A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Egyre gyakrabban lehet a digitális történetmesélés kifejezést hallani, ami valamiféle izgalmas, új, a tanításban használható eszköz lehet. Tény, hogy a digitális világ nagyon sok olyan eszközt ad a kezünkbe, amikkel sokkal gyorsabban, sokrétűbben vagy akár viccesebben mondhatunk el, mutathatunk be egy történetet. Ilyen a Google Story Builder is (ITT TALÁLHATÓ), amivel egy közös dokumentumszerkesztésen keresztül mutathatunk e egy történetet. Meg kell adnunk a szereplőket,majd azt, hogy ki mit mond vagy ír és már kész is a videó, amit megoszthatunk a többiekkel. Talán érthetőbb ha egy példán keresztül mutatjuk meg IDE KATTINTVA látható Kossuth és Széchenyi vitája, az ifjú Petőfi közbeszólásaival.

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.

Ha lehet (ls ha van némi igény rá), szívesen szervezek ún. tartalom-alapú nyelvórákat, ahol a nyelv valóban csak a vivőanyag, és amiről igazából szó van, az valami más. Az interaktív Pearl Harbor térkép esetében a japán támadás éppen. Mindez nagyon igényesen és szépen kivitelezve, viszont cserébe elég sokáig töltődik (félő, hogy az oldal meghaladja a mai magyar közoktatás sávszélességét). Cserébe viszont nagyon igényes, és menő, ahogy az interaktív térképen mozogva, akár túlélők személyes történeteit megismerve, mozaikokként összerakhatjuk az eseményeket. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és valóban legyünk vele türelmesek!

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

Október 13-án szombaton az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium 7. és 8. évfolyam útnak indult a városban, hogy nem hagyományos módon emlékezzenek meg az 1956-os forradalomról. A megadott feladatsor és nyomok alapján állomásról állomásra haladva, digitális tartalmakat és papír alapú dokumentumokat kombinálva ismerkedtek meg a diákok 1956 néhány fontos helyszínével és szereplőjével.
A feladatsor kezdetén diákok összegyűlnek a gimnáziumban, kb. 10 fős csapatokra bomlanak, és megkapják az instrukciókat az őket kísérő tanártól. Kézbe veszik az első borítékot az első feladvánnyal, és a megfejtés alapján elindulnak a városban. Végiglátogatják a helyszíneket, ahol újabb és újabb feladatok várnak rájuk. A helyben, borítékban talált instrukciókat együtt kell használniuk a digitális tartalmakkal, melyek eléréséhez minden szükséges információt előre megkapnak. Az utolsó állomás megfejtése visszairányítja őket a gimnáziumba, ahol előre felállított panelekre szabadon ragaszthatnak, rajzolhatnak, írhatnak felhasználva a séta során gyűjtött anyagokból azokat, amik a legjobban megfogták őket.

Milyen lehet gőzhajót tervezni? A Full Steam Ahead című játékban bárki kipróbálhatja (IDE KATTINTVA). Egyre nehezebb feladataink vannak, egyre komolyabb kihívásokkal nézhetünk szembe. Közben persze történelmet és fizikát is tanulhat a diák, megtanulhatja, mi a különbség a fa- és az acél hajótest között, a vitorla, a lapátkerék és a propeller meghajtás között. Teljesen szabad kezet kapnak arra, hogy tervezzenek.

Nagy örömmel számolunk be mindig magyar kezdeményezésekről. A mai, amelynek a neve Mistory, pedig kifejezetten aktuális, hiszen egy október 23-ával kapcsolatos kalandjátékot fejlesztettek ki. Ha valaki szeretné végigizgulni az eseményeket, töltse le és járja végig az utat. Az alábbiakban mindent elmondunk az alkalmazásról, a szerzők, fejlesztők saját szavaival. Érdemes belelapozni! Részletek a lapozás után, vagy az app weboldalán, itt: www.mistorygame.com

A Kahoot! hihetetlen sikere után lehetett arra számítani, hogy előtűnnek azok a játékok, amik hasonló mechanikára épülnek. Ilyen a GameOn World nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon vagy indíthatunk egy saját játékot, vagy csatlakozhatunk egy elindított játékhoz. Ha saját játékot indítunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen kérdések legyenek. Lehetnek városok, amiket el kell helyezni a térképen, események, amiknek az időpontját kell megbecsülni vagy éppen sporttal, tudománnyal, filmekkel kapcsolatos kérdések. It a kérdések véletlenszerűen jönnek, nem mi állítjuk össze őket.