Remek oldalra akadtam a YouTube-on. Mivel lehetséges annotált videókat készíteni az oldalon (ez nem újdonság), az is valószínű volt, hogy előbb-utóbb elkészül néhány jó minőségű, érdekes interaktív történeteket készíteni. A kedvencem IDE KATTINTVA található (angolul sajnos). A történet 30-40 mp-es részekből áll, miután mindig választanunk kell, hogy merre megyünk tovább. Döntéseinknek megfelelően más-más vége lehet a történetnek. A sztori tinédzserekről szól, és bűnözésről (pl. mit tegyünk, ha egy haverunk megállít, és ad nekünk egy kést, hogy vigyázzunk rá). 25-30 perc alatt lel lehet játtszani a történetet, akár több különböző úton. Remekül lehet például a szavazórendszereket használni, hogy a csoport együtt dönthessen a gyerekek sorsáról.

A weben bőven találhatunk ilyen-olyan diagramszerkesztőket, ezek sorába áll be a Gliffy (IDE KATTINTVA) is. Ami kiemeli a tömegből az a választható nagyszámú minta. Ezek a klasszikus vagy éppen a szoftverfejlesztéshez használatos diagramok nagyban megkönnyítik a munkát Segítségükkel nagyon gyorsan készíthetünk el látványos ábrákat.

Nem kell megijedni a regisztrációtól sem, a Gliffy azonnal ad nekünk egy 30 napos prémium elérést ingyen, ezután, ha nem fizetünk használhatjuk tovább az alapelérést, ennek egyetlen korlátja, hogy egyszerre csak 5 diagramunk lehet, ha újat akarunk, törölni kell egy régebbit.

Reggeli apró bónusz: ERRE A LINKRE kattintva nagyon szép, igényes, bejárható panorámakép található a 4-es metró egyik készülő állomásáról (ha jól tudom, a Gellért téri megálló, de lehet, hogy tévedek. Megj: imosrt már biztos, hogy tévedtem, ez a Fővám téri megálló - köszönjük az információt!). Bár ezt én például soha nem használtam (nem is fogom szerintem) órán, talán másnak érdekes lehet, vagy csak saját szórakoztatásunkra is lenézhetünk a metróba - még mielőtt készen lenne.

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

A My Solar System (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű módja annak, hogy megértessük a diákokkal, miként is működik a Naprendszer. Legfeljebb négy testet helyezhetünk el, megadhatjuk a tömegüket és a kezdeti sebességüket, majd figyelhetjük, miként mozognak.

Vannak előre megadott beállítások is, amikkel például megfigyelhetjük, miként is alakul ki egy csillag-bolygó-hold rendszer.

Újabb anyagunk a SMART Notebook tippek / trükkök gyűjteményében a táblázatokról szól. Hogyan tudunk táblázatot létrehozni, mi mindent kezdhetünk a táblázatokkal stb. Természetesen nem fért bele 1-2 percbe minden, amit táblázatokkal kezdhetünk, de azért bízunk benne, hogy hasznosnak találja mindenki a trükköt, aki SMART Notebook-ot használ (de még ersetleg nem mert a táblázatokhoz nyúlni, mert nem tudta, hogyan is építhetné bele őket az órájába - hasznosan. Lapozás után bemutató videó!

Videókkal bőven illusztrált, nagyon tanulságos, ugyanakkor igényesen kivitelezett játékra bukkantunk: az Inside Disaster (Haiti) - IDE KATTINTVA található - játékában 3 szereplő közül választhatunk (túlélő, segélyszervezetnek dolgozó szociális munkás, illetve újságíró), és lépésről lépésre döntéseket kell hoznunk (pl. összedőlt a házad, elkezded-e megpróbálni kiásni a vagyontárgyaidat, vagy elmész segíteni másoknak). Nagyon fiataloknak nem ajánljuk az Inside Disaster-t, eléggé mellbevágó videórészletek, mondatok hangzanak el (ezért is idézőjelben írtuk a játékot). Mivel a koncepció világos, a feladatok egyértelműek, és nagyon igényesen kivitelezettek (a helyszínen készült videókkal illusztráltak mindent), nem kell magyarázgatással tölteni az időt, hanem lehet virtuálisan botorkálni a romok között.

Éppen egy órámra készültem, és több országról próbáltam érdekes adatokat gyűjteni. Régi kedvencem az Information is beautiful nevű oldal (ITT ÍRTUNK róla), most egy órai használatát szeretném leírni (nem csak angolórán működik, én is magyarul használtam). A sok kép közül én azt választottam, amelyik a 'Valamiben minden ország a legjobb' címet viseli, és feírtam az interaktív táblára 10 adatot (pl. a legtöbb orvos, vagy éppen az 1 főre jutó sorozatgyilkosok száma) és a gyerekeknek találgatniuk kellett, hogy vajon melyik ország lehet (ha nem is tudták az országot, annyit megtippeltek, hogy afrikai, vagy fejlett ország a válasz). Ezután mellétettem az országokat (de nem a megfelelő sorrendben) és meg kellett próbálniuk összepárosítani a tényeket most már a megadott országokkal. Végül megnéztük a választ, és ellátogattunk az oldalra, hogy néhány további érdekességet is megnézzünk. Az infografika ITT TALÁLHATÓ, mellélten pedig az a nagyon primitív, SMART Notebook szoftverben készült anyag, amit használtam - nem Notebook tananyag minta, inkább illusztráció!

Mindig öröm, ha interktív táblát használó pedagógusok, vagy hallgatók kérdése jut el hozzánk. Ha tudunk, megpróbálunk segíteni, mint ahogy az alábbi kérdés kapcsán is (a kérdés után lapozva videót is lehet találni a válaszhoz!). Szóval a kérdés: Az a tervem, hogy a táblánál megkezdett mondatokat a többiek fejezzék be, és írják fel a táblára az egyes mondatok befejezését. Az így (félig géppel, félig az elektronikus tollal) írott mondatokat ezután szeretném más sorrendbe rakni, hogy egy adott szempont szerint csoportosíthassam őket. A programot azonban nem tudom rávenni, hogy a mondat gépelt részével együtt a tollal írott is együtt mozogjon. Csak egy bonyolult megoldást sikerült találnom, amelyhez a billentyűzetet kellene használnom, de mivel az a terem sarkában van, és hátat kellene fordítanom a csoportnak, ezt nem tartom üdvözítő megoldásnak. El lehet érni valahogy máshogy, hogy a mondat két része az érintőképernyőt használva is együtt mozogjon, vagy inkább kerüljem meg a problémát? (Meg tudom kerülni, csak gondoltam, látványosabb lenne a fent leírt megoldás.)

Mai SMART Notebook tippjeink szerkesztési jellegűek. Ha jobban belegondolunk, egy Notebook szoftverben elkészített óra tulajdonképpen hasonlít egy könyv, vagy egyéb kiadvány szerkesztéséhez. A lapozás után abban szeretnénk segíteni, hogy a Notebook óra tervezésénél mi az, amire feltétlenül figyelni kell. Vagyis nem vicces trükkök következnek, hanem nagyon praktikus, alapvető tanácsok (pl. az oldal hátterét változtassuk meg fehérről valamilyen nagyon halvány pasztell színre, hogy a gyerekek szeme ne kezdjen kifolyni, miután 90 perce nézik intenzíven a vakító fehér táblát stb.