Az utóbbi hónapokban a csapból is mesterséges intelligencia folyik, köszönhetően annak a radikális fejlődésnek, amit az MI által vezérelt csetbotok produkálnak. Sokan töprengtek már arról, hogy vajon milyen hatással lesz mindez az oktatásra és a felvázolt lehetőségek között a hurrá-optimistától az oktatási Armageddont jóslóig mindenféle van. A lehetséges eszközök remek gyűjteménye található meg IDE KATTINTVA. Természetesen az első gondolata szinte mindenkinek az volt, hogy miként tudják a diákok majd csalásra használni ezeket az eszközöket, bizonyítva ezzel, hogy a tanár-diák viszony ma is sokkal inkább rabló-pandúr és nem kooperatív munka. Sokan az esszé, a klasszikus számonkérések végét jövendölték (mi is megnéztük hogyan teljesít az érettségin a ChatGPT), meglehet, nem ezek az igazi kérdések, hanem sokkal inkább az, hogy miként alakítják át ezek az eszközök a tudás szerkezetét és ehhez miként lehet és kell alkalmazkodnia a tanításnak.

Az internet egyik legjobb tulajdonsága amit a tanításban lehet használni, hogy az egész világot be lehet emelni a tanterembe. A Kästner által elképzelt replülő osztály ma már könnyedén megvalósítható, a világ bármely pontjáról nézhetünk élő képet, webkamerákat. Különösen izgalmas lehet ez, amikor az élővilágról tanítunk, akár a hazairól, akár a nagyvilágéról. Tele van az internet jobbnál jobb webkamerákkal, amikkel madárfészkekbe, vadlesekbe, vadetetőkbe pillanthatunk be. A BirdCAMs oldalon (IDE KATTINTVA) egy térképen válogathatunk közülük.

A kémia sokaknak mumus tantárgy, könnyű elveszni benne, könnyű feladni. Az sem segít, hogy egyre kevesebb helyen van szakos tanár, aki tanítsa. Így aztán minden segítség jól jöhet, például a remek Chemicalaid oldalé is (IDE KATTINTVA). Vizsgálhatjuk például a periódusos rendszer elemeinek tulajdonságait különféle összehasonlításokban (ITT ), megnézhetjük egy vegyületben az oxidációs számokat (ITT).

Remek játékot ajánlunk ma, kicsit hasonlít a GeoGuessr nevű alkalmazásra, de az sajnos fizetős lett, regisztrálni kell rá - bonyolult. A Cityguesser(ITT TALÁLHATÓ ) egy kicsit kevésbé kidolgozott, egyszerűbb, mégis remekül hazsnálható - áén nylevtanításban szoktam kommunikáció, képek leírása, történetmesélés tanítására használni. Az ötlet nem bonyolult, ledobnak a világ egyes részein (választhatsz, hogy bárhol, de lehet szűkíteni Európa vagy Amerika nagyvárosaira, valamint van híres épületek, emlékművek játékmód is. Emellett ha szeretnénk osrszágokra koncentrálni (pl. Oroszország, Ausztrália stb.), ezt is megtehetjük. Ebben a játékban nem a Google Maps alapján navigálhatunk, hanem egy videót kapunk az adott városról, és ebből kell kitalálnunk, hol járunk.

Nincs forróbb téma manapság a mesterséges intelligenciánál. Bár a legnagyobb zajt a ChatGPT-vel írt esszék és a Dall-E-vel készült képek csapták, a technikát legalább annyira, ha nem jobban lehet használni programok írására. Mit jelent ez vajon az oktatás számára? Ha majd az MI-k írják a programokat, akkor nem is kellenek programozók? Továbbra is olyan fontos a kódolás oktatása, ahogy azt eddig minden 21. századi pedagógiáról szóló könyvben, előadásban, podcastban és TED-talkban mondták évek óta? Gondoltam, kipróbálom magam is, íme az eredmény és a tapasztalatok:

Az adat az új olaj mondják sokan, hozzátéve azt is, hogy amiként a nyerolaj sem ér semmit finomítás nélkül, úgy az adotak sem érnek semmit, ha nem tudjuk megfelelően megjeleníteni őket. Persze ez sem nagy újdonság, az adatvizualizáció egyik úttörője Florence Nightingale volt, aki látványos grafikonokkal győzködte a brit képviselőket az eglszségügyi reformokról. Mára már az adatértelmezés és megjelnítés egyike lett a fontos 21. szőzadi képességeknek, amiket érdemes tanítani az iskolában is. Ebben lehet nagy segítség az ingyenes RAWGraphs alkalmazás (IDE KATTINTVA).

Diákjaimmal beszélgetve megdöbbentő volt, hogy szinte minden lánynak volt története utcai zaklatásról. A füttyögetéstől a beszólásokon át a fizikai erőszakig terjedt a skála és senki nem volt kivétel. FOntos lenne, hogy a diákok legyenek felkészülve arra, hogy mit tehetnek ebben az esetben, vagy éppen mit tehetnek, ha szemtanúi ilyennek. Ebben lehet igazi segítség a Take the stand up digitális tananyaga (IDE KATTINTVA). Megéri rászánni az időt akár az osztályfőnöki órán is.

Lassan a csapból is az folyik, hogy miként változtatja meg az életünket a mesterséges intelligencia. A jóslatok ugyan gyakran túlzónak tűnnek és arról is lehet vitatkozni, hogy mennyiben nevezhető egyáltalán intelligenciának ez a dolog, amit használunk, de az biztos, hogy valami izgalmas áttörésnek lehetünk a tanúi éppen. Nagy kérdés persze, hogy van-e és lesz-e bármi hatása az oktatásra? A jelenlegi rendszerek jellemzőan nagy adatmennyiségekből tudnak dolgozni, az osztálylétszámok viszont ritkán érik el a párezret, ami egy jó mesterséges intelligencia modell megalkotásához kellene. Megvallom, én még nem láttam azt, ahogyan MI-t használok a tanításban egészen mostanáig (bár feliratozó és fordító alkalmazásokat már használtam és azok is ilyen technológián alapultak, de az nem számít). Egész mostanáig, történt ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia a számok és a szövegek világából a képek világához is elérkezett.

Egyre többször fordulhat elő, hogy olyan diák van az óránkon, aki nem tud magyarul. Nem könnyű helyzet, hiszen egyszerre kellene vele is foglalkozni és persze az osztály többi tagjával. Ezt az elsőre megoldhatatlannak tűnő helyzetet segíthet megoldani a technika. A neurális hálózatoknak köszönhetően már egyre jobbak a diktálást rögzítő és a fordító alkalmazások, a kettő együtt pedig lehetővé teheti, hogy a tanári előadást élőben fordítva követhesse egy diák. Szerencsés helyzetben a fordítás még rögzítésre is kerül, így azt később ellenőrizheti is a tanár. Jó kombináció lehet erre a célra Microsoft Translator és a OneNote. EBBEN A VIDEÓBAN látható miként.

Az Activebound ITT TALÁLHATÓ egy kellemes, jól használható oldal, ahol kincskeresést tervezhetünk például iskolai csoportok városnéző programjához. A működése nagyon egyszerű, és tanulni sem kell. Regisztráció után, létrehozva egy új 'bound'-ot, már kezdhetjük is a feladatok összeállítását. Közel 10 funkció közül választhatunk, amelyek szerepelhetnek az akadályversenyen. Meg kell találni egy helyet (mondjuk kis nyíllal odavisz, szóval annyira nem nehéz), információs, leíró akadály is lehet, de lehet kérdés, vagy akár feltölthetünk képet, videót, hangot az egyes állomásokhoz. És persze lehet teszteket is csinálni. Az ingyenes verziónak vannak korlátai, de az is teljesen jól használható. Az még fontos lehet, hogy ha pl. iskolán belül szeretnénk használni, nem biztos, hogy jó lesz, mert annyira nem tűpontos a helymeghatározás, azaz hiába szeretnénk a könyvtárban egy 'bound'-ot tervezni, egy 20 m-es körben már úgy veszi az alkalmazás, hogy megérkeztünk. A diákok az appot letöltve tudnak játszani.