A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

Holnap születik meg a hétmilliárdodik földlakó. A fenti szám pedig azt mutatja, hányadik voltam a Földön én, amikor megszülettem. Mindezt a BBC nagyszerű kalkulátorával számoltam ki, ami ITT TALÁLHATÓ. Nem kell mást tennünk, csak beírni a születési időpontot és máris láthatjuk, hányadikok voltunk a bolygón a születésünkkor és hányadikok voltunk a valaha élt emberek sorában.

Az oldalon ezen túl még látványos információkat kapunk arról is, a mi országunkban mi a népesedés helyzete, hogy mekkorák a különbségek férfiak és nők között. Nagyon látványos az oldal, a Föld népességéről szóló órák bevezetéséhez ideális.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A GPS egyre jobban része lesz a mindennapjainknak, ma már nem csak az autókban van helye, hanem az okosabb telefonokban is ott figyel. A GPS azonban nem csak tájékozódni segít, hanem nagyszerű játékokra is lehetőséget ad. Többször említettük már a geocachinget, az elrejtett ládák keresésén alapuló játékot, osztálykiránduláson, táborokban nagyon jó eszköz lehet. Ennél a hagyományos típusnál is többféle GPS-es játékot találhatunk a GPSGames.hu oldalon (IDE KATTINTVA). A klasszikus ládakeresésen túl a track-követés, a kaland, az inverz-láda és még sok egyébfajta játék is található az oldalon (ITT A LISTA).

Ráadásul a szigorú Geocaching.hu-val szemben a GPSGames oldalra sokkal egyszerűbb a saját magunk által elkészített játékot is feltenni, így akár az osztálynak, iskolanapokra is csinálhatunk könnyedén GPS-es játékokat.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.