Szerettem volna molekulákat modellezni a diákokkal, de a modellező készletek nagyon drágák. Miét ne nyomtathatnék magamnak valamilyet. gondoltam, ha már itt ez a 3D nyomtató. Az is eszembe jutott, hogy ennyivel jobb lenne, ha a pálcikák helyett tényleg valamiféle vonzás kapcsolná egybe az atomokat. Erre jó ötletnek tűnt a mágnes, de az persze megint egy nehézség, hogy akkor a pólusok határozzák meg, hogy mi mivel tud kapcsolódni és így nem könnyű bármit bármivel kapcsolni. Azért csak nekiláttam tervezni, gondolkodni.

A nagy digitális oktatási forradalom ígérete ma még inkább csak ígéret. Az ígéret arról szólt, hogy a tanárok majd személyre szabott, differenciált. adaptív. kompetenciákat fejlesztő, valódi interaktivitást kínáló anyagokat tudnak adni a diákjaiknak. Ehelyett azt látjuk, hogy vannak a nagy kiadók által megjelentetett, gyakran könyv-szerű (pdf, amiben akár a lapozás hangját is lehet hallani) egyenkönyvek, esetleg bennük pár párósító, memory vagy tologatós feladat (1998-ban Forgács Tamás mutatott be egy rendszert, ami minden olyan feladattípust tudott már, mint a mostani digitális tananyagok, csak még 256 színben). "Repülő autókat ígértek és kaptunk 140 karaktert." - mondta csalódottan Peter Thiel a Paypal alapítója és ez a csalódottság fokozottan igaz lehet az oktatásra. A nagy digitális tananyag forradalom egyre inkább olyannak tűnik, mint a fúziós reaktor és a Marsra szállás, mindig 5-10 év múlva fog megtörténni. Vagy lehet, hogy mégsem és egyre jobban a kezünkben van az a technika, ami segíthet elhozni az áttörést.

Ingyenes és sokrétű program az Avogadro, amivel molekulákat rajzolhatunk (ITT TÖLTHETŐ LE). Főleg szerves molekulák rajzolásához lehet hasznos, könnyen készíthetjük el akár bonyolultabb anyagok modelljét is. A tulajdonképpen megszokott módon nézhetjük meg a vegyületet (golyó modellként, Van der Waals sugarakkal stb.). Az elkészül modellnek a program kiszámítja a legalacsonyabb energiájú konformációját, de a variánsokat is megnézhetjük. Természetesen betölthetünk komplexebb dolgokat is, egész fehérjéket is. A programnak nagyon sok lehetősége van, de a szerves kémia bevezetéséhez is teljesen alkalmas.

Sokszor írtunk már a Labcamera (leánykori nevén Webcam Laboratory) nevű szoftverről, például ITT és ITT, de sokan szomorkodtak azon, hogy fizetős programról van szó. Nos, jó hírünk van: a program alkotói a magyar közoktatás résztvevői számára ingyenessé tették a Labcamera-t. A program letöltéséhez elsőként a Nemzeti Köznevelési Portálon kell regisztrálni (IDE KATTINTVA), majd az itt kapott jelszóval és azonosítóval INNEN letölteni a programot. Valójában nem is csak a Labcamera-t, hanem a virtuális kísérletező Fizika szoftvert is beszerezhetjük.

Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

Gyakran éri az a kritika a TanárBlogot, hogy túl sok az angol nyelvű oldal és anyag azok között, amiket ajánlunk. Sajnos, ez így van, mégiscsak egy kis ország vagyunk a magunk elszigetelt nyelvével, nem várhatjuk, hogy minden legyen magyarul is. Éppen ezért nagy öröm, ha mégis olyan forrást, olyan ötleteket, olyan segítséget mutathatunk be, amimagyarul van. Szerencsére az Európai Unió egyik hivatalos nyelve pont ez, így amikor az a döntés született, hogy a Scientix programban született Moodle kurzusokat minden EU-s nyelvre lefordítják, elkészültek magyarul is. A kurzusok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végignézni őket.

Amióta megjelent a Minecraft nevű játék (ITT ÍRTUNK RÓLA) azonnal mindenki azon kezdett gondolkodni, hogy miként is lehetne a tanításban használni (ITT MUTATTUNK egy példát arra, hogy miként használható matekra). A Hull Egyetem kémikusai léptek egy merészet és elkészítették a kémiának szentelt Minecraft világot, aminek a Molcraft nevet adták (ITT TALÁLHATÓ). A világban számos molekula és makett található, amit körbejárhatunk, megnézhetünk. Ezen túl mindenféle feladat, információ, küldetés is vár a vállalkozó kedvűekre. A játékhoz szükség van a Minecraft programra.

Igazi kincsesbánya található az ELTE Természettudományos Oktatásmódszertani Centrum oldalán (IDE KATTINTVA), olyan anyagok, amik elgondolkodtatják a kémiatanárt, olyanok is, amiket akár a holnap reggeli órára be lehet vinni és sok olyan is, amikből remek projekteket lehet felépíteni. Megtalálhatók itt klasszikus egyetemi jegyzetek mellet órákon felhasználható videofilmek, foglalkozásvázlatok és Powerpoint bemutatók is.

Mi hogyan és mivel reagál? A kémia egyik alapkérdése ez, ráadásul olyan kérdés, ami leköti a diákokat. Mivel nem sok laborban van az összes elemből, nem baj, ha a számítógépen is próbálkozgatunk. Ezt teszi lehetővé a GoReact nevű oldal (IDE KATTINTVA. Az összes elemet megpróbálhatjuk egymással reagáltatni, aztán nézhetjük az eredményt. Természetesen nem tudunk mindent megcsinálni és az sem feltétlenül mindegy, hogy milyen sorrendben próbálkozunk. Az oldal elsődleges szempontja a mindennapi kémia, az elkészült anyagokról ugyanis azonnal kapunk egy képet és egy pár mondatos leírást, ami arról szól, hogy hol találkozhatunk vele, mire használják.