Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).

Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.

Szomorú és fontos egyszerre, amit az 52 történet elnevezésű blog (ITT TALÁLHATÓ) felvállalt. A blog szerzője 52 héten át 52 hajléktalan élettörténetét mutatja be. Röviden, lényegre törően, hatásosan. Minden történethez tartozik egy féykép és egy helyszín is, hol találkozott vele.

Osztályfőnöki órán, társadalomismeret órán vagy éppen etika tanórán (van már olyan?) szinte megkerülhetetlen téma a hajléktalanoké. Olyan társadalmi probléma ez, ami mindenki számára látványos és nem kerülhető meg, hogy valamilyen formában ne viszonyoljon hozzá. (Például az adjunk-e pénzt a hajléktalannak kérdés miatt.) Ezeknek a konkrét élettörténeteknek a bemutatása, használata az órán segíthet, hogy a beszélgetés, az esetlges vita ne csússzon el valamilyen teoretikus szintre, hanem a tényekről és a konkrét cselekvés lehetőségeiről szóljon.

Korábban már szerepelt itt a TanárBlogon az a remek videó, amelyet hazai történészek és számítógépes grafikusok együtt készítettek a mohácsi csatáról (ITT), a film elkészítéséhez pedig egy számítógépes játékot, a Medieval Total War nevűt használták fel. Ebben a játékoban állították fel a seregeket majd engedték őket egymásnak. A látványt komoly és szakszerű narráció egészíti ki. Nemrég egy újabb csata hasonló leírása is elkészült, a Szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, az isaszegi csata tekinthető meg így (IDE KATTINTVA).  Ahogyan a korszak is más, változott az előadás módja is, nagyobb szerepet kapnak a tágabb csapatmozdulatok, nem csak az adott nap eseményeit követhetjük. A fél órába még az is belefért, hogy a két sereg szervezeti felépítését is megsimerjük (remek animációkkal természetesen), de nem hiányzik a csata látványos bemutatása sem.

A videó a Történelmi Animációs Egyesület és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet együttműködésében született meg. A MaNDA oldalán arról is olvashatunk, hogy ennek az együttműködésnek további gyümölcsei is vannak. Áprilisi a hír, hogy a Harcmezők nevű történelmi játékban, melyet a két szervezet közösen fejleszt három újabb csata játszható le (ITT OLVASHATÓ). Az egyetlen aprócska hiba, hogy ennek a játéknak (ami tehát valamilyen mértékben közpénzből készült) semmilyen nyomát nem találtam sehol. Ha valaki tud róla, írja meg nekünk!

Korábban írtunk már a Szemtanú című történelemkönyvről (ITT), amely napilapstílusban ír történelmi eseményekről. A brit The Sun című bulvárlap (ami eddig főleg a 3. oldalán domborító hölgyekről volt híres) hasonló projektbe kezdett és könyv formában is megjelentette a Hold Ye Front Page nevű gyűjteményt (IDE KATTINTVA). Három nagy kategóriában találhatunk itt címlapokat: Történelem, Tudomány, Sport. Mindegyiknél vicces, bulvárstílusú, de fontos adatokkal teli cikkeket olvashatunk.

Ilyen például amikor Kr. e. 20 000-ből Ug Grunt panaszkodik, hogy a jól megszokott bölényfestmények helyett kéznyomokkal díszítették barlangjának falát. Az öreg Ug nagyon fel van háborodva, de mi a háttéranyagban olvashatunk róla, hogy így született meg a művészet. Adja magát, hiogy angol órán használjuk fel az oldalt, de a bővebben után egy másik ötletet is adunk!

Nehéz helyzetbe került Anglia a második világháborúban, mikor a németek tengeri blokád alá vonták. Egészen addig a szigetország élelmének 60%-a a tengeren túlról származott, ezért át kellett alakítani a teljes mezőgazdaságot, hogy pótolni tudja a kiesett termékeket. Erről szól a BBC nyolc részes dokumentumfilmje a Wartime Farm, a sorozatban egy történész és két régész próbál úgy élni, amiként a vidéki gazdák éltek egy farmon a háború évei alatt. A sorozat weboldala is érdekes (ITT TALÁLHATÓ), de még izgalmasabb, hogy az Open University-n keresztül izgalmas oktatási tartalmak is kapcsolódnak hozzá.

Egy játékban (IDE KATTINTVA) például kipróbálhatjuk, hogy mi miként tudtuk volna megszervezni az ország élelmezését. Ha ügyesek vagyunk, akkor jobbak is lehetünk, mint a minisztérium volt. Minden évben 4-5 paramétert kell beállítanunk majd egy dilemmában döntést hoznunk. Szintén érdekes lehet az a térkép, amin a háború alatt bekövetkezett éhínségeket mutatja be (IDE KATTINTVA).

Ha szeretnénk feldobni az órát némi érdekes aktualitással, akkor feltétlenül mutassuk meg a gyerekeknek (leginkább gimnáziumban) az ITT TALÁLHATÓ prezit. Ebben az amerikai elnökválasztás eredményét láthatjuk, elégséges, érdekes, mégis érthető magyarázatokkal, beszédes beszédekkel (Obama győzelmi beszéde, illetve az, ahol Romney elismeri a vereségét és gratulál Obamának!), de láthatjuk azt is, hogy ténylegesen az emberek hány százaléka szavazott a két jelöltre, illetve hogy ez mit jelentett az elektori szavazatok számában. Nem sok idő, összesen 10 perc alatt elvégezhető, vagy akár a diákok önállóan is feldolgozhatják otthon.

Nemzeti ünnepünk, október 23. azért is különleges, mert szemben a többi történelmi ünnepeinkkel (március 15., augusztus 20.), a nem túl távoli múltban történt, abban az időben, amikor már volt fényképezés és filmfelvétel, helyszínei pedig ma sem változtak túl sokat. Mindez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy interaktívan, látványosan, esetleg a helyszíneket felkeresve tanítsuk meg történelmünk magasztos pillanatait. Ehhez gyűjtöttünk össze és készítettünk el némi IKT-s segítséget.

Elsőként bemutatnánk egy térképet (IDE KATTINTVA), melyen bejelöltük a nagy nap budapesti eseményeinek helyszínét, időpontját. Interaktív táblán jól használható arra, hogy végigkövessük az eseményeket. Ahol lehetett, ott fényképek is kerültek az egyes pontokhoz, korabeli felvételekből. Diákjainknak kiadhatjuk, hogy hasonlóan ehhez készítsék el a további napok térképét is.

A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Az utóbbi évek technológiai újításai közül a fejlesztett valóság, az AR (augmented reality) volt az, amelyiktől talán a legtöbbet várták az oktatás megújításában. Bár a gigantikus áttörés még nem jött el és az AR dúsított tankönyvek inkább számítanak kuriózumnak mintsem bevett gyakorlatnak, tagadhatatlan, hogy a technikának nagy lehetőségei lehetnének. A dolog lényege, hogy a kamera által látott képre valamilyen plusz tartalmat vihetünk rá, így az eszköz (mobiletelefon, webkamera) egyfajta varázsszemüvegként mutatja meg a dolgokat. A dolog széleskörű elterjedésének egyik gátja talán az, hogy az AR elkészítéséhez elég komoly számítástechnikai ismeret, programozási kapacitás kell.

Vagy legalábbis kellett, ugyanis végre megjelentek olyan eszközök, amikkel nagyon könnyen készíthetünk ilyen alkalmazásokat. Az első ilyen a helyfüggő (GPS alapú) fejlesztett valóságok elkészítését teszi lehetővé. Még indig nem egyszerű a dolog, de kis kitartással bárki elkészíthet egy olyan térképe, ami a mobiltelefon képernyőjére vetít rá információkat. Ehhez legelőször a Hoppala nevű oldalra kell regisztrálnunk (IDE KATTINTVA).

Földrajzból és történelemből is érdekes kérdés, hogy miként alakult a világ országainak népessége az elmúlt fél évszázadban. A klasszikus módszer, amivel egy ország népességét bemutatjuk a korfa, ezen az egyes korkategóriák népessége jelenik meg, külön a nőké és a férfiaké. Érdekes lehet az is, ha ilyeneket egy könyvben nézegetünk, de még izgalmasabb, ha interaktívan jelennek meg.

A Population Pyramids oldal ebben segít (IDE KATTINTVA). Régiók és országok korfáit láthatjuk itt, az 1950 és 2100 között (a jövőre természetesen előrejelzések vonatkoznak csak). Öt évenként váltogathatunk, de az országok és régiók között is egy kattintás a váltás. Az átmeneteket szép animációban látjuk, ami segít megérteni és kihangsúlyozni a különbségeket.