Fantasztikus interaktv infografikát leltünk az emberi testről a BBC oldalán (hol máshol?) IDE KATTINTVA. Ha megadjuk a magasságunkat, életkorunkat, nemünket és testtömegünket, máris láthatjuk, hogy milyen anyagok építenek fel minket, milyen sejtekből állunk, hányat vert a szívünk életünkben és így tovább. Hogyan lehetne közelebb hozni az embertant a diákokhoz, ha nem így, hogy róluk magukról van szó. Ráadásul mindezt nagyon szépen, nagyon látványosan követhetjük végig.

Sokszor hallhatjuk a folyamatábra kifejezést, de ritka az olyan ábra, ami tényleg bemutatja a folyamatokat. a Loopy nevű alkalmazással (IDE KATTINTVA) tetszetős ábrákat készíthetünk, amiken megadhatjuk, hogy mi mire milyen hatással van, majd elindíthatjuk a rendszert és megnézetjük, miként is működik. Ez így nem hangzik olyan egyszerűen, pedig a valóságban nagyon egyszerű és intuitív és kifejezetten izgalmas ábrák készíthetők vele. A példák között van ökológiai, pszichológiai és szociológiai is, de készítettem magam is egyet a házi feladat csapdájáról:

Sokan és sokat panaszkodnak arra, hogy a felnövekvő generáció elsődlegesen a pornóoldalakról szerzi információit a szexről. A kérdés az, hogy mit tehetünk, illetve kell-e ezzek bármit is tennünk. a PornHub nevű népszerű pornóoldal (napi 70 millió felhasználót vonz változatos tartalommal) gondolt egy nagyot. Ha már úgyis sokszor elég béna a szexuális felvilágosítás az iskolákban, vagy a családokban, és a felhasználók dőlnek az oldal tartalmaira, miért is ne a PornHub-on belül csináljanak egy szexuális felvilágosító projektet. Joggal feltételezték, hogy azt, aki az oldalt látogatja, ez a téma valószínűleg megmozgatja. Mivel ez mégiscsak egy oktatási portál, a kezdeméynezésről a Masahble oldalán lehet részletesebben tájékozódni , illetve aki szeretne beleolvasni a Sexual Wellness Center anyagaiba, IDE KATTINTVA teheti.

Amikor 21. századi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy jó lenne valós problémákon és valós adatokkal dolgozni a diákokkal. Ahelyett, hogy Kukutyin zabtermelését számolnák, nyugodtan számolhatnának a hazai gabonaipar adataival is. A világháló abban is segíthet, hogy ilyen adatokat gyűjtsünk. Itt van például a madárvonulás, ami szinte minden embert lenyűgöz, a Magyar Madártani Egyesület oldalán (IDE KATTINTVA) megnézhetjük, hogy merre járnak a műholdas jeladóval felszerelt madarak. Ez a módszer az elmúlt évtizedben több információt adott amadárvonulásról, mint az előző száz év kutatásai. Mi mindenre is lehetne használni a jeladós madarakat?

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van:

Ki ne szeretne sarkkutató lenni? Most végre minden özépiskolásnak lehetősége van rá, az EDU-ARCTIC projekt keretében. A programhoz a magyar iskolák és iskolások is csatlakozhatnak, ha regisztrálnak ITT. A projekt résztvevői maguk is sarkkutatók lehetnek, részt véve a kutatómunkában. További részletek a honlapon (IDE KATTINTVA). (A projekt a Scientix portálról is elérhető.) Ha kellően izgalmas sarkkutató programot talál ki egy diákcsapat, elutazhat valamelyik valódi kutatóállomásra!

Az idegrendszer működése nem tartozik a könnyen tanítható dolgok közé. Hatalmas leegyszerűsítésekkel kell élnünk, de még így sem könnyű feltétlenül megértni azt, hogy miként lesz pár idegsejt kapcsolatából komplex viselkedés. Ebben segíthet a remek Neuronify nevű játék. (ITT TALÁLHATÓ) Klasszikus értelemben nem is játék, bár vannak benne teljesítendő feladatok, küldetések, sokkal inkább egy remek ideghálózat-szimuláció, ami segít megérteni, miként is működik az idegrendszer.

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Baranyai István kollégám írt arról a nyáron (ITT), hogy hogyan csinált mikroszkópot a mobiltelefonjából. Nem kellett hozzá más, csak egy kiszolgált DVD-lejátszó (a CD is jó), amiből kiszedte a lencsét, meg egy szilikon karkötő. Mivel sikerült nekem is szereznek egy rossz optikai meghajtót, gondoltam, magam is kipróbálom. Sajnos azonban csak egy nagyon öreg karkötőt találtam, ami azonnal darabokra foszlott. Szerencsére ott áll a munkára kész Craftbot+ nyomtató, így az OpenSCAD programmal pár perc alatt terveztem is egy tartót a lencsének.