Itt a TanárBlogon lelkesen írtunk többször is az infografikákról (például ITT és ITT). Az információk, statisztikák adatok látványos, szemet gyönyörködtető tálalásáról van szó. Olyan grafikai megoldásokról, amik könnyen érthetővé tesznek akár bonyolult koncepciókat is.

Az ilyen infografikák elsőként a különféle magazinokban, hetilapokban jelentek meg és mutattak be komplex összefüggéseket látványosan. Most az Economist című lap honlapján egy lépéssel tovább ment és videógrafikákat készített, amik videóban látványosan mutatnak be adatokat, összefüggéseket. ezeket az economist saját Youtube csatornáján lehet megtekinteni (IDE KATTINTVA).

A SnagLearning oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok dokumentumfilmet találhatunk különféle témákban. A filmeket témakör és szint szerint is kategorizálták, vannak olyanok, amik kifejezetten kicsiknek készültek és olyanok is, amik a felsőoktatásban használhatók jól.

Az egyes filmekhez kérdések is tartoznak, amik a feldolgozásukat segítik. Sajnos van pár olyan film, ami csak az USA-ból érhető el, de a többséget mi is meg tudjuk nézni. A filmek részleteit be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra, sőt akár teljes listát is készíthetünk belőlük.Angol órán magasabb szinteken használhatjuk nagyszerűen ezeket a filmeket.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) nagyon sok izgalmas anyagot rejt. Korábban már írtunk az elérhetővé tett filmhíradókról (ITT), amiket bárki megnézhet. A tartalmak jelentős része viszont csak a NAVA pontokon hozzáférhető, szerencsére viszont bármely iskola lehet az. NAVA pontnak lenni több okból is érdemes, ha másért nem, hát azért, hogy az alábbi három színházi előadást bemutathassuk az órán.

Három legendás előadást gyűjtött egybe a NAVA (IDE KATTINTVA), olyanokat, amik a magyar színházi kultúra alakítása szempontjából voltak meghatározóak. A legkorábbi a Katona Három nővére, Ascher Tamás rendezésében, ezt követi Csányi János frenetikus Szentivánéji előadása a Bárkából, majd a Krétakör Sirája zárja a sort. Bármelyiket érdemes diákokkal megnézni.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.

A DoodleBuzz (ITT TALÁLHATÓ) izgalmas módját választotta a hírek megjelenítésének. Beírhatunk egy szót vagy kifejezést amivel kapcsolatos híreket akarunk keresni, majd az oldalon firkantanunk kell egy vonalat. A program mindenféle hírügynökségek írásai között keresgélni kezd, majd ezeket az általunk rajzolt vonalra helyezi. nem éppen hatékony módja a hírolvasásnak, de kifejezetten látványos.

Ha az egyes hírektől húzunk egy vonalat, akkor az adott hírrel kapcsolatos további híreket kapunk, ha pedig a hír címére kattintunk (a szöveg ekkor pirosra vált) és onnan húzunk vonalat, a vonal végén megjelenik a hír rövid összefoglalója és az azzal kapcsolatos kulcsszavak is. A kulcsszavakra kattintva pedig újabb hírgyűjtemény vonalát húzhatjuk meg. Az egésznek nagyon sok értelme nincsen, de mégis jó szórakozás, 10-15 percet remekül elszórakozik vele az ember, és közben angolul olvas híreket. Példaként IDE KATTINTVA rajzolhatjuk meg Magyarország híreit.

Nagyszerű eszközt találtunk (vagyis talált Kerékgyártó Edit kollégám) a KSH oldalán (IDE KATTINTVA). Egy interaktív korfáról van szó, amiben szabadon nézelődhetünk. Az egérrel rábökve egy évre adatokat kapunk az adott év népességi statisztikájáról, az egérgombot nyomvatartva pedig akár több évet is kiválaszthatunk egyszerre. Animációban is megnézhetjük, hogyan változott a korfa az elmúlt 110 év során, mikorra tűnt el például a II. világháború hatása.

Társadalomföldrajz tanításánál lehet hasznos, akár úgy, hogy a diákokat ráengedjük, ismerkedjenek vele, akár úgy, hogy feladatlapot készítünk hozzá, rákérdezhetünk, miért nem egyenletes a korfa, mi lehet az oka a megugrott születéseknek, vagy éppen a születések csökkenésének. Természetesen frontális oktatáshoz, főként interaktív táblán is nagyon jól használható ez az eszköz.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.

Sokaknak lehet ismerős a MÉTA program, melynek keretében elkészült hazánk növényzeti térképe. Az adatbázis a weben is elérhető (ITT), szabadon böngészhető. Különlegesen hasznos a hozzá kapcsolódó fotótár (ITT), ebben minden hazai társulásról találunk fényképet.

Az oldal nemrég diákoknak szánt részekkel gazdagodott és nagyszerű oktatási segédanyag található meg rajta (ITT VAN). A diákoldalon a program leírásán túl egy szószedetet, egy élőhelyhatározót és egy az élőhelyek természetességének megállapítására használható határozókulcsot. Ez utóbbit itt a TanárBlogon swf és exe fromátumban is közzétesszük. A letöltött állományt kicsomagolva kapjuk meg a két fájlt.