Gyakran van olyan helyzet, hogy pár gyerek éppen hamarabb készen van a feladatával órán, főleg, ha igyekszünk differenciáltan tanítani. Ilyenkor jöhet jól, ha van pár feladat, elfoglaltság a tarsolyunkban, amit kedvvel csinálnak, de a tanításhoz is van köze. Fokozottan jelenik meg ez, ha az embert bedobják helyettesíteni és nincs igazán ideje felkészülni az adott tananyagból (esetleg nem is szakja az). Az ilyen feladatokat, amiknek azért mégis van valami értelme szoktam én időkitöltőnek nevezni. Fizikából, földrajzból ilyen időkitöltő feladat lehet az ISS Docking Simulator (IDE KATTINTVA).

A hashtag.school megpróbál minél több irányból segítséget nyújtani! Ebben a posztban Zakariás Péter földrajz szakos tanár elkészült digitális tananyagait ajánljuk, amelyet a #school-ra történt egyszerű regisztráció után kiosztható a tanulócsoportoknak. Minden tananyaghoz videó, feladatlapok tartoznak. Íme Péter üzenete (a lapozás után az összes link megtalálható!) Kedves Kollégák!

Szeretnénk ingyenesen elérhető tartalmakkal is hozzájárulni a rendkívüli helyzet kezeléséhez, amely ezúttal a földrajz szakos kollégáknak jelenthet jó hírt. A saját videókkal ellátott feladatlapok mától használhatóak minden kolléga és diák számára, akár regisztráció nélkül is. A tananyagok az általános iskolai földrajz tanulásában is tanításában és értékelésben nyújtanak segítséget. 6 témakörben 19, videóval, szöveggel és csaknem 200 feladattal ellátott digitális tartalomhoz férhetsz hozzá. Az oldal felhasználóinak az összes feladatlap igény szerint módosítható, kiegészíthető vagy rövidíthető lesz. A tananyagcsomag segítségével egyszerűen kialakítható egy játékosított értékelő rendszer, amely segítségével a diákok virtuális pontok megszerzésével juthatnak közelebb a kívánt földrajz osztályzat megszerzéséhez. A jelenleg 5 kontinenst, az időjárás és éghajlat témakörét valamint a Föld szerkezetét tárgyaló leckék a jövőben bővülni fognak, az általános iskolai tananyag további elemeivel. A feladatlapok az alábbi linkeken elérhetők:

Hans Rosling és csapata hosszú ideje küzd azért, hogy a világról alkotott képünk legalábbrészben tükrözze azokat az adatokat, tényeket, amelyeket pl. az ENSZ nyivánosságra hoz. A Gapminder nevű oldalról először mi is több mint 10 évvel ezelőtt írtunk (például ITT, ám a szerzők azóta is gőzerővel dolgoznak ki újabb és újabb anyagokat, előadásokat. Angolórán zseniális, de mindenkinek feltétlenül ajánlott az a rövid, esztétikus kérdőív, amelyben mi is felmérhetjük, hogy vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy a világon merrefel haladnak a dolgok. Ha valaki próbát szeretne tenni, IDE KATTINTVA pár perc alatt megteheti. A Factfulness (magyarul Tények - nem összekeverendő a sikeres magyar hírműsorral!!) címmel könyvet is jelentettek meg, ez már kapható, rendelhető. Hasznos, érdekes, ugyanakkor egyszerre felemelő, helyenként elszomorító, gyakran pedig vicces. Ideális karácsonyi ajándék.

A napóra egészen csodálatos dolog és biztosak lehetünk benne, hogy sok diák érdeklődését leköti. Mindezek mellett kiválóan használható arra is, hogy a Föld mozgásairól, esetlegesen a geometriai vetületekről tanítsunk vele. Az INNEN LETÖLTHETŐ ingyenes Shadows szoftver arra használható, hogy megunknak is készítsük egyet. Vagy akár sokat és nagyon sokfélét is. Érdemes akár csak arról is beszélgetni a diákokkal, hogy vajon miért pont azokat az adatokat igényli a program, amiket meg kell adnunk neki. Ha pedig valami még komolyabbra vágyunk a programmal akár asztrolábiumot is készíthetünk magunknak.

A klímaváltozás talán a legnagyobb probléma a világban és olyan dolog, ami a legjobban a fiatalokat érinti. Nem véletlen, hogy olyan erőteljesen rezonálnak erre a témára, tulajdonképpen a fiataloknak köszönhető, hogy megkerülhetetlen üggyé vált mára. De miközben azt mindenki tudja, hogy ez fontos dolog és valamit tenni kellene, arról már keveseknek van fogalma, hogy pontosan mit is lenne érdemes csinálni. Ebben segíthet a CNN remek anyaga, amit akár földrajz, akár angolórára érdemes bevinni (IDE KATTINTVA).

A klímaválság napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé vált és különlegesen érinti a diákokat. Egyre többen vesznek részt a tüntetéseken, egyre több gyerek érzi azt is, hogy ez olyan kérdés, ami őt érinti igazán. Sajnos azonban a kérdés, hogy mi és milyen formában okozza a változást rettentően bonyolult, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb számítógépei klímamodelleket futtatnak. Az sem segít, hogy olyan sokféle dolgot lehet hallani a teljes tagadástól a világvége jóslatokig. De hogyan vigyük be a tanításba? Hogyan tegyünk kézzelfoghatóvá egy ilyen összetett kérdést a diákjaink számára? Ebben segíthet nekünk a Monash University által publikált, kifejezetten oktatási célú modell gyűjtemény (IDE KATTINTVA).

Hogyan változik Európa népessége? Nagyszerű interaktív térképen nézhetjük meg a Die Zeit jóvoltából (IDE KATTINTVA). Jól látható, hogy miként nő egyes nagyvárosok és azok környékének lakossága. Máshol viszont a mezőgazdasági vidékek elnéptelenednek. Milyen lesz Európa képe ezek alapján egy-két évtizeden belül? Nem csak földrajz-, de nyelvórára is érdekes lehet, hiszen sok beszélgetésre ad alapot és a jövő időt is sokat lehet használni közben!

Nincs elég a Föld-ből ahhoz, hogy a jelenlegi szinten fogyasztva és használva az erőforrásait, hosszabb távon is fenntartható legyen az életünk, Ezt már tudjuk egy ideje. Hogy közeledik a globális kklíma katasztrófa - nos, ezt is mondogatják már. Akárhogyan is gondolkozunk, az nagyjából látható, hogy az egyes emberek szintjén is érdemes lenne kezdeni a helyzettel valamit. Angolórán ehhez egy első lépés - akár vitaindító - lehet az Ecological Footprint Calculator (ITT TALÁLHATÓ ), ahol röpke 10 perc alatt megtudhatjuk, hogy hogy is állunk mi a Föld erőforrásainak fehasználásával. Vannak olyan kérdések, amelyekre esetleg nem tudják a diákok a választ - annál jobb! Most esetleg utána is nézhetnek, és a jövőben dönthetnek felelősebben. (Érdekes játék lehet az is, hogy különböző kisebb csoportokban egyes részeit - pl. az otthon, vagy étkezés - 'kimaxolhatják' a diákok, így össze lehet hasonlítani, hogy mi menniyre van hatással a lábnyomunkra.). Végül akár több ökológiai lábnyom kalkulátort is kipróbálhatunk, összevetve az eredményüket (pl. a WWF-é itt található).

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.