Nemzeti ünnepünk, október 23. azért is különleges, mert szemben a többi történelmi ünnepeinkkel (március 15., augusztus 20.), a nem túl távoli múltban történt, abban az időben, amikor már volt fényképezés és filmfelvétel, helyszínei pedig ma sem változtak túl sokat. Mindez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy interaktívan, látványosan, esetleg a helyszíneket felkeresve tanítsuk meg történelmünk magasztos pillanatait. Ehhez gyűjtöttünk össze és készítettünk el némi IKT-s segítséget.

Elsőként bemutatnánk egy térképet (IDE KATTINTVA), melyen bejelöltük a nagy nap budapesti eseményeinek helyszínét, időpontját. Interaktív táblán jól használható arra, hogy végigkövessük az eseményeket. Ahol lehetett, ott fényképek is kerültek az egyes pontokhoz, korabeli felvételekből. Diákjainknak kiadhatjuk, hogy hasonlóan ehhez készítsék el a további napok térképét is.

A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Társadalomismeretből lehet hasznos a most ajánlott oldal, ahol egy interaktív migrációs térképet találunk (IDE KATTINTVA). A globalizáció kapcsán az egyik legégetőbb probléma a menekülőké és migránsoké, ennek feldolgozásához jöhet jól ez a térkép. Az oldalon választhatunk országot és megadhatjuk, hogy azt akarjuk-e látni, honnan érkeznek az adott országba, vagy inkább arra kíváncsiak, hova mennek az adott ország polgárai. Minden esetben a tíz országot látunk, a színezésük pedig a rangsornak felel meg. Az egyes országok fölé víve az egeret alapvető adatokat tudhatunk meg róluk (népesség, GDP, HIV fertőzöttség, TBC fertőzöttség és gyermekhalandóság).

Bár az adatok öt évvel ezelőttiek, tanulságosak lehetnek. Ha összeállítunk 20 kérdést arról, hogy mi jellemző egyes országok migránsaira, és ebből a 20-ból minden diáknak adunk 5-öt (úgy, hogy ne kapják ketten ugyanazt az öt kérdést), a diákokat a gépteremben önállóan is hagyhatjuk dolgozni, hogy kiderítsék a válaszokat (erre 20 perc elég lehet), ezután érdemes kis csoportokat alakítani, akiknek az a feladata, hogy általános megállapításokat tegyenek a migrációról.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Az Egyszervolt.hu szépen és módszeresen bővíti a kínálatát és egyre szélesebb közönségnek kíván szólni. Ennek része a 7 mérföldes oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami egyszerre honismereti játék, földrajzi wiki és oktatási segédanyag. Az oldalra a diákok, tanárok tölthetnek fel objektumokat, olyanokat, amiket valamilyen szempontból fontosnak, érdekesnek tartanak. A leíráshoz kép, videó is tartozhat és cél, hogy az minél pontosabb, tényszerűbb legyen.

Az objektumokra építve játékokat, kampányokat is össze lehet állítani, így egyfajta közösségi atlasz (wiki) és foglalkoztató könyv áll össze hazánk nevezetességeiből. A játékok nagyban segítenek abban, hogy az egyes pontok, tájak, területek pontos helyét jól megtanulják a diákok. Sokan mennek a tanév nyitásaként táborba a diákokkal, érdekes feladat lehet, ha a környék izgalmas helyeiről bejegyzést kell készíteniük az oldalra, vagy az oldalon található pontokat kell megtalálniuk.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Magyar Levéltár Portálon találtunk egy nagyszerű eszközt (ITT VAN), ami akár a történelem, akár a földrajz tanításában jó szolgálatot tehet. 1860 körül készült el hazánk második katonai felmérése, ennek a térképeit vizsgálhatjuk meg, de nem akárhogyan, hanem összevetve a mai térképekkel.

A katonai felmérés térképeit rávetíthetjük a mai műholdas képekre, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk kedvünkre és beállíthatjuk a katonai térkép átlátszóságát is. A tájékozódást segíti a katonai térkép mellett elhelyezett mai térkép is.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag mondta a költő és nincs okunk kételkedni a szavában. A március tizenötödikei események még ma is lázba hozhatják a fiatalokat hiszen annyi izgalmas esemény sűrűsödött össze egy napba, aminek a főszereplői pont a fiatalok voltak. Érdemes mesélni róla és minél közelebb hozni hozzájuk ennek a napnak az eseményeit.A legjobb persze, ha együtt járjuk végig a helyszíneket. Néha megdöbbenhetünk azon, hogy mi is van ma az egyes helyeken, pár éve egy diákcsoport erről csinált filmet (ITT LETÖLTHETŐ).

Ha azonban nem tudunk testi valónkban ott lenni az egyes helyeken, felkereshetjük őket virtuálisan is. Egy térképen összefoglaltuk március 15. fontosabb helyszíneit és eseményeit. A térkép IDE KATTINTVA érhető el. Használhatjuk történelem vagy osztályfőnöki órán is, de a történelem érettségire készülésben is segíthet, kifejezetten jól mutat interaktív táblán.