Könyvekről, olvasásról, borítókról tanultunk, és én megpróbáltam összegyűjteni néhány kreatív és kevésbé sikerült könyvborítót. Többé-kevésbé sikerült is, de elég sokat szenvedtem vele. Gondolhattam volna, hogy lesz olyan tanítványom, aki tudja a megoldást. A Bad book covers oldalán (ITT TALÁLHATÓ) csokorba összegyűjtve találhatunk többszáz valóban nagyon béna könyvborítót. Ha pedig választottunk néhányat, nincs más hátra, mint megszavaztatni a gyerekeket több kategóriában (legnyálasabb, legrosszabb horror stb.), vagy mondjuk képleírást játszani az oldallal  - itt választani kell egy borítót, és leírni úgy, hogy az 'ellenfél' minél később ismerje fel. Szintén lehet diktálást játszani - elkezdjük leírni az egyik borítót, a diákoknak pedig ki kell választani azt, amelyikről beszélünk.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Korábban már ejtettünk pár szót a Tagxedo alkalmazásról, amivel szófelhőket gyárthatunk (ITT TALÁLHATÓ). Most azért vesszük elő újra, mert remek képességekkel lett bővebb az oldal. Azontúl, hogy tökéletesen megérti a magyar karakterekkel írt szöveget, arra is lehetőségünk van, hogy a címkefelhőnk alakja az általunk választott képet kövesse.

Nincs más dolgunk, mint a szófelhő készítéséekor kiválasztani a Shape menüpontnál az Add image gombot és feltölteni azt a képet, ami a felhő alapjául szolgál. Érdemes az Edit Image gombra is kattintani, mert itt beállíthatjuk, hogy mennyire híven kövesse a felhő a képet. Fontos még a Word options menüben a Skip lehetőség, itt állíthatjuk be, hogy milyen szavakat hagyjon ki a felhő készítésekor. Az eredmény mindenképpen érdekes. IDE KATTINTVA látható egy szófelhő Az ember tragédiája 600 leggyakoribb szavából Dürer híres Ádám és Éva metszetére vetítve. Az egyes szavakra kattintva elindul egy automatikus Google keresés az adott szóra.

A HUNDIDAC szakkiállítással párhuzamosan rendezték meg a VI: Interaktívtábla-konferenciát, ahová a TanárBlog is hivatalos volt. Láthattunk sok érdekességet, voltak igazán különleges dolgok is (mint pl. az egész napos flash programozó tanfolyam), voltak kiszámíthatóan érdekes előadások (ki tudná megunni Komár Zsolt lelkesedését), aztán a nap végén - már kissé fáradtan - beültünk Veszelszkiné Huszárik Ildikó A Facebook az ember tragédiája? előadásárára. Bevallom, némi előítélettel léptem a terembe, hiszen igazán átgondolt, működő Facebook-ot értelmesen (hozzáadott értéket teremtve) használó magyar projektet még nem nagyon láttam, inkább a Facebook, mint 'trendi' eszköz játszik szerepet - valamiben. És akkor a teremben megtörtént a csoda! A tanárnő egy nagyon jól átgondolt, a Facebook-ot hasznosan forgató, kreatív, az értékelst kiválóan megoldó, és a diákokat is sikeresen megmozgató projekt segítségével tanította Madách művét. Az erről szóló bejegyzés ITT TALÁLHATÓ, de az OFI oldalán a projekt részletes leírása is elérhető (PDF formátumban), mégpedig IDE KATTINTVA.

Korábban már párszor bemutattuk a Many Eyes programot (ITT VAN), amivel különféle adatokat, adatsorokat lehet láthatóvá tenni. Használtuk már arra, hogy újságcikkeket elemezzünk (ITT), most egy másik izgalmas lehetőségét mutatjuk be.

A Many Eyes arra is használható, hogy kapcsolatokat tegyen láűthatóvá, ehhez egy olyan táblázatot kell készítenünk, aminek egyik oszlopában található, hogy ki, a másikban, hiogy kivel van kapcsolatban, ezekből készít egy hálózati képet a program. Az alább bemutatott példán a Hamletet elemezzük abból a szempontból, hogy ki kivel beszél. Az elkészült táblázatból készült az ITT LÁTHATÓ hálózat.

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) nagyon sok izgalmas anyagot rejt. Korábban már írtunk az elérhetővé tett filmhíradókról (ITT), amiket bárki megnézhet. A tartalmak jelentős része viszont csak a NAVA pontokon hozzáférhető, szerencsére viszont bármely iskola lehet az. NAVA pontnak lenni több okból is érdemes, ha másért nem, hát azért, hogy az alábbi három színházi előadást bemutathassuk az órán.

Három legendás előadást gyűjtött egybe a NAVA (IDE KATTINTVA), olyanokat, amik a magyar színházi kultúra alakítása szempontjából voltak meghatározóak. A legkorábbi a Katona Három nővére, Ascher Tamás rendezésében, ezt követi Csányi János frenetikus Szentivánéji előadása a Bárkából, majd a Krétakör Sirája zárja a sort. Bármelyiket érdemes diákokkal megnézni.

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.

A régi fényképek lenyűgözőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fortepan archívum, a régi amatőrfotók fantasztikus kollekciója. Írtunk róla (ITT), bemutattunk egy rá épülő foglalkozást (ITT), egy térképes változatot (ITT) és egy időmozaikot (ITT). Most azonban nem erről lesz szó, hanem arról a gyűjteményről, amit Budapest Főváros Levéltárának oldalán találtunk.

A Fotómesék (IDE KATTINTVA) egy-egy képhez komoly hátteret is ad, izgalmas információkat, értékes részleteket. Legyen szó IV. Károly koronázásáról, a Milleniumi ünnepségek vagy éppen május 1-jei felvonulás. Van, hogy egy-egy témát több kép is bemutat, mint például a lebombázott Budapestet vagy az Eucharisztikus Világkongresszust.