Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyszerű kis program a Kerbal Space Program (ITT TALÁLHATÓ), saját űrprogramot indíthatunk a segítségével. Elsőként az adott modulokból meg kell építenünk a saját űrhajónkat, majd kipróbálhatjuk, hogyan is műküödik. Nem csak látványos a program, de még a fizikát is teljesen pontosan tudja ezért kifejezetten alkalmas arra, hogy valamiylen probléma-alapú projekt tárgya legyen. Elég ugyanis, ha csak a célt mondjuk meg (hatékony űrhajó építése, föld körüli pálya elérése stb.) és hagyjuk, hogy a diákok csoportokban kidolgozzák a lehető legjobb megoldást.

Versenyt hírdethetünk, hogy ki tud jobb, hatékonyabb rakétát tervezni, de abban is összemérhetik az erejüket, hogy ki tudja például föléd körüli pályára állítani az űrhajót. Nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek hallatszik, ráadásul tudni kell hozzá mindent, ami a newtoni mozgásokkal kapcsolatos. A program még erősen fejlesztési fázisban van, érdemes időről-időre visszanéázni az oldalra, hogy milyen újdonságok kerültek bele.

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.