk kell néhány sms-re vezetés közben. A játék nagyon nehéz, főleg nekem, aki sem nem vezetek, sem sms-t nem szeretek írni, de nagyon tanulságos is (egyébként IDE KATTINTVA található maga a játék). Tanulságos azért is, mert tanít - mégpedig sms-t írni vezetés közben. Ha elég sokat gyakorlunk, még magabiztosságot is adhat - megy ez nekünk!

Az elmúlt napok (és remélhetően az elkövetkező évek) nagy tudományos szenzációja a Curiosity Mars-küldetése. A NASA mindent elkövet, hogy az űrkutatást népszerűsítse és ehhez jó partnerre talált a Kodu program készítőiben. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

A legújabb változat letöltésével (INNEN) kapunk egy új programozható egységet a Curiosityt és pár előre elkészített pályát is. A legegyszerűbb játékban irányíthatjuk a robotot, hogy minél több sziklát vizsgáljon meg, a későbbiekben viszont már programozással kell megoldanunk a feladatot.

Az ESOL Courses oldalát (ITT TALÁLHATÓ) szeretettel ajánljuk minden angolt tanító kollégának, különös tekintettel a 'dalokkal tanító' részre, ahol nem bonyolult, hanem egyszerűen, üzembiztosan használható feladatokat találhatunk. Dalok klipjeit nézhetjük meg, és interaktív feladatokat tölthetünk ki ezekhez. Nem nagyon lehet mellélőni, ha feladjuk házi feladatként, de az órán is használható, ha a klipet mi játszuk le, és a diákok gépén csak a feladatok vannak nyitva. Ez azonban még mind semmi!

Véget ért a PIL Akadémia a Microsoft és a TanárBlog közös, majdnem fél éves képzése, amiben 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT használattal és a hozzá társuló pedagógiával is. Záró konfrenciánk csúcspontja egy közel húsz szereplős Teachmeet volt, ahol az akadémia résztvevői osztották meg egymással pár percben ötleteiket, sikeres tanítási gyakorlataikat.

Tusorné Fekete Éva utazási irodákat készítetett diákjaival informatika órán és ezt mutatta be nekünk az alábbi videóban:

Dúl az Olimpia-láz és remélhetőleg még szeptemberre is marad belőle valamennyi. Ezért is lehet érdekes az a három játék, amik a gyerekeknek szánt programozási környezethez, a Kodu-hoz készültek. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

Ha már olimpia izgalmas feladat lehet a számukra, hogy bármiféle versenyek kodusított változatát csinálják meg. Kioszthatjuk az egyes versenyszámokat a diákok között és utána meg is rendezhetjük a saját olimpiánkat. Mutatóba érdemes megnézni (esetleg a diákokkal is megosztani) a következő három játékot, amik már erre a témára készültek, a Kodu olimpia változatai: EGYIK, MÁSIK, HARMADIK. azért is érdekesek lehetnek ezek a példák, mert a diákok láthatják, mások hogyan oldották meg ezt a feladatot és bőven szedhetnek belőle ötleteket.

A 85 éves Magyar Rádió érdekes oldalt állított össze (ITT TALÁLHATÓ), ahol sok olyan anyagot is megtalálunk, amit akár tanórán is jól használhatunk. Van sok olyan anyag, ami a történelem tanításában lehet érdekes és olyanok is, amiket elsődlegesen az irodalom, vagy éppen a zene órákon használhatunk fel. Négy csoport lehet igazán érdekes a számunkra, a magyar rádiózás emlékezetes hangjai, az archív ritkaságok, a híres színművészek felvételei és az emlékezetes sportközvetítések.

És hogy mi minden van itt? Például Kossuth beszéde, Horthy napiparancsa, a Cantata Profana szövege Bartók felolvasásásban, Babits versmondása, interjú Szent-Györgyi Alberttel, Nagy Imre híres beszéde vagy éppen Papp László olimpiai győzelme. De nem csak magyarul találunk érdekességeket, hanem németül (Thomas Mann és Albert Einstein) és franciául is (Albert Schwitzer).

Társadalomismeretből lehet hasznos a most ajánlott oldal, ahol egy interaktív migrációs térképet találunk (IDE KATTINTVA). A globalizáció kapcsán az egyik legégetőbb probléma a menekülőké és migránsoké, ennek feldolgozásához jöhet jól ez a térkép. Az oldalon választhatunk országot és megadhatjuk, hogy azt akarjuk-e látni, honnan érkeznek az adott országba, vagy inkább arra kíváncsiak, hova mennek az adott ország polgárai. Minden esetben a tíz országot látunk, a színezésük pedig a rangsornak felel meg. Az egyes országok fölé víve az egeret alapvető adatokat tudhatunk meg róluk (népesség, GDP, HIV fertőzöttség, TBC fertőzöttség és gyermekhalandóság).

Bár az adatok öt évvel ezelőttiek, tanulságosak lehetnek. Ha összeállítunk 20 kérdést arról, hogy mi jellemző egyes országok migránsaira, és ebből a 20-ból minden diáknak adunk 5-öt (úgy, hogy ne kapják ketten ugyanazt az öt kérdést), a diákokat a gépteremben önállóan is hagyhatjuk dolgozni, hogy kiderítsék a válaszokat (erre 20 perc elég lehet), ezután érdemes kis csoportokat alakítani, akiknek az a feladata, hogy általános megállapításokat tegyenek a migrációról.

A Qwiki (ITT ÉRHETŐ EL) alapötlete igen egyszerű: végy képeket, szövegeket, videókat, és egy szövegfelismerő ('felolvasó') alkalmazást, gyúrd össze egy keresővel, csinosítsd ki, majd tálald fel. Írtunk már régebben is az oldalról (mégpedig ITT), és már akkor is tetszett, sőt én magam használgattam is órákon, illetve adtam fel Qwiki-készítést házi feladatként, ugyanakkor korlátként éltem meg, hogy csak a keresőből lehetett használni az eszközt. Nos, most jött a hír, hogy elkészült a Qwiki generátor, azaz most már saját magunk készíthetünk saját tartalommal Qwiki-ket. Sőt, nem csupán szöveget tehetünk alá, hanem narrálhatjuk is az eseményeket, és ha ehhez sincs kedvünk, még mindig ott a felolvasó - egyszerűen beírjuk a szöveget és audió lesz belőle. Ez csak jó lehet!

A biotechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány, ami már most is nagy hatással van a mindennapi életünkre. Fontos lenne, hogy a naprakész ismeretek a középiskolai oktatásba is bekerüljenek, az érettségizők tisztában legyenek a molekuláris biológia lehetőségeivel, korlátaival és dilemmáival.

A Európai Bioinformatikai Intézet 2Can csomagja (ELÉRHETŐ ITT) ebben nyújt hasznos segítséget.