Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára:

Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Noha az esemény politikai megítélése igen sokrétű, abban nincs vita, hogy olyasmiról volt szó, ami azóta is meghatározza hazánk sorsát. Nem könnyű ezt a témát alaposan és objektíven bemutatni, minden segítség jól jöhet hozzá.

2006-ban készült el Trianon szindróma című film, aminek fő szakértője Ablonczy Balázs, aki könyvet is írt a témáról. A 95 perces film, amiben mai történészeink szína-java megszólal teljes egészében megtekinthető az IndaVideó oldalán (IDE KATTINTVA). Érdemes lehet rá szánni két történelem órát, de a differenciálás jegyében ki is adhatjuk a legérdeklődőbb diákoknak. A filmet még a saját blogunkba vagy digitális osztálytermünkbe is beágyazhatjuk. Így:

Itt a TanárBlogon lelkesen írtunk többször is az infografikákról (például ITT és ITT). Az információk, statisztikák adatok látványos, szemet gyönyörködtető tálalásáról van szó. Olyan grafikai megoldásokról, amik könnyen érthetővé tesznek akár bonyolult koncepciókat is.

Az ilyen infografikák elsőként a különféle magazinokban, hetilapokban jelentek meg és mutattak be komplex összefüggéseket látványosan. Most az Economist című lap honlapján egy lépéssel tovább ment és videógrafikákat készített, amik videóban látványosan mutatnak be adatokat, összefüggéseket. ezeket az economist saját Youtube csatornáján lehet megtekinteni (IDE KATTINTVA).

Április 12-én volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin űrhajója, a Vosztok útnak indult. Ennek alkalmából készült el a First orbit című film, ami pontosan követi percről percre az utazást. A filmben az eredeti hangfelvételt hallhatjuk a központ és Gagarin beszélgetéséről, a zenét kifejezetten a filmhez írta Phillip Shephard. A képek, amiket látunk a Nemzetközi Űrállomáson készültek, nagyjából azt mutatják, amit Gagarin is láthatott. Különleges élmény a képernyő előtt átélni az első űrutazást.

A film honlapján (IDE KATTINTVA) letölthető maga a film és sok információt kaphatunk magáról az utazásról is. Találhatunk még itt egy Android és egy iPhone alkalmazást is, amikkel szintén végignézhetjük az utazást és követhetjük egy földgömbön is azt.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.

A régi fényképek lenyűgözőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fortepan archívum, a régi amatőrfotók fantasztikus kollekciója. Írtunk róla (ITT), bemutattunk egy rá épülő foglalkozást (ITT), egy térképes változatot (ITT) és egy időmozaikot (ITT). Most azonban nem erről lesz szó, hanem arról a gyűjteményről, amit Budapest Főváros Levéltárának oldalán találtunk.

A Fotómesék (IDE KATTINTVA) egy-egy képhez komoly hátteret is ad, izgalmas információkat, értékes részleteket. Legyen szó IV. Károly koronázásáról, a Milleniumi ünnepségek vagy éppen május 1-jei felvonulás. Van, hogy egy-egy témát több kép is bemutat, mint például a lebombázott Budapestet vagy az Eucharisztikus Világkongresszust.

Nagyszerű eszközt találtunk (vagyis talált Kerékgyártó Edit kollégám) a KSH oldalán (IDE KATTINTVA). Egy interaktív korfáról van szó, amiben szabadon nézelődhetünk. Az egérrel rábökve egy évre adatokat kapunk az adott év népességi statisztikájáról, az egérgombot nyomvatartva pedig akár több évet is kiválaszthatunk egyszerre. Animációban is megnézhetjük, hogyan változott a korfa az elmúlt 110 év során, mikorra tűnt el például a II. világháború hatása.

Társadalomföldrajz tanításánál lehet hasznos, akár úgy, hogy a diákokat ráengedjük, ismerkedjenek vele, akár úgy, hogy feladatlapot készítünk hozzá, rákérdezhetünk, miért nem egyenletes a korfa, mi lehet az oka a megugrott születéseknek, vagy éppen a születések csökkenésének. Természetesen frontális oktatáshoz, főként interaktív táblán is nagyon jól használható ez az eszköz.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.