Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

A különféle felmérések szerint hazánk lakosságának elsősegélynyújtási ismeretei nem hiányosak, hanem praktikusan nem létezőek. Alig van valaki, aki tudja, hogy mit kellene tennie, ha valaki összeesik előtte. Pedig az segítségnyújtásban az első percek a legfontosabbak. Egy dologgal bizonyosan ártunk: ha nem teszünk semmit.

Bár az alapos oktatást nem pótolhatja, mégis érdekes és hasznos lehet az a szimulátor, mit az Amerikai Szívgyógyászati Társaság honlapán találhatunk meg (IDE KATTINTVA).  Az egészen valósághű program nem a hazánkban elfogadott protokollt követi, hanem az amerikai, befúvás nélküli metódust. Egy próbát megér!

A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Ma jelentették be, hogy 2011-ben az orvosi Nobel-díjat megosztva kapta Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman a természetes immunitás kutatásban elért eredményeikért. Az alábbi prezi  (IDE KATTINTVA) röviden bemutatja kutatásaikat, segíthet abban, hogy a legközelebbi biológia órán ismertethessük a felfedezések jelentőségét. A prezi le is tölthető innen, hogy internet kapcsolat nélkül is lehessen használni (bár akkor a beágyazott videók nem működnek).

Kellemes ismeretterjesztést!

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen: