Az idegrendszer működése nem tartozik a könnyen tanítható dolgok közé. Hatalmas leegyszerűsítésekkel kell élnünk, de még így sem könnyű feltétlenül megértni azt, hogy miként lesz pár idegsejt kapcsolatából komplex viselkedés. Ebben segíthet a remek Neuronify nevű játék. (ITT TALÁLHATÓ) Klasszikus értelemben nem is játék, bár vannak benne teljesítendő feladatok, küldetések, sokkal inkább egy remek ideghálózat-szimuláció, ami segít megérteni, miként is működik az idegrendszer.

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Baranyai István kollégám írt arról a nyáron (ITT), hogy hogyan csinált mikroszkópot a mobiltelefonjából. Nem kellett hozzá más, csak egy kiszolgált DVD-lejátszó (a CD is jó), amiből kiszedte a lencsét, meg egy szilikon karkötő. Mivel sikerült nekem is szereznek egy rossz optikai meghajtót, gondoltam, magam is kipróbálom. Sajnos azonban csak egy nagyon öreg karkötőt találtam, ami azonnal darabokra foszlott. Szerencsére ott áll a munkára kész Craftbot+ nyomtató, így az OpenSCAD programmal pár perc alatt terveztem is egy tartót a lencsének.

A Nature Soundmap (ITT TALÁLHATÓ) egy interaktív térkép valójában, amely segítségével meghallgathatjuk a világ hangjait. Ellátogathatunk Borneo szigetére például, hogy meghallgathassuk a monszun hangjait. és hogy honnan tudom, hogy éppen a monszun hangjait hallgatom? Nyilván felismerhetném, de nem ez történt. Minden felvételhez magyarázat tartozik, így nem csupán a hangokat hallgathatjuk, hanem tanulhatunk is a helyről, ahol a hangokat rögzítették, illetve elmondják nekünk, hogy pontosan mit is kellene hallanunk. Hangok leírására nyelvórán remek lehet, sőt segédigék használatának gyakorlására is (hol lehetünk? stb.).

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!

A lechner Központ oldalán akadtunk pár olyan térképre, amiket az oktatásban is remekül lehet használni (IDE KATTINTVA). A téképeken különféle adatokat jelenítettek meg, sok információval együtt. Biológiából és földrajzból a leghasznosabb a természetvédelmi területeket bemutató térkép (ITT ÉRHETŐ EL), izgalmas lehet megkeresni, hogy az iskola környékén milyen védett területek találhatók meg, akár meg is látogathatjuk őket.

A kiterjesztett valóságról mindenki azt gondolja, hogy nagyszerű oktatási lehetőségek vannak benne, de azért még nem árasztotta el a világot a sok innovatív alkalmazás, ami új alapokra helyezné a pedagógiát. A Libraries of Life kártyái (ITT TALÁLHATÓK) szerencsére nem törnek túl nagyra, de nagyon jópofa, hasznos eszközök lehetnek az órán. Az oldalon találunk egy sor kártyát, amit kinyomtathatunk (vagy csak a monitoron nézhetünk, úgy is működik), valamint egy mobiltelefon alkalmazást (Androidra és iPhone-ra). Ha a telefon kameráját a kártyára irányítjuk, akkor a képernyőn további, három dimenziós képek, videók, információk jelennek meg. Mindez angolul van ugyan, de nem kell hozzá anyanyelvi szintű ismeret.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.

Emlegettük már, hogy egy Craftbot+ 3D nyomtató érkezett az iskolánkba. Most egy új felaszálását mutajuk be. A víz körforgását tanítva akadt egy kollégám erre a feladatra, a diákok kilenc állomáson követhetik végig egy vízmolekula útját. Minden egyes állomáson dobniuk kell egy kockával, ez alapján dől el, hogy merre mennek tovább. A bolyongás közben rögzítik, hogy merre jártak és így követhetik végig ezt a ciklust. Az eredeti leírásban szabályos dobókocka szerepel és ki kell nézni, hogy az adott ponton melyik szám mit jelent. Nekem eszembe jutott, hogy 3D nyomtatóval könnyedén készíthetnénk olyan kockákat, amiken a célpontok ikonjai szerepelnek.