A térképek lenyűgöző dolgok, talán mindenkinek van olyan emléke, hogy egy atlaszt nézeget vagy éppen egy térkép előtt áll és vizslatja hosszasan. Mi lehet jobb egy atlasznál? Természetesen az, ha saját térképet is tudunk készíteni. Ezt kínálja fel a Mapchart oldal (IDE KATTINTVA). Különféle térképeket választhatunk (akár megyékre lebontott Magyarországot is) és azután az egyes részeit olyanra színezhetjük, amilyenre csak szeretnénk. A kész térképet letölthetjük magunknak vagy akár el is menthetjük a konfigurációját, amit azután eltöltve később is módosíthatjuk a térképet. Történelem és földrajz órára is remek eszköz lehet, de még a biológia tanításában is hasznát lehet venni.

A szünetben talán mindenkinek lesz egy kis ideje arra, hogy kimozduljon és ledolgozza a töltött káposzta-bejgli kombináció következményeit. Ebben egyre több telefonos alkalmazás is a segítségünkre lehet, ezek közül mist kettőt mutatunk be a Természetjáró, a túravezető (ITT TALÁLHATÓ) és az Országos Kékktúra (IDE KATTINTVA) nevűeket.

A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

A ClassTools.net sosem volt szép és mostanra sem szépült meg. Cserébe viszont mindig rajta van valami újdonság, olyasmi, amit tényleg remekül lehet a tanításban használni. Ilyen például a térképes kincskeresés is (IDE KATTINTVA). A dolog roppant egyszerű, pénzérméket helyezhetünk el a térképen és mindegyikhez valamilyen utalást, rávezető szöveget is. Az egyes pénzérmék csak akkor lesznek láthatóak, ha az adott pontra legalább annyira ráközelítenek, mint az elhelyezéskor volt. Ha készen vagyunk, kapunk egy egyedi linket, amit a diákokkal megosztva már kezdődhet is a játék!

Ma egy vicces térképsorozatot ajánlunk, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy diákjainkban némi interkulturális érzékenységet ébresszünk, de legalábbis az európai kulturális sztereotípiákat a felszínre hozzuk. A térképeken különböző szempontok alapján van felosztva Európa (pl. gazdag - szegény, sör - bor - vodka, vagy éppen állva esznek - ülve esznek). Összesen 20 ilyen térkép található IDE KATTINTVA. Húsz perc garantált izgatott beszélgetés - angolórán. Annyit szoktam csak tenni, hogy fénymásolok kb. 10-12 kis térképet fekete - fehérben, majd megadom először csak a szempontokat (pl. gazdag - szegény), és a diákoknak párban fel kell osztani a kontinenst. Ezután más párokkal egyeztetik, és érdekes, hogy mennyire ugyanúgy gondolják. Ezt megbeszéljük, majd végül a 20 térképet végignézzük. Ajánlom minden nyelvtanárnak4

A NASA oldalán találhatunk egy izgalmas alkalmazást, amivel kiterjesztett valóságban csodálhatunk különféle űreszközöket. IDE KATTINTVA Androidra, IDE KATTINTVA Apple eszközökre. Használatához ki kell nyomtanunk EZT a jelet, amit azután az asztalra vagy éppen a kezünkre kell leraknunk. Ha ezután erre irányítjuk a telefont, a képen megjelenik a választott eszköz, a műhold, marsjáró vagy éppen hordozórakéta. A képet forgathatjuk, nagyíthatjuk, körbe is járhatjuk.

Gyerekként sokszor mondták/mondtuk, hogy ha lefúrnánk a földbe és elég sokáig csinálnánk, Kínában lyukadnánk ki. Így belegondolva, lehet, hogy ezt csak nekem mondták a műveletlen gyerek-barátaim, ha a nyájas olvasónak a Csendes-óceánt tippelték Új-Zéland mellett, akkor ők tudták jobban. Az Antipodes Map ( IDE KATTINTVA érhető el ) mindösszesen annyit tud, hogy ha bárjol lefúrunk, megmondja, hová lyukadnánk ki. Remek tippelgetős játékokat lehetne játszani ezzel. Én el tudom képzelni, hogy földrajz órán mondjuk az amerikai városokat úgy tanulnánk, hogy ki találja ki, hogy ha Bogotában leásunk, hová érünk a másik oldalon? Ehhez persze először azt kell tudni, hogy pontosan hol is van Bogota, és hogy működhet ez az átfúrás dolog.