Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Amikor bármilyen helyzetben csoportokat alakítunk, akár táborokban, akár az osztályteremben, ha kooperatív módszerrel dolgozunk, az egyik első dolog, amit érdemes megcsinálni, az identitás játék. Egészen másképpen viselkedik egy csoport, ha van neve, zászlója, indulója, plakátja, mintha csak egymás mellé ültetett gyerekek halmaza. Nincsen ez másképpen a virtuális terekben sem. Ha virtuális osztályteremben dolgozunk, érdemes ott is egy kicsit a saját közeg testre szabásával foglalkozni. ha úgy tetszik a virtuális identitással törődni. Ebben jöhet jól az Avatar maker (IDE KATTINTVA), ahol pár kattintással csinos avatart készíthetünk magunknak, vagy akár véletlenszerűen generálhatunk is. A képet aztán leölthetjük és bárhol alkalmazhatjuk, ahol kedvünk van rá.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Most, hogy véget ért a Trónok harca, talán fel elhet egy kicsit kelteni az informatika iránt is érdeklődő diákok kedvét egy saját Trónok harca térképpel. A Florish nevű vizualizációs oldalon található meg egy teljesen szemályre szabaható térkép (IDE KATTINTVA), amit felhasználva mindenki elkészítheti a saját változatát. Ugyanitt még egyéb adatsorok vannak, amikkel izgalmas vizualizációkat csinálhatunk, vagy éppen a csinálhatnak a diákok a sorozatról. Hátha ezzel sikerül felpiszkálni az érdeklődésüket az adattudomány iránt!

A mai poszt egy - sajnos csak angol nyelven elérhető - rendkívül érdekes kísérletről szól! Az ötletet ezúton is köszönjük Novák Károlynak :) . A Thinkalong.org oldala (ITT TALÁLHATÓ) a fenti 3 elvet követi. Először nyomozni ('investigate', ) kell a diákoknak, ahol gondosan válogatott tartalmak segítségével tanulhatnak érdekes dolgokról. Ezután jön a Gondolkodj elem ('Contemplate'), ahol kártyákon kapnak további kérdéseket a diákok, amiről gondolkodniuk kell. Végül jön a Vita ('Debate'), ahol online, vagy akár offline is vitázhatnak a felmerült kérdésekről. Letisztult, világos, egyszerű struktúra. És nem is kell hozzá weboldal, bármikor lehet ebben a rendszerben projekteket szervezni.

A Mixamo oldala (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy rendkívül érdekes kísérlet, az Adobe csapatához tartozik, és összesen két dolgot tud: egyrészt tudunk benne elég sok karakter között válogatni, amelyekből kiválaszthatunk egyet. Ez egy elég impresszív oldalon jelenik meg. Miután a karaktert kiválasztottuk, rengeteg mozgást tehetünk rá - pl. ütés, ugrás, vagy szomorúan, magunkba zuhanva ülés), és ezt a két szintet egymásra húzva iszonyú érdekes, ahogy a karakter életre kel. Ezután van pár beállítás (pl. ilyen a karakter két karának a távolsága), és már el is készült a 3D-s karakterünk, akit letölthetünk. A gond itt az, hogy olyan környezet kell hozzá (pl. Unity), ahol ezekből a karakterekből akár videójátékokat lehet programozni. Ez még lehet túlságosan nagy kihívás, ezért meg lehet egyszerűen hekkelni a rendszert, és egy képernyővideót készíthetünk az elkészült 3D-s karakterről. Ezeket egymás mellé rendelve, akár MoviMaker-ben is remek kisfilmeket lehet készíteni :)

Végigolvasva kedvenc költőnk Összes-ét, egészen a mai napig kénytelenek voltunk szomorúan letenni a könyvet, vagy újra az elejére lapozni. Mindezt tettük abban a tudatban, hogy - hacsak valami irodalomtörténeti csoda nem üt be - NEM lesz soha többé új József Attila, Ady, vagy éppen Kassák vers. 'Egészen a mapi napig' - ütheti meg joggal a fáradt internetböngésző fülét a halvány remény röpke szikrája. 'Mi történt, mi történhetett?' Nos, nem kevesebb, mint a Versgenerátor (ITT TALÁHATÓ ) születése, amely egyetlen kattintásra, a számunkra kedves, kiválasztott költő képzelt tollából újabb csodát vet képernyőre. Egyelőre Arany, Ady, József Attila, Kassák és Pilinszky található a rendszerben, de az oldal tervezői gondoltak a komplex ízléssel rendelkezőkre, számukra a 'Vegyes' versgenerációt ajánljuk. A lapozás után egy friss, ropogós, azonnal elemezhető Vegyes verset is közzé teszünk.