A YouTube hivatalos statisztikai oldalát böngészve iszonyatos számokat találunk, úgymint 72 órányi videót töltünk fel minden percben, és annyi letöltést regisztráltak (már 2011-ben), hogy a világon minden emberre jutott 140 videó megtekintés. Ez sok, lássuk be. Mit tehetünk, ha szeretnénk valahogy tájékozódni arról, hogy éppen mi a 'menő' a YouTube-on? Erre kiváló a Devour oldala (ITT TALÁLHATÓ), amely a legnépszerűbb YouTube videókat gyűjti össze. Persze lesz ezek között sok értelmetlen, vagy vicces(kedő) videó, de azért érdemes bízni az oldal látogatóiban - viszonylag gyorsan lehet olyan videót találni, amelyet akár az órán is felhasználhatunk, vagy csak megoszthatunk a diákokkal. Szintén jó arra az oldal, hogy egyetlen kattintással képben legyünk a feltöltött videók népszerűségi trendjei terén, akár a diákokat megelőzve is!

Korábban is említettem már, hogy volt szerencsém részt venni a lisszaboni e-Twinning konferencián. Több mint 500 tanár volt itt a kontinens minden országából, kiosztották a legjobb projekteknek járó díjakat és műhelymunkákon is részt vehettek. Én egy ilyen műhelyt vezethettem, a vizuális eszközök használatáról volt szó.

Népszerű volt a foglalkozás, jó néhány pótszéket kellett behozni, majd egy megtelt feliratot is az ajtóra. A munka műhely jellegét azzal próbáltam erősíteni, hogy a jó ötletekért Túró Rudi járt, nem is hiába, mert sikerült aktivizálni a hallgatóságot. A bemutatott eszközök egybegyűjtve IDE KATTINTVA érhetők el.

A Big Think oldalát (bár angolul van) nem csak angolórán lehet(ne) használni, hiszen rengeteg izgalmas gondolat található itt rövid (vagy hosszabb) interjúk formájában. Kifejezetten ideális órai használatra, hogy a legtöbb videó kisebb (2-5 perces) részletekben is elérhető. Lapozgathatunk a sok érdekes ember érdekes gondolatai között, de belenézhetünk a tematikus kereső kategóriáiba is, ahol olyan provokatív címekkel találkozhatunk, mint extrém biológia, a Föld és azon túl, vagy éppen új világrend. A videók azonban teljesen jól használhatóak, nem jellemzi őket a címek alapján esetleg elvérhatő szélsőségesség.

A flexagon olyan papírból készített alakzat, amit különböző oldalaira fordíthatunk át. Ez így nagyon érdektelenül hangzik, valójában viszont remek játékok ezek, amire gyerek felnőtt egyaránt rácsodálkozik. Az első flexagont a brit matematikus Atrhur Stone fedezte, amikor papírcsíkokat hajtogatott. A Princeton Egyetemen több társa is rákapott a flexagonok készítésére és matematikai leírásukra is, többek között Richard Feynmann. Flexagont készíteni nagyon könnyű (a későbbiekben egy videót is mutatunk róla), akár napköziben, akár kézműves foglalkozáson érdemes vele megpróbálkozni.

Természetesen azért került a TanárBlogra ez az téma, mert bőségesen találunk webes segítséget ilyen alakzatok gyártásához. INNEN TÖLTHETŐ LE egy program hexaflexagonok készítéséhez, ITT VAN az online változata is. EZEN AZ OLDALON egy pdf minta található, EZ PEDIG mindenféle hexagonról ír és mutat ötleteket.

I thought since this part of our website deals exclusively in ESL / EFL, it might make sense to write in English. Hope the bilingual twist will not put off too many people. Anyway, today's EFL idea is about conditionals and commercials. In these commercials there is a chain of events that will readily yield themselves to be used to teach conditional sentences. Any 'type', actually. All you have to do is mute the video and ask students to write down how they feel the chain of events unfolds. Then check. Alternatively, ask them to use the 'second conditional' to narrate what might happen in each case. Quite entertaining, loads of language output, might even lead to discussion and also fun. Students will want to do the exercise, I promise :) There are altogether 3 commercials, each about 30 seconds long, so plenty of stuff to write and talk about!

A színekről tanítottam, és megpróbáltam anyagot gyűjteni hozzá. Végül ezeket használtam, hátha másnak is érdekes: a) Colour test (ITT TALÁLHATÓ), amelyben a feladat az volt, hogy arra a színre kattintsanak, amilyennel a felirat készült, ne arra, amit a felirat mond (pl. ha kékkel írták azt, hogy sárga, akkor az kék, nem sárga). Nem bonyolult, de vicces játék. b) bevittem ezt a nem annyira bonyolult videót a témában, elég rövid volt és működött. Azért lehet érdekes, mert elég jól lehet jegyzetelni, hogy melyik szín mire jó, vagy mit jelent. c) nagyon szeretem az infografikákat, itt ezt használtam, amely további információt ad a színek jelentéséről. Szerintem szerették a diákok és elég sok hasznos szó, kifejezés volt az anyagban, ráadásul szívesen beszéltek a témáról.

Nagyon sikeres órákat szoktam tartani a japán uzsonnadobozokból (lunch boxes). A lényeg annyi, hogy Japánban láthatóan sokan híúsági kérdést csinálnak abból, hogy a gyerekeik ebédje hogyan néz ki. És itt ne csinosan elrendezett falatkákra gondoljunk, hanem egy külön művészeti formára, amelyben a szülők kiélhetik minden kreativitásukat. IDE KATTINTVA egy keresés eredményét mentettem el, ezek közül lehet szemezgetni, tényleg nem érdemes kihagyni! Ráadásként találtam a BBC-n egy rövid tudósítást is a jelenségről, itt érdekes kulisszatitkokat is megtudhatunk a japán iskolába vitt ebédekről, ez ITT TALÁLHATÓ.

Egy érdekes, 5 perces videót ajánlanék ma mindenki figyelmébe, amelyben egy amerikai műsorban amerikaiak magyarázzák el azt, hogy mikét és miért működik jól a finn oktatási rendszer. B2 szinten és felette szerintem remekül használható a videó - mondjuk emelt szintű érettésgire készülve - mivel elég sokszor ismételnek meg benne mindent, ugyanakkor világosan kirajzolódnak a finn oktatási rendszer legfontosabb elemei - különösen éles kontrasztban az ameriakiak számára természetes szereppel, amit a közoktatásnak (szerintük) be kell töltenie. A videó ITT TALÁLHATÓ, én azt gondolom, hogy vitaindítónak is remekül használható, hiszen érdekes lehet mondjuk a mi oktatási rendszerünkkel összevetni!

Az idei PIL Fórumon nagyon sok érdekes projektet láthattunk, de számunkra kiemelkedett az egyszerűségével és mégis korlátlan lehetőségeivel Tóthné Bán Gyöngyi munkája, a világra nyitott angolóra. Semmilyen nagy technikai bravúrt vagy felszerelést nem igényel, akár még kivetítő sem kell hozzá, mégis fantasztikus élmény lehet a diákok és a tanárok számára egyaránt.

A Skype in the classroom használatáról van szó (ITT TALÁLHATÓ), segítségével a balatonboglári alsósok amerikai, indiai, nepáli és koreai gyerekekkel beszélgettek, játszottak együtt. Gyöngyi projektjei megtalálhatók ITT és ITT. Akit érdekel, hogy pontosan miként is kell ezt csinálni, annak elmagyarázza maga Gyöngyi az alábbi videóban:

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.