Nagyon érdekes alkalmazás a Skype, ugyanis az egyik legelterjedtebb webkettes eszköz. Nagymamák használják, hogy az unokáikkal beszélgessenek, kiváltja a csevegőprogramokat is és tulajdonképpen mindenki tudja pontosan, hogy mi is. Pár hónapja döbbentem rá arra, amikor éppen egy Angliában levő ismerőssel beszéltem, hogy a sok-sok dolog közül, amit harminc évvel ezelőtt ígértek nekem a sci-fik, hogy mi lesz majd 2010-ben, tulajdonképpen a Skype az egyetlen, ami tényleg itt van. Nem közlekedünk repülő autókkal és nem járunk nyaralni a holdra, de a videótelefonálás, mégha nem is videofon lett a neve, hanem csak Skype.

Ha már itt van ez a remek eszköz, érdemes elgondolkodni azon, miként is lehetne a tanításban használni. Egy próbálkozásról már beszámoltunk itt a TanárBlogon is (ITT TALÁLHATÓ), de akinek kedve lenne ilyesmihez, talál segítséget máshol is. A Skype in the classroom oldal (IDE KATTINTVA) abban nyújt segítséget, hogy partnereket és ötleteket találjunk Skype-pal feldobott órákhoz. Keresgélhetünk a regisztrált tanárok között (van majdnem 30 ezer) vagy a projektek (1800) között is, melyekhez partnereket keresnek. Nyelvtanároknak fantasztikus lehetőség, de ha van olyan tanár, aki elfogadja, hogy a közös nyelv az angol, biztosan találhat érdekeset. Természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy akár az országon belül szervezzünk projekteket.

Jópofa prgramot adott közre a Microsoft Reasearch, a Cliplets programmal (ITT TALÁLHATÓ) filmekből készíthetünk olyan álóképet, aminek egy rész mozog. Ez elsőre bonyolultan hangzik, de a megvalósítás sokkal könnyebb. Betöltjük a programba a legfeljebb 10 másodperces fimet és kiválasztjuk azt a képkockát, amit a háttérnek akarunk. Ezután újabb rétegeket adhatunk hozzá, amin viszont mozog a kép. A hátás izgalmas, érdekes.

Arra biztosan jól használható, hogy leessen a diákok álla, szóval egyértelműen ott van a WOW faktor. Médiából, vizuális kultúrából érdekes feladat lehet, ha ezzel az eszközzel kell kifejezniük valamit, de idegen nyelvből is készíthetünk videószótárat Clipletekkel. Hogy pontosan miként is néz ki egy ilyen videó, azt itt mutatjuk:

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Milyen is a jó gyűjtemény? Nos, talán a legfontosabb, hogy olyanok gyűjtsék az ötleteket, akik azt használják is. Hiába mondja nekem bárki, hogy telefonon tördeljük a felvett videókat, vagy éppen milyen jól lehet Facebook-on dolgozni, ha nem érződik benne a gyakorlati megvalósítást segítő tapasztalat, nem lesz hasznos számomra. Ezért is gondoltam arra, hogy az általam használt angolos anyagokat meg kellene osztani, és tematikusan rendszerezni. Aztán megtaláltam EZT A WEBOLDALT, és rájöttem, hogy ezt már valaki csinálja, és nem is akármilyen minőségben. Franciákról talán kevéssé gondolná az ember, hogy ilyen lelkesedéssel gyűjtögetik az angolórákon felhasználható, kiváló anyagokat, pedig de. Teszteltem: összesen 15 órához (különböző témákban) kerestem érdekes, használható anyagokat, és soha nem kellett csalódnom. Kimondható, bármilyen órára készülünk is, ez a gyűjtemény biztosan pár perc alatt kihúz minket a pácból. Őszintén ajánlom betekintésre, majd kedvencek közé elmentésre.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A 22frames nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) hiánypótló vállalkozás, hiszen nem kevesebbre vállalkozik (egyelőre még béta állapotban), mint hogy a világhálón fellelhető feliratozott filmeket segít nekünk megtalálni. A filmek tematikusan is csoportosítva vannak, azaz kereshetünk pl. animációkra, vagy éppen különböző témájú filmekre (pl. állatok). Ha valaki még ennél is jobban érdeklődik a téma iránt, az akár saját maga is elkezdhet filmeket feliratozni (mondjuk kereshetünk magyar dokumentumfilmeket, és elláthatjuk őket más nyelvű felirattal), vagy éppen IDE KATTINTVA további információt találhat a feliratozott filmek használatáról a nyelvórán.