Nagyon vicces oldal a Film v Music (IDE KATTINTVA), bár egészen egyszerű ötletre épül. Híres filmek híres jeleneteit látjuk, de alattuk valamilyen más (gyakran szintén filmből való) zene szól. A párosítás véletlenszerű, így nézhetjük például a Bukás csatajelentét a Holdfényszonáta hangjaira, vagy a Ponyvaregény egy részletét a Volt egyszer egy vadnyugat taktusaira. A hatás (gyakran) frenetikus és az ember nem állja meg, hogy ne kérjen egy újat.

Jól jöhet lyukas órán, vagy ha hirtelen helyettesítenünk kell valahol, időkitöltőnek, óra eleji bemelegítésnek. Természetesen jó beszélgetések elindítója lehet nyelvórán, médiából pedig remek kiindulópont a zene szerepének taglalásához. Egészen elképesztő, hogy más zenei aláfestéssel hogyan értékelődnek át jelenetek. És ha mást nem, hát azt is jól példázza az oldal, hogy mi mindenre használható fel a webkettő, hiszen ezt az oldalt csak a beágyazható YouTube videókkal lehetett létrehozni.

Amióta megjelent az internet és a digitális fényképezés, már nem az az egyszerű tanár problémája, hogy hol talál képeket, hanem az, hogy hol talál jó képeket. Hol találhat az ember biztosan releváns, érdekes képeket, ráadásul olyat, amit fel is használhat nyugodtan? Az USA Kongresszusi Könyvtára ilyen, de szerencsére nem kell Washingtonba utazni ahhoz, hogy a képgyűjteményében válogassunk.

Ha a Könyvtár saját válogatásában akarunk körülnézni, elég a Flickr képmegosztó megfelelő oldalára mennünk (IDE KATTINTVA). Nem csak ömlesztve találjuk itt a képeket, anem érdekes gyűjteményekben is. Ilyen például a 30-as, 40-es évek világát színesben bemutató sorozat (ITT), a kedvencek gyűjteménye, ami úgy jött létre, hogy sokakat megkértek, válasszák ki kedvenc 20 képüket és amit többen is választottak, az bekerült a gyűjteménybe (ezt akár mi is eljátszhatjuk).

Egyre jobban látszik, hogy a technika fejlődésének iránya az, hogy a szöveget egyre inkább a hang váltja fel, a különféle berendezések egyre jobban megértik a beszédet, és a szövegek felolvasása sem nagy kunszt ma már. Az Audioboo (IDE KATTINTVA) oldal a hangok rögzítését és megosztását könnyíti meg. A böngészőből vagy akár mobiltelefonról vehetünk fel hangot, amit az oldal tárol. Egy kattintással megoszthatjuk a hangot a Facebookon, Twitteren vagy a Posterouson is, ezen túl még be is ágyazhatjuk a saját oldalunkba.

Jól használhatják a nyelvtanárok, akár arra, hogy így adjanak ki feladatokat, akár arra, hogy a diákok így küldjenek be nekik megoldásokat. Diszlexiás gyerekeknek segítség lehet, ha a feladatot fel is olvassuk, vagy akár az is, ha így adhatnak be feladatokat. Adhatunk ezzel szóbeli értékelést is a diákoknak, főleg a kicsiknek, akik még nem tudnak olvasni. Kisiskolások üzenhetnek így szüleiknek, vagy akár egy másik osztálynak. A lehetőségek valóban korlátlanok.

Nagyon érdekes alkalmazás a Skype, ugyanis az egyik legelterjedtebb webkettes eszköz. Nagymamák használják, hogy az unokáikkal beszélgessenek, kiváltja a csevegőprogramokat is és tulajdonképpen mindenki tudja pontosan, hogy mi is. Pár hónapja döbbentem rá arra, amikor éppen egy Angliában levő ismerőssel beszéltem, hogy a sok-sok dolog közül, amit harminc évvel ezelőtt ígértek nekem a sci-fik, hogy mi lesz majd 2010-ben, tulajdonképpen a Skype az egyetlen, ami tényleg itt van. Nem közlekedünk repülő autókkal és nem járunk nyaralni a holdra, de a videótelefonálás, mégha nem is videofon lett a neve, hanem csak Skype.

Ha már itt van ez a remek eszköz, érdemes elgondolkodni azon, miként is lehetne a tanításban használni. Egy próbálkozásról már beszámoltunk itt a TanárBlogon is (ITT TALÁLHATÓ), de akinek kedve lenne ilyesmihez, talál segítséget máshol is. A Skype in the classroom oldal (IDE KATTINTVA) abban nyújt segítséget, hogy partnereket és ötleteket találjunk Skype-pal feldobott órákhoz. Keresgélhetünk a regisztrált tanárok között (van majdnem 30 ezer) vagy a projektek (1800) között is, melyekhez partnereket keresnek. Nyelvtanároknak fantasztikus lehetőség, de ha van olyan tanár, aki elfogadja, hogy a közös nyelv az angol, biztosan találhat érdekeset. Természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy akár az országon belül szervezzünk projekteket.

Jópofa prgramot adott közre a Microsoft Reasearch, a Cliplets programmal (ITT TALÁLHATÓ) filmekből készíthetünk olyan álóképet, aminek egy rész mozog. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de a megvalósítás sokkal könnyebb. Betöltjük a programba a legfeljebb 10 másodperces fimet és kiválasztjuk azt a képkockát, amit a háttérnek akarunk. Ezután újabb rétegeket adhatunk hozzá, amin viszont mozog a kép. A hátás izgalmas, érdekes.

Arra biztosan jól használható, hogy leessen a diákok álla, szóval egyértelműen ott van a WOW faktor. Médiából, vizuális kultúrából érdekes feladat lehet, ha ezzel az eszközzel kell kifejezniük valamit, de idegen nyelvből is készíthetünk videószótárat Clipletekkel. Hogy pontosan miként is néz ki egy ilyen videó, azt itt mutatjuk:

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Sokat lelkesedtünk már itt a TanárBlogon a Fortepan nevű oldal iránt (például ITT és ITT és ITT), ahol talált amatőr fényképek sorakoznak tömkelegével. Fantasztikus érzés az oldalon böngészni és remekül használható nyelvórán, irodalomból, történelemből egyaránt. Most nagy örömmel jelenthetjük be, hogy az oldalnak tesvére született.

Ez a Super8 (IDE KATTINTVA) ahol a legendás filmfelvevőgéppel készült amatőr felvételek között böngészhetünk. Több mint 2000 órányi film között veszhetünk el, amik az 1930 és 1990 közötti 60 év privát történelmébe engednek betekintést. Sajnos, a Fortepanhoz képest itt szigorúbb felhasználási keretek között kell mozognunk. Nem ágyazhatjuk be a filmet és azok közepén mindig ott díszeleg a super8.hu felirat. Cserébe viszont saját listákba menthetünk egész filmeket vagy részleteket és kifejezetten hatékonyan vannak címkézve a filmek, ami nagyban segíti a keresést. És egy ilyen úttörőtáboros filmnek ki tudna ellenállni?

Mindig nagy öröm, ha volt tanítványunk kezdeményezéséről számolhatunk be. Most éppen Molnár Péter blogjáról / weboldaláról, akit évekig volt szerencsém tanítani. Ő aztán beleszeretett Spanyolországba, a nyelvbe és a kultúrába, felvételizett spanyol szakra, ki is mert egy időre, majd elkezdett gondolkodni azon, hogy mihez is kezdhetne. Már Spanyolországban is elkezdett blogolni, elég jól és érdekesen írt. Aztán azon töprengett, hogy milyen kreatív, másoknak is hasznos tevékenységgel tudná az egyetem mellett keletkező szabadidejét, energiáját lekötni. Nos, ebből lett a KultúrTapas (ITT TALÁLHATÓ), ahol (inter)kulturális morzsák találhatóak a kis- és nagybetűs spanyol kultúrából, egy egyetemista szemével! Betekintésre ajánljuk!

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.