Sajnos így a karantén idején nem lehet múzeumba menni, így nincs arra lehetőségünk, hogy remekműveket eredetiben csodáljunk meg. A online múzeumlátogatás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy-egy nagyszerű művet olyan közleről nézzünk meg (és annyi ideig), ahogan a múzeumbn biztosan nem lenne esélyünk. Az amsterdami Rijks múzeum weboldalán nem csak közelmehetünk egyes képekhez, hanem bizonyos izgalmas részletekre külön fel is hívják a figyelmünket (IDE KATTINTVA). Nem csak a művészet órán lehetnek érdekesek ezek a képek (és tárgyak) Pietersz van de Venne festménye a Protestánsok és katolikusok például történelemből a reformáció tanításánál is remek forrás lehet.

"Mi lenne, ha a gépemen összegyűjtött jegyzeteket valahogy egy blogon publikálnám?" - kérdezte magától egy budapesti történelemtanár, majd elindította a Digitöri nevű blogot. Először a kilencedikes, majd a további évek témaköreit is feldolgozza lassanként. Mindezt teljesen egyedül. Az oldal mondjuk inkább 'töri', mint 'digi', a digitális technológiákat a blog, mint formátum képviseli. Ugyanakkor érdemes belegondolni, milyen tananyagbőség lenne ebben az országban, ha minden tantárgyból lenne 20 hasonlóan megszállott (a szó legnemesebb értelmében) tanár, aki hajlandó időt és energiát fordítani a tudásmegosztásra.

Jó hír! A Pécsi Tudományegyetem Digitális nevű online adatbázisába bekerültek a Nevelésügy Szemle 1937 és 1943 között megjelent számai (ITT TALÁLHATÓAK ). Ettől önmagában talán keveseknek lesz libabőrös a háta, ugyanakkor rengeteg rejtett kics található a lapszámokban, amit igenis érdekes és tanulságos olvasni. Ilyen a 'Magyar diák nyara' 1943-ban, vagy hozzászólás a 'Magyar irodalom tanításának válságához' egyetlen számban, és szinte minden egyes írás, amellett, hogy érdekes kordokumentum (helyenként 'kórdokumentum'), a mai világunk számára is tartogat dilemmákat, remek összehasonlítási lehetőséget például annak tekintetében, hogy milyen gondok voltak a tanításban akkor, és most. Annyira mások, valóban?

BLM - egyre többen ismerkednek meg ezzel a rövidítéssel. Black Lives Matter - azaz a fekete életek is számítanak. A már hónapok óta tartó tüntetésfolyam és világszintű felháborodás pontos megítéléséhez, értelmezéséhez (történelmi kontextusban) azonban talán nem minden magyar diáknak áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű információ. A The New York Times egy kiváló (leginkább képanyagból, esszékből, cikkekből álló), gyűjteményt állított össze, amit The 1619 Project néven tett közzé (ITT TALÁLHATÓ ). Érdekesség, hogy egy republikánus szenátor (Arkansas államból) be is adott egy 'Az amerikai történelem megmentéséről' szóló törvényjavaslatot , amely megtiltaná szövetségi források használatát az adott tananyag tanításához. Így még érdekesebb az oldal, ugye? :)

Hogyan lehetne a 150 éve történteket közelebb hozni a diákokhoz? Ahogyan bármi mást is: mémekkel! Ezt a tételt bizonyította be a zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola történelemtanára Damm Károly, aki a 7/a-ban adta meg a lehetőséget a diákoknak arra, hogy történelmi mémeket készítsenek. A feltétel csak annyi volt, hogy azok legyenek szalonképesek és valamilyen történelmi ismeretet tükrözzenek. Mint látható, az elkészült munkák mindezeknek tökéletesen megfelelnek. Még olyan finomságok is megtalálhatóak bennük, mint a kávéház valódi neve, ahová Petőfi ment, vagy akár, hogy miként akadályozta az ősiség törvénye a fejlődést Széchenyi szerint. Nézzétek végig a galériát, nagyon szórakoztató!

Eredetileg a fantasy szerepjátékosok számára készült az Inkarnate nevű oldal (IDE KATTINTVA) amivel csinos térképeket lehet rajzolni. De elképzelt világok nem csak a fantasy világokban vannak, így könnyedén felhasználhatjuk az órán is. Az eszköz ingyenes változatával is nagyon csinos térképek rajzolhatók, amiket képként tölthetünk le. Semmi akadálya nincs, hogy így pontos térképek készüljenek a Százholdas Pagonyról, a Négyszögletű Kerekerdőről vagy éppen Rumini utazásairól.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Sokat gondolkodom arról, hogy vajon milyen oktatási tartalmakat lehetne készíteni, amely a videót, mint formátumot jól használja. Felső tagozatban, és középiskolában lett is egy ötletem, amelyről később még több szó lesz, viszont nekem nagyon tetszik a Tökéletlen történelem nevű YouTube csatorna (ITT TALÁLHATÓ), amelyben nagyon kreatívan használják fel a szövegek kreatív illusztálására használható ún. doodle videók koncepcióját, ráadásul úgy, hogy az végig érdekes tud akár maradni. Azt érzi a néző, mintha valóban egy rajzfilmet nézne, a szöveg (szerintem) jól megírt, érthető, és a célcsoporthoz igazodik. Érdekes tartalmak, és olyan koncepció, amivel akár lehetne kezdeni valamit szélesebb körben is.

Régi nagy kedvencem a tartalom alapú nyelvoktatás, ahol a nyelv csupán 'vivőanyag', és más tanrtárgyhoz tartozó tartalmat tanulunk (meglepő, de legalább annyiszor találkozik kollégák elutasításával, mint tamágatásával - mondván, aki nem történelem tanár, az ne foglalkozzon történelemmel). No mindegy, erre ajánlunk ma egy interaktív térkép gyűjteményt. IDE KATTINTVA például Odusszeusz utazásait követhetjük nyomon némi interaktivitással. Ha ez valakinek kevés, akkor ajánljuk a Nagy szerelmek című térképes kincskereső játékot, ahol legelőször Antonius és Kleopátra szerelmének helyszínét kell megtalálni úgy, hogy ráközelítünk a városra a térképen. Amint ezt megtettük, már meg is jelenik a következő feladatunk. Eza játék INNEN ÉRHETŐ EL. Természetesen, ha elakadunk, kaphatunk segítséget, illetve azért az internet korában nem annyira nehéz megtudni, hogy hol zajlott ez a románc. És így tovább. Illetve, ha valakit az összes interaktív térkép érdekel, IDE KATTINTVA szemezgethet a végtelen térképözönben.