A Penn University oldalán igen impresszív gyűjteményt találhatunk orvosi, anatómiai, élettani animációkból (IDE KATTINTVA). Az egyes animációkat kereshetjük ábécé sorrendben vagy az orvosi szakterületek szerint is. Sokukhoz Quicktime szükséges.

A gyűjtemény nagy előnye, hogy bár a videók angolul vannak, mindegyiknél olvashatjuk az elhangzó szöveget is a film alatt, így könnyen megérthetjük, miről is van szó, ha az orovsi szakkifejezések kiejtése esetleg gondot okozna.

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

A mellékelt Notebbok állomány a szintén mellékelt flash programot tartalmazza. Az ökológiai problémák, globális kihívások tanításánál vehetjük hasznát. A klasszikus közlegelők tragédiáját játszhatjuk le vele. Érdemes az osztályt csoportokba osztani és minden fordulóban megkérdezni a csoportokat, akarnak-e új állatot venni vagy sem. Az esetek döntő többségében pár forduló alatt kipusztul minden. Miután ezt lejátszottuk, elmagyarázhatjuk a diákoknak, hogy sok globális erőforrással ugyanez a helyzet.

A mellékelt flash állományt lejátszhatjuk a böngészőben vagy beilleszthetjük egy interaktív táblás tananyagba. A program az evolúciót modellezi egy egyszerű, de látványos mechanizmussal. Az általunk változtatható paraméter, ami tulajdonképpen az állatok környezetét jelzi, amihez alkalmazkodniuk kell, a háttér színe, ezt állíthatjuk be a három alapszín keverésével.

A képernyőn 100 állat bolyong, minden generációban az az 50 marad életben, melyek színe a legjobban hasonlít a háttérre. Ezután minden életben maradott állatnak születik egy-egy utóda, amelynek a színe egy kicsit eltér a szülőétől. amint látható a generációk előrehaladtával az állatok színe egyre jobban hasonlít a hattérre.

Ez a cikk tulajdonképpen csak azért jött létre, hogy innen elérhető legyen két állomány. Mindkettő a diverzitéással kapcsolatos. Az első egy flash fájl, amit bármely böngészővel lejátszhatunk vagy akár a Notebbok-ba is beilleszthetünk. Ezen egy mezőre rakhatunk le különböző fajú élőlényeket, majd azokra kattintva akár el is tüntethetjük őket, mindeközben nézhetjük, hogy alakul az életközösség diverzitása.

A másik egy Excel állomány, ezt terepi vizsgálatokhoz tudjuk használni. Egyszerűen be kell írnunk, hogy az adott területen az egyes fajokból hány egyedet találtunk és már meg is kapjuk a terület diverzitásánakértékét.

Az OTP Fáy András Alapítványa a Mindentudás Egyeteme és a Khan Akadémia elegyét próbálja összehozni. A Tudásfeltöltés.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldalon. Ahogy az oldal szerkesztői fogalmaznak: az oldalon ... 'több száz kisfilm lesz elérhető, amelyek közérthetően és izgalmasan mutatják be a tudomány, az egyes tudományterületek világát'. És ami külön kedves tőlük: az oldalt ... 'úgy alakítottuk ki, hogy a filmeket nemcsak a honlapunkon keresztül lehessen megtekinteni, hanem szabad felhasználást biztosítunk minden egyes kisfilmhez, akár számítógépre, akár mobiltelefonra szeretnénk letölteni'. Azaz valóban hordozható oktatófilm gyűjteményt kapunk. Már most is található rengeteg anyag, elsősorban természettudományos tárgyakhoz találunk videókat, illetve a videók rendszerezése még nem egészen felhasználóbarát, hisz a Mechanikai energia hővé alakítása a Társadalomtudomány címke alatt található, ugyanakkor ha lejjebb lapozunk, azért találunk érdekes 'humán' kisfilmeket is! Kellemes lapozgatást!

A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó:

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Korábban már írtunk a magyarfejlesztésű Webcam Laboratory szoftverről (ITT) és nemrég még egy mérést is bemutattunk vele (ITT), a program lehetőségei olyan sokrétűek, hogy bőven lehet új dolgokat csinálni vele. A szoftver többféle modult tartalmaz, amik a tanórai mérésekben felhasználhatók. Tulajdonképpen egy teljes számítógépes labort kapunk vele együtt.

Ez alkalommal az útvonalkereső modult használjuk ki mégpedig állatok, konkrétan halak viselkedésének vizsgálatára. Nincs nagyon más dolgunk, mintkülönféle halak akváriumára irányítani a kamerát és rögzíteni az állatok mozgását. Nagyon tanulságos lehet megviszgálni, hogy mennyire más eredményt kapunk ha kisebb vagy nagyobb testű halakról van szó. Mindezt bemutatjuk egy videóban is: