Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Az Egyszervolt.hu szépen és módszeresen bővíti a kínálatát és egyre szélesebb közönségnek kíván szólni. Ennek része a 7 mérföldes oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami egyszerre honismereti játék, földrajzi wiki és oktatási segédanyag. Az oldalra a diákok, tanárok tölthetnek fel objektumokat, olyanokat, amiket valamilyen szempontból fontosnak, érdekesnek tartanak. A leíráshoz kép, videó is tartozhat és cél, hogy az minél pontosabb, tényszerűbb legyen.

Az objektumokra építve játékokat, kampányokat is össze lehet állítani, így egyfajta közösségi atlasz (wiki) és foglalkoztató könyv áll össze hazánk nevezetességeiből. A játékok nagyban segítenek abban, hogy az egyes pontok, tájak, területek pontos helyét jól megtanulják a diákok. Sokan mennek a tanév nyitásaként táborba a diákokkal, érdekes feladat lehet, ha a környék izgalmas helyeiről bejegyzést kell készíteniük az oldalra, vagy az oldalon található pontokat kell megtalálniuk.

Az OTP Fáy András Alapítványa a Mindentudás Egyeteme és a Khan Akadémia elegyét próbálja összehozni. A Tudásfeltöltés.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldalon. Ahogy az oldal szerkesztői fogalmaznak: az oldalon ... 'több száz kisfilm lesz elérhető, amelyek közérthetően és izgalmasan mutatják be a tudomány, az egyes tudományterületek világát'. És ami külön kedves tőlük: az oldalt ... 'úgy alakítottuk ki, hogy a filmeket nemcsak a honlapunkon keresztül lehessen megtekinteni, hanem szabad felhasználást biztosítunk minden egyes kisfilmhez, akár számítógépre, akár mobiltelefonra szeretnénk letölteni'. Azaz valóban hordozható oktatófilm gyűjteményt kapunk. Már most is található rengeteg anyag, elsősorban természettudományos tárgyakhoz találunk videókat, illetve a videók rendszerezése még nem egészen felhasználóbarát, hisz a Mechanikai energia hővé alakítása a Társadalomtudomány címke alatt található, ugyanakkor ha lejjebb lapozunk, azért találunk érdekes 'humán' kisfilmeket is! Kellemes lapozgatást!

Ehhez a bejegyzéshet szándékosan nincsen kép. Most ugyanis a NASA által kifejlesztett Earth+ programot mutatjuk be (INNEN TÖLTHETŐ LE), amit kifejezetten gyengén látó vagy vak diákoknak fejlesztettek ki. A program térképeket tesz hallhatóvá. Ha a térképen mozgatjuk az egeret a színeknek megfelelő hangokat hallunk, ezáltal például hallhatóvá válik egy domborzati térkép.

A program azonban jóval több mint egyszerű térképnézegető, ugyanis bármilyen képet betölthetünk és meghallgathatjuk. Nagyszerű interaktív táblás játékot készíthetünk így, ha a diákoknak bekötött szemmel kell alakokat, formákat felismernie pusztán csak a hangzásuk alapján. A programhoz csomagolva találunk labirintusokat is, amikkel remekül szórakozhatunk.

Itt a TanárBlogon lelkesen írtunk többször is az infografikákról (például ITT és ITT). Az információk, statisztikák adatok látványos, szemet gyönyörködtető tálalásáról van szó. Olyan grafikai megoldásokról, amik könnyen érthetővé tesznek akár bonyolult koncepciókat is.

Az ilyen infografikák elsőként a különféle magazinokban, hetilapokban jelentek meg és mutattak be komplex összefüggéseket látványosan. Most az Economist című lap honlapján egy lépéssel tovább ment és videógrafikákat készített, amik videóban látványosan mutatnak be adatokat, összefüggéseket. ezeket az economist saját Youtube csatornáján lehet megtekinteni (IDE KATTINTVA).

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

Nagyszerű eszközt találtunk (vagyis talált Kerékgyártó Edit kollégám) a KSH oldalán (IDE KATTINTVA). Egy interaktív korfáról van szó, amiben szabadon nézelődhetünk. Az egérrel rábökve egy évre adatokat kapunk az adott év népességi statisztikájáról, az egérgombot nyomvatartva pedig akár több évet is kiválaszthatunk egyszerre. Animációban is megnézhetjük, hogyan változott a korfa az elmúlt 110 év során, mikorra tűnt el például a II. világháború hatása.

Társadalomföldrajz tanításánál lehet hasznos, akár úgy, hogy a diákokat ráengedjük, ismerkedjenek vele, akár úgy, hogy feladatlapot készítünk hozzá, rákérdezhetünk, miért nem egyenletes a korfa, mi lehet az oka a megugrott születéseknek, vagy éppen a születések csökkenésének. Természetesen frontális oktatáshoz, főként interaktív táblán is nagyon jól használható ez az eszköz.

Se szeri, se száma az interneten a különféle csillagászati programoknak, az IKT AKADÉMIA egyik fejezete is ezekről szól (IDE KATTINTVA). ezek a programok többnyire azt segítik, hogy felismerjük a csillagképeket, vagy valódi virtuális távcsőként tárják elénk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb felvételeket.

A Universe Sandbox (ITT TALÁLHATÓ) tovább megy egy lépéssel, nem csak nézegethetjük a csillagokat és bolygókat, ahnem játszhatunk is velük. Az ingyenes demó változatban csak az előre elkészített szimulációkat nézhetjük meg, de már az is nagyon izgalmas. Mi történik, ha ütközik az Androméda-galaxis és a Tejút? Mi lenne, ha a Jupiter kétszer olyan nagy lenne? Játszhatunk az égitestekkel és a fizika törvényeivel is.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.