Nagyon sok olyan program van, amivel az emberi testet nézhetjük meg. Található ilyen a Sulinet Digitális Tudásbázisban is, de tipikusan olyan téma ez, amiből mindig lehet jobbat, érdekesebbet csinálni. A ShareCare oldalon található emberi test (IDE KATTINTVA) a jobbak közé tartozik.

Nem csak a teljes férfi és női testet nézhetjük meg három dimenzióban körbeforgatva és nem csak az egyes szervrendszereket külön külön, hanem az egyes szervekről is szép 3D modelleket vizsgálhatunk meg. Az oldal segítségével könnyen megérthető és megértethető például a máj érrendszere vagy akár az agykamrák elhelyezkedése. Embertan tanulásához angolul tudó és érdeklődőbb diákok számára nagy segítség lehet.

Mire jó egy mesterséges intelligencia? Akár arra is, hogy feltérképezze az emberek olvasási szokásait és azokról egy térképet készítsen. Pontosan ezt tudja a Gnod Literature-Map (ITT TALÁLHATÓ).  Ha beírjuk egy szerző nevét, egy térképen láthatjuk, hogy az adott szerzőt olvasók milyen más szerzőket olvastak még. Az egyes szerzők annál közelebb vannak egymáshoz, minél többen választják mindkettőt, így jól definiálható csoportok is kialakulhatnak.

Ugyan az oldal (természetesen) az angolszász szerzőket ismeri elsődlegesen és mellettük a nagy viláirodalmi művek íróit (Móriczot hiába keresnénk), így is hasznos és meglepő lehet. Használhatjuk irodalomból például arra, hogy a diákok próbálják meg definiálni az egyes csoportokat (pl. T. S. Elliot esetében ITT), de arra is, hogy olvasnivalót ajánljunk egy diáknak, akinek tetszett pl. Dosztojevszkij.

A Listvere oldala angolul tanulóknak, tanítóknak szolgálhat kimeríthetelen forrásként (B1+ szinten és felette). Az ötlet nem bonyolult, hiszen nem tesznek mász, mint TOP 10 listákat állítanak össze mindenféléről. Órán kíválóan használhatóvá tesz többek között az oldal tetején található tematikus lista, ahol a legtöbb tankönyvben előforduló témakör visszaköszön. A legegyszerűbb érdekes, 20 perces kommunikatív feladat készíthető el 5 perc alatt a listák segítségével. Nyomtassuk ki, vágjuk fel kártyákra, osszuk ki, osszák meg a diákok egymással, majd beszéljük meg. Ha jól választunk listát, valóban érdekelni fogja őket, és a feladat teljesen természetesen elégti ki a gyerekek érdeklődését. Megér egy próbát, ha már 4 éve tanítunk egy csoportot és már hatodszor kerül sorra a 'filmek' témakör, a Listverse 290 filmekkel kapcsolatos listája kisegít a bajban!

A minap egy kollégámnál láttam a sztorikocka nevű játékot (ITT KAPHATÓ), amit ő a magyartanításban a szövegalkotáshoz használ. Egy csomagban kilenc kocka található, mindegyiken hat-hat piktogram. A feladat, miután a játékos dobott vele, hogy tetszőleges sorba rendezze a képeket és elmondjon egy azokra alapuló történetet. Úgy is játszhatjuk, hogy először csak két kockával dob valaki, elkezdi a történetet, majd a következő játékos másik kettővel és folytatja és így tovább. Azt is megtehetjük, hogy megmutatjuk a dobott képeket, mindenkinek ki kell találnia egy történetet, majd szavazunk, hogy melyik volt a legjobb. A gyerekek imádják játszani és észre sem veszik, hogy közben fogalmaznak, ha pedig mindezt angolul csinálják, akkor a nyelvet is használják.

Rögtön eszembe jutott, hogy ilyen sztorikockát lehetne interakrtív táblára is készíteni. Pár perc alatt el is készült ez a letölthető Notebook állomány. Az oldalon tizenkét keret látható, mindegyikben tizennyolc-tizennyolc kép van. Ha kevesebbet szeretnénk, ki lehet törölni bármelyiket. Az Edit gombra kattintva pedig kicserélhetjük a képkete azokra, amik nekünk kellenek, elég csak a kellő helyre húzni a képet. Így könnyen a tanult témakörhöz alakíthatjuk a képeket és már kezdődhet is a mesélés!

Egyre több a részképesség gyengeséggel küzdő gyerek, az iskolák pedig ritkán vannak felkészülve. Gyakran kapják ezek a gyerekek azt a könnyítést, hogy számítógépen is dolgozhatnak, de ez nem minden esetben megoldás számukra. A közelmúlt diszlexia kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy nem mindegy, milyen betűtípussal olvas a diszlexiás. Érdekes módon azonban nem a másoknak is könnyen olvasható betűk azok, amelyek megfelelőek a számukra, hanem éppen azok, amikket mások nehezebben olvasnak. Ők is több időt töltenek ezek olvasásával, de emiatt sokkal kevesebbet is hibáznak.

Ezért is javasolják az egyébként méltán sokat szidott Comic Sans betűtípus használatát. Van azonban egy olyan betű, amit kifejezetten a diszlexiásoknak fejlesztettek ki, ez az OpenDyslexic nevű (ITT TALÁLHATÓ). Sajnos az ő és ű betűkkel meggyűlik a baja, de talán akad majd valaki, aki képes ezt orvosolni.

Szomorú és fontos egyszerre, amit az 52 történet elnevezésű blog (ITT TALÁLHATÓ) felvállalt. A blog szerzője 52 héten át 52 hajléktalan élettörténetét mutatja be. Röviden, lényegre törően, hatásosan. Minden történethez tartozik egy féykép és egy helyszín is, hol találkozott vele.

Osztályfőnöki órán, társadalomismeret órán vagy éppen etika tanórán (van már olyan?) szinte megkerülhetetlen téma a hajléktalanoké. Olyan társadalmi probléma ez, ami mindenki számára látványos és nem kerülhető meg, hogy valamilyen formában ne viszonyoljon hozzá. (Például az adjunk-e pénzt a hajléktalannak kérdés miatt.) Ezeknek a konkrét élettörténeteknek a bemutatása, használata az órán segíthet, hogy a beszélgetés, az esetlges vita ne csússzon el valamilyen teoretikus szintre, hanem a tényekről és a konkrét cselekvés lehetőségeiről szóljon.

Itt van egy új év, 2013, az első matematikaórán (főleg, ha éppen a számelmélet a téma) érdemes egy kicsit foglalkozni vele. Első látásra is egyértelmű, hogy 2013 nem prím szám, az osztói ugyanis: 1, 3, 11, 33, 61, 183, 671. Ebből már azt is láthatjuk, hogy 2013 hiányos szám, hiszen az osztóinak összege kisebb nála. Tudjuk, hogy 2013 valójában MMXIII, de az már keveseknek egyértelmű, hogy egyben 11111011101 és 31023 valamint 7DD vagy 50D is (a kettes, ötös, tizenhatos és húszas számrendszerben).

Hogy mindezt hogyan tudhatjuk meg könnyen? Elég csak ellátogatni a beszédes nevű Positive in Integers oldalon (IDE KATTINTVA) az első egymillió számnak van saját oldala és megtudhatunk róluk minden fontosat. A fentebb leírtakon túl azt is, hogy Fibonacci számról van-e szó.

Korábban már szerepelt itt a TanárBlogon az a remek videó, amelyet hazai történészek és számítógépes grafikusok együtt készítettek a mohácsi csatáról (ITT), a film elkészítéséhez pedig egy számítógépes játékot, a Medieval Total War nevűt használták fel. Ebben a játékoban állították fel a seregeket majd engedték őket egymásnak. A látványt komoly és szakszerű narráció egészíti ki. Nemrég egy újabb csata hasonló leírása is elkészült, a Szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, az isaszegi csata tekinthető meg így (IDE KATTINTVA).  Ahogyan a korszak is más, változott az előadás módja is, nagyobb szerepet kapnak a tágabb csapatmozdulatok, nem csak az adott nap eseményeit követhetjük. A fél órába még az is belefért, hogy a két sereg szervezeti felépítését is megsimerjük (remek animációkkal természetesen), de nem hiányzik a csata látványos bemutatása sem.

A videó a Történelmi Animációs Egyesület és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet együttműködésében született meg. A MaNDA oldalán arról is olvashatunk, hogy ennek az együttműködésnek további gyümölcsei is vannak. Áprilisi a hír, hogy a Harcmezők nevű történelmi játékban, melyet a két szervezet közösen fejleszt három újabb csata játszható le (ITT OLVASHATÓ). Az egyetlen aprócska hiba, hogy ennek a játéknak (ami tehát valamilyen mértékben közpénzből készült) semmilyen nyomát nem találtam sehol. Ha valaki tud róla, írja meg nekünk!

A figyelmes TanárBlog olvasóknak már kiderülhetett, hogy mi úgy gondoljuk, a weben szinte mindenre van megoldás. Nem kell annak sem aggódnia, aki nem tudja, milyen újévi fogadalmat tegyen elég csak ha ellátogat az újévi fogadalom generátor oldalára (IDE KATTINTVA). Itt a Gimme More gombra kattintva újabb és újabb remek fogadalmakat kaphatunk.

Azon túl, hogy vicces az oldalt akár az idei első angolórán is remekül használhatjuk. Akár úgy, hogy sorban mindenkinek sorsolunk egyet és neki el kell magyaráznia a többieknek, hogy miért jutott erre az elhatározásra, akár úgy, hogy úgy kap mindenki egy fogadalmat, hogy azt a többiek nem látják (például a gépteremben ülve) majd párokban kell arról beszélgetniük, hogy kinek mi az elhatározása, aki hamarabb kitalálja a másikét, nyert.

Korábban írtunk már a Szemtanú című történelemkönyvről (ITT), amely napilapstílusban ír történelmi eseményekről. A brit The Sun című bulvárlap (ami eddig főleg a 3. oldalán domborító hölgyekről volt híres) hasonló projektbe kezdett és könyv formában is megjelentette a Hold Ye Front Page nevű gyűjteményt (IDE KATTINTVA). Három nagy kategóriában találhatunk itt címlapokat: Történelem, Tudomány, Sport. Mindegyiknél vicces, bulvárstílusú, de fontos adatokkal teli cikkeket olvashatunk.

Ilyen például amikor Kr. e. 20 000-ből Ug Grunt panaszkodik, hogy a jól megszokott bölényfestmények helyett kéznyomokkal díszítették barlangjának falát. Az öreg Ug nagyon fel van háborodva, de mi a háttéranyagban olvashatunk róla, hogy így született meg a művészet. Adja magát, hiogy angol órán használjuk fel az oldalt, de a bővebben után egy másik ötletet is adunk!